Nem csak a mostani KRESZ-reformtervezet borzolja a kerékpárosok és a gyalogosok kedélyeit, már az 1930-as első, átfogó szabályozás felingerelte őket.
Kossuth Lajos nem is értette, mit ünnepelnek március 15-én, aminek tizenkét pontos követelései közé eredetileg be se került volna a sajtószabadág és a cenzúra eltörlése. Hogyan lett március 15-ből a legjobban szétpolitizált nemzeti ünnepünk? Mit kezdtek vele Horthyék, hogyan fedezték fel maguknak a kommunisták, és hogyan próbálták eljelentékteleníteni Kádárék? Mennyire rezonál rá a Fidesz és a Tisza üzenete? Erről beszélgett Gergely Márton főszerkesztő Lenthár Balázs történész-újságíróval a HVG legutóbbi rendezvényén, ahol kiderült az is, hogyan készülnek a hetilap címlapjai.
Angler Lászlónak korábban is voltak súlyos ügyei, de Szőlő utcai dicstelen szereplését már nem sikerült elsikálni.
A nevelői erőszak és túlkapások régóta jelen vannak a javítóintézeti rendszerben, ahogy azt a most bezárt óbudai intézmény múltjának elfeledett vagy feltáratlan ügyei sejtetik.
A boncolás után már pontosan lehetett tudni, mi történt a nagy színésznővel és férjével, a tekintélyes orvosprofesszorral azon a 75 évvel ezelőtti tragikus napon, 1951. február 12-én. A nyilvánosságnak azonban nem árultak el semmit. A hatalom némán tűrte, hogy a legvadabb politikai feltételezések keringjenek belföldön szóban, külföldön írásban. Csak a forradalom után tárult föl a titok, akkor is több változatban. Máig íródnak cikkek, amelyek öngyilkosságként emlegetik Bajor Gizi előre megfontolt, igaz szerelem motiválta meggyilkolását.
Ebben a történetben ugyanúgy szerepet kap a rabszolgatartás, mint a gazdasági nehézségek, a háborús fenyegetés, szigetbizniszek, egy mesebeli pénzösszeg, de még Jeffrey Epstein is. Miért más mégis Donald Trump mostani verbális inváziója?
„Györök Leót a nemzeti emlékezetből kitörölték, emléke valamennyire mégis fennmaradt azok által, akik soha nem élhettek köztársaságban, és akiket Györök Leó eszméi a XIX. századi diktatúrák idején is megragadtak.” Spiró György a Köztársaság napján rá, utódjára, Mód Péterre és Havas Endrére emlékezett.
Lemeszelt freskó a székesegyházban, a XIX. századi tájképek alól előkerülő barokk freskók az érseki palotában, és védőépület a Szent György-kápolna romja fölött, ami újra használhatóvá teszi azt.
A bankot bedőlése után a UBS vásárolta fel, amely új vizsgálatot indított. Az előzetes jelentés szerint a banknál még mindig vannak eredetileg náci kötődésű számlák. A bank annak idején részt vett zsidó vagyonok kisajátításában, a korábbiaknál ismertnél kiterjedtebb volt a kapcsolata az SS-szel, és kapcsolatban állt egy olyan hálózattal, amely nácik Argentínába menekülését segítette.
Közvetítésével több mint kétmillió négyzetkilométerrel nőtt az USA területe, elnökségét nyugalom és gyarapodás jellemezte, ma azonban mégis leginkább az ország hatalmi politikáját meghatározó alapelvről emlékszik rá a világ. Portré a Monroe-doktrína névadójáról.
Gyönge, új ország kezdeményezése volt az 1823-as Monroe-doktrína, amely mögé öt évtizeddel később tudott erőt pakolni az USA. Azóta a nyugati féltekén beavatkozásra és mások kiszorítására is alkalmazta, s Donald Trump rég látott agresszivitással újította fel.
Milyen új korszak kezdődött most? És hogyan segíthet a történelem megérteni a jelent az USA-ban és Grönlandon, Oroszországban és Ukrajnában? A Kelet-Európa történelmének egyik kiemelkedő szakértőjeként számontartott, de Amerikával is foglalkozó történész a 21. századi kilátásokról beszélt a Zeitnek adott interjúban.
Egy hibás O-gyűrű és a NASA elképesztő felelőtlensége kellett, hogy 1986. január 28-án megtörténjen az űrrepülés addigi legnagyobb szerencsétlensége, a Challenger űrrepülőgép felrobbanása. Az amerikai űrsiklóprogramban elkészült második jármű az indítása után 73 másodperccel semmisült meg, a katasztrófának 7 áldozata volt, 14 gyerek vesztette el apját vagy anyját. A tragédia közvetlen oka egy rossz tömítőgyűrű volt, és sokan feleltek azért, hogy akkor és ott ezt használták. Egy Nobel-díjas fizikusnak köszönhető, hogy a katasztrófa körülményeit minden részletre kiterjedően feltárták.
Noha vérmes reményei az utóbbi időben már nem lehettek, mégiscsak lezárult egy nagy korszak azzal, hogy a korábban háromszor is kormányt alakító Magyar Szocialista Párt megerősítette: valószínűleg nem állítanak országos listát a 2026-os parlamenti választáson. Ez alkalomból egy fogós kvízzel idézzük fel a szocialisták végéhez közeledő történetének színes mozzanatait.
Hogyan lehet kiállítást csinálni valakiről, ha alig tudunk valamit róla? Hogyan akarta meghekkelni a tárlatot a Kurultáj és Schmidt Mária, és hogyan tudott mégis európai minőséget teremteni a Nemzeti Múzeum? Kritika.
Étienne Davignon az egyetlen élő szemtanú azok közül, akik tudhatják, hogyan ölték meg különös kegyetlenséggel és belga tisztviselők közreműködésével a Kongói Demokratikus Köztársaság első szabadon választott miniszterelnökét, Patrice Lumumbát.
A nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából bemutatott 10 perces videó egy túlélő visszaemlékezése alapján idézi fel a koncentrációs tábor kőbányában dolgoztatott foglyainak brutális mindennapjait.
Az óbudai temető 16-os parcellájánál lesz a végső búcsú.
A háborús bűnösök pszichéjét Magyarországon is megpróbálták megvizsgálni. Szirmai Rezső és Gartner Pál 1946-ban megjelent riportkönyve fontos történeti dokumentum, de tudományosan korrekt pszichoanalitikai diagnózist nem találhatunk benne.
Miközben a világ feszülten figyelte az évszázad perének híreit, egy nürnbergi cellában különös bűvészmutatvány zajlott. Egy könyv és az abból készült film bemutatja egy amerikai pszichiáter és a Német Birodalom akkor már első emberének machinációit, hogy feltörjék egymás elméjét.
