#történelem

„Bokszoljanak fél percet Papp ellen! Utána nyilatkozzanak, hogy féltek-e” – 100 éve született Papp László, a boksz legendája

Amatőr pályafutását – a történelemben elsőként – három olimpiai arannyal koronázta meg, profiként pedig veretlen maradt 29 meccsén. A profi világbajnoki cím megszerzését a pártállam nem engedte meg neki, ám a világbajnoki övet, amelyért nem küzdhetett meg, csaknem három évtized múlva – példátlan gesztusként – megkapta az illetékes nemzetközi bokszszövetségtől. Mindenki Papp Lacija páratlan versenyzői karrierje után edzőként is nagyot alkotott, olimpiai és Európa-bajnokokat nevelt.


A perzsa árulótól a világméretű zsidó-összeesküvésig – így formálták a világot a dezinformációs kampányok

Azt már Shakespeare is leírta, hogy kardviselő férfiak a lúdtolltól való félelmükben kerülik a színházat, de kár lenne ezen felismerést a nagy angol drámaíró elmeszüleményének tartanunk, hiszen már bőven előtte is nagy dolgokat lehetett elérni a megfelelő álhírek ügyes terjesztésével. Alábbi cikkünben nem vállalkozhatunk rá, hogy feltárjuk a dezinformáció teljes történetét, inkább csak pár kiragadott példával illusztráljuk annak erejét.










Hitler pápája volt, vagy egymillió zsidót mentett meg?

A százötven éve, 1876. március másodikán született Eugenio Pacelli, a pápaság történetének legvitatottabb személyisége. Egyesek szerint segített a náciknak hatalomra jutni, mások pedig minden totalitárius hatalom következetes ellenségét és a nagy zsidómentőt látják benne. Több mint hat évtizede feszülnek egymásnak a pápával kapcsolatos legellentétesebb vélemények. Hívei már rég szentté avatták volna, kritikusai szerint a tiszteletreméltó minősítést sem érdemli meg.


Hetven éve adta meg a kegyelemdöfést a sztálinizmusnak a XX. század legfontosabb „titkos” beszéde

1956. február 25-én hangzott el a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának utolsó utáni napján a párt első emberének, Nyikita Szergejevics Hruscsovnak a párttaggyűlések ezrein kitárgyalt „titkos” beszéde. Ezzel zárták le a legmagasabb pártvezetőkig bezárólag mindenkit fenyegető, vérengző tömegterror időszakát a szovjet blokk történetében.



A működő ország, a nem leszünk gyarmat, vagy a poloskázás passzol jobban március 15-höz?

Kossuth Lajos nem is értette, mit ünnepelnek március 15-én, aminek tizenkét pontos követelései közé eredetileg be se került volna a sajtószabadág és a cenzúra eltörlése. Hogyan lett március 15-ből a legjobban szétpolitizált nemzeti ünnepünk? Mit kezdtek vele Horthyék, hogyan fedezték fel maguknak a kommunisták, és hogyan próbálták eljelentékteleníteni Kádárék? Mennyire rezonál rá a Fidesz és a Tisza üzenete? Erről beszélgett Gergely Márton főszerkesztő Lenthár Balázs történész-újságíróval a HVG legutóbbi rendezvényén, ahol kiderült az is, hogyan készülnek a hetilap címlapjai.




A színészkirálynő és sírig hű gyilkosa – feltárulnak Bajor Gizi és Germán Tibor rejtélyes halálának titkai

A boncolás után már pontosan lehetett tudni, mi történt a nagy színésznővel és férjével, a tekintélyes orvosprofesszorral azon a 75 évvel ezelőtti tragikus napon, 1951. február 12-én. A nyilvánosságnak azonban nem árultak el semmit. A hatalom némán tűrte, hogy a legvadabb politikai feltételezések keringjenek belföldön szóban, külföldön írásban. Csak a forradalom után tárult föl a titok, akkor is több változatban. Máig íródnak cikkek, amelyek öngyilkosságként emlegetik Bajor Gizi előre megfontolt, igaz szerelem motiválta meggyilkolását.



Spiró György: A Köztársaság napján

„Györök Leót a nemzeti emlékezetből kitörölték, emléke valamennyire mégis fennmaradt azok által, akik soha nem élhettek köztársaságban, és akiket Györök Leó eszméi a XIX. századi diktatúrák idején is megragadtak.” Spiró György a Köztársaság napján rá, utódjára, Mód Péterre és Havas Endrére emlékezett.