#történelem


Úriember így nem szerel – óriási megdöbbenést keltett volna egy mai meccs a foci hőskorában

A modern futball több mint másfél évszázada alatt nemcsak a csapatok felállása változott sokat, hanem több evolúciós állomás során az is eldőlt, hogy az egyéni teljesítményekre építő játéknál jobb a csapatmunka, a szüntelen védekezésnél többet ér a támadás. Min rökönyödött meg az olasz kapitány a magyarok ellen az 1910-es években? És a Fradi játékosai az 1929-es dél-amerikai túrájukon? És az egész világ 1958-as vébé angol-brazil meccsén?










Gyurcsány vallott, az ország megkapta Orbánt – húsz éve hangzott el az őszödi beszéd

A 2006-os választás huszadik évfordulójára írt, április 9-én megjelent cikkünknek ez volt a konklúziója: „A fájdalmas, de elkerülhetetlen lépések súlyos következményekkel járó elodázása árán elért győzelem pürroszinak bizonyult.” A győzelem mikéntjéből következett az őszödi beszéd, és abból mindaz, amit az elmúlt két évtizedben átéltünk. A győztes miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vallomáskényszerbe került. Az őszödi beszéd: kényszervallomás. A megnyert választás után Gyurcsány elvesztette a hitelét és a hitelével együtt azt az esélyt, amelynek érdekében elkövette mindazt, amit az őszödi beszédében meggyónt. Ez a beszéd felelevenítette azt a klasszikus kérdést, hogy áthazudhatjuk-e magunkat az igazságig. Erre a kérdésre azóta sincs válasz.




Tudta, hogy régen a menstruációt szégyellnivaló betegségnek tekintették?

„Ha fáj a menstruációd, azt el kell tűrni, ez ezzel jár” – kaptuk örökül anyáinktól tinédzserkorunkban még a 90-es években is ezt az egyébként súlyos tévhitet. Ma már tudjuk, hogy a fájdalmas menstruáció nincs rendben, súlyosabb esetben akár az endometriózis egyik tünete is lehet. Ebben a cikkben megnézzük, hogyan alakult a menstruáció elfogadásának története az egészségügyi nadrágtartóktól a menstruációs kehelyig.


Az államdisznó böllérei – így élt és halt Ulrike Meinhof, aki saját lányait is árvaházba adta volna, hogy ideológiailag helyesen nevelkedjenek

Imperialista államdisznóként azonosította ellenfelét, a Német Szövetségi Köztársaságot az 1968-as diákmozgalmakból véreskezű terroristává radikalizálódott kommunista-anarchista csoport, a Rote Armee Fraktion (RAF) ideológusa, Ulrike Meinhof. Társaival gyújtogattak, bankot és embereket raboltak, gyilkoltak. A RAF első generációjának vezéregyéniségei összehangolt öngyilkosság, némelyek szerint öngyilkosságnak álcázott gyilkosság áldozatai lettek. Elsőként Meinhof ötven évvel ezelőtt, 1976. május 9-én.




72 település, 2 tonna üveg: egy gigantikus fotómentő expedíció története

Huszonötezer üvegnegatív és több százezer arc a trianoni határokon innen és túlról. Bata Tímea kurátorral a Néprajzi Múzeum legújabb fotótörténeti szenzációjáról beszélgettünk: hogyan vált egy száz évvel ezelőtti kényszerű gyűjtőmunka szinte megrendítően éles élménnyé, és miért érdemes belenéznünk a régmúlt fotográfusainak vágatlan valóságába.



Magyar Péter és Varga Judit messze nem az elsők – mennyire tud a politika családban maradni Magyarországon?

Mennyire számít, hogy egy miniszter egy miniszterelnök sógora? Hogyan fűződött össze az Antall és a Jeszenszky família, melyik családban volt az egyik fivér kommunista, a másik meg nyilas vezető? Kinek lett két fiából is miniszter, és mikortól léphettek hatalomra feleségek Magyarországon? Magyar politika- és családtörténet egyben.