#történelem






A mohácsi tragédia példa arra, hogyan nem szabad csatát vívni

Még a pontos helyét sem lehet tudni, az áldozatok számáról nem is szólva. A mohácsi csatához európai viszonylatban jókora hadsereg állt fel, ám a csapatok jó része késett, nehezen találtak fővezért, és a hadurak vitáztak a követendő stratégián. Mindez máig feldolgozatlan tragédiával végződött. A cikk a csata 500. évfordulója alkalmából készült sorozatunk 2. része.




Hajtogatta, hogy nem kommunista, aztán rájött, hogy dehogynem – 100 éve született a szovjet blokk legkarizmatikusabb diktátora

Fidel Castro volt Kádár János ellentéte. A legszínesebb, legeredetibb, legférfiasabb, látványos és hősies lázadásokban legelső és mindezért a szocialista világ legkedvelhetőbb diktátora. Számára a magyar ’56 forradalom volt. Az antikapitalista demokrácia ideálját követte, míg – törvényszerűen – el nem diktátorosodott.  Akik a szovjet tábor elnyomó és elidegenedett pártállamainak szocialista alternatíváit keresték, Tito és Mao mellett nála tették azt. De nála sem találták.


A felelőtlenség és a hőség okozta az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb békeidős katonai katasztrófáját

A bileki halálmenetként elhíresült hadgyakorlaton 15 magyarországi katona vesztette életét egyetlen nap leforgása alatt. Ez annyira értelmetlen volt, hogy a hírzárlatot is áttörte és nem csak a birodalmon belüli sajtó, de a nemzetközi média is foglalkozott az üggyel. Minden bizonnyal a hatalmasra dagadt botránynak volt köszönhető, hogy a hadseregben „szerencsétlenségnek” eufemizált halálmenetet nem sikerült a hadvezetésnek elsikálnia.



„Szajha? Igen! De áruló soha!” – 150 éve született világ leghíresebb kémnője, aki nem volt kém

Mata Harit, a híres táncosnőt életében is, halálában is titokzatos legendák kísérték. A kalandos és polgári szemmel nézve fölöttébb erkölcstelen életet élő, bájait nem rejtegető, kegyeivel nem fukarkodó táncosnő lábai előtt hevert Európa. Származására nézve volt jávai, indiai, japán, zsidó, maláj – a legendákban és a sajtóban. Igazából csakis holland volt, esetleg fríz. A Nagy Háború idején elfogadott pénzt bárkitől és fecsegett bárkinek, de biztosan – ezt 25 éve bíróság is kimondta – nem követett el olyan súlyú bűnt, amiért egy legkevésbé sem jogállami eljárás után agyonlőtték.


Tőkés Jánosné túlélte a háborút, majd felkerült az arca az első százasra – képeken a forint 80 éves történetének fura epizódjai

A második világháborút követő hiperinflációban a teljesen elértéktelenedett pengőt 1946. augusztus 1-jén váltotta fel a forint. Az új fizetőeszköz először a középkorban tűnt fel hazánkban. Nevét, az aranyforintot elsőként, 1252-ben kibocsájtó Firenze (középkori latinban Florentina) városáról kapta, magyarországi meghonosítása Károly Róbert nevéhez fűződik. Bár az infláció és a pénzcsere a világháború után hatalmas áldozatot jelentett a lakosságnak, cserébe megszűnt az áruhiány, nem volt szükség a cserekereskedelemre, és a feketézés korszaka is lezárult.


Diktatúrát épített, majd bontott le – így lett mérce és támpont a magyar közéletben Vásárhelyi Miklós

A demokrácia ellenségei általában önmagukat vélik valódi demokratáknak, és a demokrácia ellenségeiként ostorozzák demokrata és nem demokrata ellenségeiket. A huszonöt évvel ezelőtt, 2001 júliusának utolsó napján elhunyt Vásárhelyi Miklós, hosszú élete egyik évtizedében az ostorozók közé, a többiben az ostorozott demokraták közé tartozott. Regényes életet élt. Iránymutató személyiségként emelkedett ki mindenkori környezetéből.


„A szervezett terror intézménye vagyunk. Ezt világosan meg kell mondani” – a bolsevista gyűlölet fanatikus úttörője, akiről igazat hazudtak Magyarországon

100 éve halt meg az első szovjet titkosrendőrség főnöke, Feliksz Dzerzsinszkij, a bolsevista terror megtestesítője, aki a Cseka élén kíméletlenül számolt a forradalom vélt és valós ellenségeivel, ártatlanok tömegeit is lemészároltatva. Élete drámákkal, fordulatokkal teli, Leninhez, Sztálinhoz és Trockijhoz ellentmondásos, feszültségekkel teli viszony fűzte.




Az őstehetség, aki kinőtte a rászabott szerepet – 90 éves lenne Hofi Géza

Hofi Géza, mint szinte mindenki, aki valamire is vitte Magyarországon a 20. században, megosztó személyiségnek számít, tömegek rajonganak érte, miközben népes azok tábora is, akik a kádári hatalommal ápolt kétes viszonya miatt bírálják. Bizonyos pontig mindkét tábornak igaza van, hiszen ahhoz, hogy Hoffmann Géza porcelángyári munkás kabarétörténeti ikonná, „a Hofivá” váljon, éppúgy szükség volt a benne meglévő elementáris erejű tehetségre, mint az aczéli kultúrpolitika hathatós támogatására.



Több száz éves sérelmek, elnyomás és bestiális mészárlások emléke küldte fagypontra a lengyel–ukrán kapcsolatokat

Nagyon úgy néz ki, hogy a múlt kísértete újra megmérgezte a lengyel–ukrán viszonyt. A lengyelek felháborodtak, az ukránok megsértődtek, miközben újult erővel kérik számon egymáson a másik bűneit, ám a saját felelősségével egyik fél sem foglalkozik szívesen. A jelenlegi konfliktusból Moszkva profitálhat a legtöbbet, de ennek belátása Kijeven múlik, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy az ukránok képesek lennének az önkorrekcióra.