Agatha Christie-regénybe illő események zajlottak le a csendes-óceáni Galápagos-szigetcsoport egyik apró szigetén a múlt század harmincas éveiben.
Mostantól fizetnie kell annak, aki szeretne nagy felbontású történelmi térképeket böngészni.
Huszonötezer üvegnegatív és több százezer arc a trianoni határokon innen és túlról. Bata Tímea kurátorral a Néprajzi Múzeum legújabb fotótörténeti szenzációjáról beszélgettünk: hogyan vált egy száz évvel ezelőtti kényszerű gyűjtőmunka szinte megrendítően éles élménnyé, és miért érdemes belenéznünk a régmúlt fotográfusainak vágatlan valóságába.
Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a vizsgázók.
Mennyire számít, hogy egy miniszter egy miniszterelnök sógora? Hogyan fűződött össze az Antall és a Jeszenszky família, melyik családban volt az egyik fivér kommunista, a másik meg nyilas vezető? Kinek lett két fiából is miniszter, és mikortól léphettek hatalomra feleségek Magyarországon? Magyar politika- és családtörténet egyben.
1848 márciusában Batthyány Lajos a reformellenzékkel karöltve viharos gyorsasággal alkotta meg azokat a törvényeket, amelyek gyökeresen felforgatták az ezeréves társadalmi és politikai berendezkedést, és megalapozták a polgári Magyarországot.
A Corvin Palace-tól a BKV székházig negyven épületet lehet majd bejárni májusban az idén a 100 éves házak tematikájához visszatérő Budapest100 rendezvénysorozaton belül. Ezek között számos lakóház is található, a többi között a Bartók Béla úton található Duna-udvar, amelyhez száz éve alatt még egy gyilkosság is kötődik.
A Trabant a szocialista gazdaság szimbóluma volt, nem is élte túl a szovjet blokk felbomlását. 35 évvel ezelőtt, 1991. április 30-án készült el Zwickauban az utolsó példány. A Trabant olcsó volt, de azért egyáltalán nem mindenki számára elérhető. Magyarországon 1962-ben 25-26 havi nettó átlagkereset volt az ára – ma ekkora összegből 14 milliós autót lehet vásárolni.
A döntés című könyv szerzője 98 éves volt.
Előnynek tartja a saját szélsőséges kiszámíthatatlanságát Donald Trump, aki a receptet a számító őrült elméletét kitaláló Richard Nixontól vette, ám vele ellentétben nem szándékos taktikaként alkalmazza, hanem egyszerűen képtelen másmilyen lenni.
Hosszú évek alatt több mint húszezer fotót, levelet, dokumentumot csempészett ki Makszim Dongyuk ukrán fotós a csernobili lezárt zónából. A képek egy része a Mai Manó Ház kiállításán látható az atomkatasztrófa 40. évfordulójára időzítve.
Meg kellene szüntetni valamennyi emlékezetpolitikai intézmény állami támogatását, elfelejteni az egész állami emlékezetpolitikát. Az állam rendezzen állami ünnepeket, rendeljen szobrokat, biztosítsa a megismerés feltételeit: megfelelő, világnézeti szempontból semleges köz- és felsőoktatást. A múltat is, mint a dagadt ruhát, hagyja másra.
Döntő szerepet játszott az MDF és az SZDSZ a pártállam lebontásában, az 1990-es választáson a semmiből a csúcsra értek, majd fokozatosan elvesztették szavazóbázisukat, és a megszűnésükhöz vezetett, hogy képviselőik 2010-ben már be sem jutottak a parlamentbe.
Mint az utóbbi napok megmutatták, valami hibádzik a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Kérdés, hogy ez kisiklás vagy rendszerhiba. Ahogy az is, hogy a kádári időkben kialakult mentalitás, a nemzet helyett a hatalmat kiszolgálni, mennyire hagy nyomot a mai működésükön.
A valóban békeelnöknek tartott Jimmy Carter nevéhez fűződik az a doktrína, amely megalapozza Donald Trump beavatkozását a Közel-Keleten. A kiváltó ok az iráni iszlamista forradalom, a második olajárrobbanás és Afganisztán szovjet megszállása volt.
A török hódoltság korát kutató történész és turkológus szerint ha minket nem támogatott volna egy sor európai ország a törökök ellen, mi sem húzzuk sokáig, de a hasonlóságok nem érnek itt véget: nem nehéz ugyanis meglátni a párhuzamot a jelenkori orosz és a koraújkori oszmán propaganda között sem.
Hosszú, esetenként rögös út vezetett a mai iPhone-okig és Macekig: fél évszázada alapították meg az Apple-t, melynek termékeit ma már szinte mindenki ismeri a világon. Honnan indult? Miért ment majdnem csődbe? Az Apple történetének főbb állomásai a technológia több korszakáról mesélnek.
A Hormuzi-szoros lezárása miatt rendkívüli nyereségre tesznek szert a szabad olajtankerrel rendelkezők, köztük is különösen a kockázatvállalóbb „milliárdos magánzók”, a tengerhajózási szektor színes szereplői.
Egy korábbi olajválságnál sem tűnt el több olaj a világpiacról, mint most, de egész máshogy élték meg a korábbi kríziseket az emberek. 1973-ban egy hónappal az olajembargó kezdete után volt, ahol már börtönnel fenyegették a túl sok energiát fogyasztókat, 1979-ben nem tűnt ennyire drámainak a helyzet, csak épp hónapok múlva is lehetetlen volt megállítani az áremelkedést.
Milyen az, amikor elszakad a vezér és a nép közötti eltéphetetlennek hitt kötelék? Nicolae Ceaușescu utolsó nyilvános beszéde drámai és szemléletes történelmi példája ennek. De Orbán Viktor kikényszerített országjárása is felfedi azt a lélektani folyamatot, amikor a hatalom birtokosa szembesül a hatalma meggyengülésével.
