Döntő szerepet játszott az MDF és az SZDSZ a pártállam lebontásában, az 1990-es választáson a semmiből a csúcsra értek, majd fokozatosan elvesztették szavazóbázisukat, és a megszűnésükhöz vezetett, hogy képviselőik 2010-ben már be sem jutottak a parlamentbe.
Mint az utóbbi napok megmutatták, valami hibádzik a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Kérdés, hogy ez kisiklás vagy rendszerhiba. Ahogy az is, hogy a kádári időkben kialakult mentalitás, a nemzet helyett a hatalmat kiszolgálni, mennyire hagy nyomot a mai működésükön.
A valóban békeelnöknek tartott Jimmy Carter nevéhez fűződik az a doktrína, amely megalapozza Donald Trump beavatkozását a Közel-Keleten. A kiváltó ok az iráni iszlamista forradalom, a második olajárrobbanás és Afganisztán szovjet megszállása volt.
A török hódoltság korát kutató történész és turkológus szerint ha minket nem támogatott volna egy sor európai ország a törökök ellen, mi sem húzzuk sokáig, de a hasonlóságok nem érnek itt véget: nem nehéz ugyanis meglátni a párhuzamot a jelenkori orosz és a koraújkori oszmán propaganda között sem.
Hosszú, esetenként rögös út vezetett a mai iPhone-okig és Macekig: fél évszázada alapították meg az Apple-t, melynek termékeit ma már szinte mindenki ismeri a világon. Honnan indult? Miért ment majdnem csődbe? Az Apple történetének főbb állomásai a technológia több korszakáról mesélnek.
A Hormuzi-szoros lezárása miatt rendkívüli nyereségre tesznek szert a szabad olajtankerrel rendelkezők, köztük is különösen a kockázatvállalóbb „milliárdos magánzók”, a tengerhajózási szektor színes szereplői.
Egy korábbi olajválságnál sem tűnt el több olaj a világpiacról, mint most, de egész máshogy élték meg a korábbi kríziseket az emberek. 1973-ban egy hónappal az olajembargó kezdete után volt, ahol már börtönnel fenyegették a túl sok energiát fogyasztókat, 1979-ben nem tűnt ennyire drámainak a helyzet, csak épp hónapok múlva is lehetetlen volt megállítani az áremelkedést.
Milyen az, amikor elszakad a vezér és a nép közötti eltéphetetlennek hitt kötelék? Nicolae Ceaușescu utolsó nyilvános beszéde drámai és szemléletes történelmi példája ennek. De Orbán Viktor kikényszerített országjárása is felfedi azt a lélektani folyamatot, amikor a hatalom birtokosa szembesül a hatalma meggyengülésével.
Amatőr pályafutását – a történelemben elsőként – három olimpiai arannyal koronázta meg, profiként pedig veretlen maradt 29 meccsén. A profi világbajnoki cím megszerzését a pártállam nem engedte meg neki, ám a világbajnoki övet, amelyért nem küzdhetett meg, csaknem három évtized múlva – példátlan gesztusként – megkapta az illetékes nemzetközi bokszszövetségtől. Mindenki Papp Lacija páratlan versenyzői karrierje után edzőként is nagyot alkotott, olimpiai és Európa-bajnokokat nevelt.
Azt már Shakespeare is leírta, hogy kardviselő férfiak a lúdtolltól való félelmükben kerülik a színházat, de kár lenne ezen felismerést a nagy angol drámaíró elmeszüleményének tartanunk, hiszen már bőven előtte is nagy dolgokat lehetett elérni a megfelelő álhírek ügyes terjesztésével. Alábbi cikkünben nem vállalkozhatunk rá, hogy feltárjuk a dezinformáció teljes történetét, inkább csak pár kiragadott példával illusztráljuk annak erejét.
Reneszánszukat élik a konzervatív teoretikus múlt század első felében meghirdetett illiberális nézetei. Orbánt és Trumpot hallva Schmitt igazolva láthatná elméletét.
A magyar forradalomnak és szabadságharcnak sajátos ízt adott, hogy részben németül és más nyelveken zajlott, a pesti utcákon és a csatatereken is szükség volt a tolmácsolásra, a ma már nemzeti hősökként tisztelt résztvevők egy része pedig komolyan küzdött a hivatalos nyelvvel.
Riport a Pápa környéki, hetven éve még több mint százfős településről, amely egyetlen lakosa ellenére nem mondható teljesen kihaltnak, hiszen a felújított vadászház mellett méhészet és vaddisznótenyésztő telep révén is kezd visszatérni bele az élet.
A főváros és az ország leghíresebb áruháza volt a Blaha Lujza téren száz éve megnyitott Corvin, amely fénykorában számtalan újítást hozott, később azonban úgy tűnt: már nem tud haladni a korral. Van okunk ünnepelni a századik évfordulón?
Bravúros nyomozással tárta fel egy francia újságíró, ki volt az a honfitársa, aki évekig titokban, az élete kockáztatásával fényképezte a Párizst a második világháború idején megszálló németeket.
Jó úton halad Donald Trump amerikai elnök a leginkább erőből vezérelt külpolitikájával, hogy beváltsa a nagy presztízsű politikus, geostratéga Zbigniew Brzezinski közel három évtizede kidolgozott, akkor nagy port kavart jóslatát a kínai–orosz–iráni szövetség világméretű kockázatáról.
Szerecsendió és szegfűszeg – Roger Crowley brit történész annak a történetét írja le, hogyan vezetett ezeknek a fűszereknek a birtoklása iránti versengés a világ minél teljesebb feltérképezéséhez.
Az ötszörös gyilkos Gyömbér Pált arra tanították, hogy ha rabolni akar, jobban teszi, ha meg is öli az áldozatait, így azok később nem tudnak rávallani. A Szeged környéki tanyavilág elvadult viszonyaihoz képest is kirívóan erőszakos bűnügy utóéletében sajátos szerep jutott Gárdonyi Gézának is.
A százötven éve, 1876. március másodikán született Eugenio Pacelli, a pápaság történetének legvitatottabb személyisége. Egyesek szerint segített a náciknak hatalomra jutni, mások pedig minden totalitárius hatalom következetes ellenségét és a nagy zsidómentőt látják benne. Több mint hat évtizede feszülnek egymásnak a pápával kapcsolatos legellentétesebb vélemények. Hívei már rég szentté avatták volna, kritikusai szerint a tiszteletreméltó minősítést sem érdemli meg.
1956. február 25-én hangzott el a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának utolsó utáni napján a párt első emberének, Nyikita Szergejevics Hruscsovnak a párttaggyűlések ezrein kitárgyalt „titkos” beszéde. Ezzel zárták le a legmagasabb pártvezetőkig bezárólag mindenkit fenyegető, vérengző tömegterror időszakát a szovjet blokk történetében.
