Egyre kevesebb az öngyilkosság, de még mindig az európai élvonalban vagyunk

A befejezett öngyilkosságok száma szorosan függ az ország pszichiátriai ellátásának színvonalától, ami az OPNI 2007-es bezárása után alaposan leromlott, azóta is próbál talpra állni. Október 10-e a lelki egészség világnapja.

  • Czeglédi Fanni Czeglédi Fanni
Egyre kevesebb az öngyilkosság, de még mindig az európai élvonalban vagyunk

A világnap alkalmából szervezett eseményen a magyar lelki egészség és a pszichiátriai ellátórendszer helyzetéről beszéltek szakértők. Többek közt kiderült, a közhiedelemmel ellentétben folyamatosan javulnak az öngyilkossági mutatóink. Míg 2000-ben még 3269, 2005-ben 2621, 2010-ben 2492, 2015-ben 1870 befejezett öngyilkosság történt. Adatainkkal még mindig az élvonalban vagyunk (Litvánia után Szlovéniával holtversenyben a második helyen), ilyen csökkenésre az elmúlt 50 évben nem volt példa.

„A korosztályos statisztikák szerint (bár itt a pszichiátriai ellátórendszernek csak kevés szerepe van, a szociális ellátásnak inkább) a 75 év feletti korosztály halálozási aránya csökkent a legkevésbé” – mondta Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója.

Túry Gergely

Pruebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint az EU-s átlag is csökken, ezzel lépést kell tartanunk. Magyarországon vannak olyan lelkes gárdák, akik jó gyakorlatokat működtetnek, de egyelőre nem mindenütt hozzáférhető az országban a szakszerű ellátás.

„Meg szokták kérdezni tőlem, hogy melyik az a mentális zavar, ami a leggyakoribb oka az öngyilkosságnak? Erre a válasz, hogy a kezeletlen pszichiátriai betegség, a mentális zavar. Sehol nem jók a kezelési arányok, a magyarok 50 százaléka nem kerül kezelésbe, a megelőzésre, a kezelés hatékonyságára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Fontos lenne, hogy létrejöjjön egy nemzeti lelki egészségi stratégia.”

Túry Gergely

A beszélgetésen Oravetz Dániel, pszichiátriai beteg és felesége, mint tapasztalati szakértők vettek részt. Az érintettek elmondták, a betegség hatalmas traumát okozott, leginkább a stigmatizáció miatt: most azzal a céllal érkeztek, hogy ezt a stigmát feloldják, és megmutassák, súlyos pszichiátriai betegségekkel is lehet együtt élni. Létrehozzák a várhatóan december elején megjelenő Mentőöv című segítői kézikönyvet. Szerintük, ha a betegek megfelelő hozzátartozói háttérrel és odafigyelő környezettel vannak körülvéve, akkor lehetséges a hétköznapokban is boldogan élni, munkát vállalni.

„Maga a szakma is destigmatizációra szorul – én megjártam a hadak útját, de sehol nem találkoztam annyi szeretettel és segítő szándékkal, mint a kórházban” – mondta Oravetz.

Túry Gergely

Mint ismert, Komáromy Gergely Ligetvédő aktivistát is a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai osztályára szállították, miután egy épület kéményén tiltakozott. Éjszakai megfigyelésre tartották benn. Ő azonban hálás az intézmény főigazgatójának: „nagyon gyorsan felmérte a helyzetet azon a reggelen, amikor találkoztunk, és három mondat után azt a kérdést tette fel, hogy nem volna-e kedvem nekik dolgozni.”

Komáromy egyébként szociológiára járt, a szociális munkásokkal egy karra: „ők azt mondták, a szakmában alapelv, hogy csak azon lehet segíteni, aki akarja, hogy segítsenek rajta. Én akkor határozottan tiltakoztam ez ellen, hisz én úgy kerültem ide, hogy teljesen jó állapotban voltam, ezt utólag a rendőrségi videó és az orvosi szakvélemény is alátámasztotta. Bármilyen józan ítélőképességű ember ezt a helyszínen is meg tudta volna állapítani: ezeket az embereket nem a segítő szándék késztette arra, hogy engem bilincsben behozzanak ide. Pedig a szakma erről szól, a segítségnyújtásról - nem a megfélemlítésről” – mondta. Az aktivista egyébként ingyenes koncertet is ad majd a pszichiátrián.

Túry Gergely

Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház-Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója a következő időszak fejlesztéseiről beszélt. Elmondta, az intézetben egy uniós projektnek köszönhetően négy kiemelt program is indul: az egyik egy 2 milliárd forintból megvalósuló emelt biztonsági kockázatú, 32 ágyas osztály lesz a rendkívül agresszív, önmagukra vagy a környezetükre veszélyes betegek számára. Országszerte gyermek-és ifjúságpszichiátriai projektek indulnak 6 milliárd forintból, de az eddig fel nem újított gondozókra is, és a korszerűtlen pszichiátriai osztályokra is jut pénz: előbbire 5 milliárdos, utóbbira 2,3 milliárd összegű támogatást kaptak.

„Az ambuláns ellátás fejlesztésére is oda kell figyelni, a pszichiátriai ellátás nem annyira eszköz-, mint humánerőforrás igényes. Az OPNI bezárása után az orvosok egyharmada nyugdíjba, a másik harmada pedig külföldre ment – a többiek leginkább magánpraxist nyitottak. Itthon kiváló munkacsoportok dolgoznak az öngyilkosság megelőzésének érdekében” – mondta Németh Attila.

Túry Gergely

Pruebl Györgyöt arról is megkérdeztük, hogy mi az oka annak, hogy vannak betegek, akik bár megkezdik a kezelést – mondjuk, egy skizofrén beteg bekerül egy pszichiátriai osztályra, ahol néhány hetes gyógyszeres kezelés után hazaküldik – aztán mégis annyiban marad a dolog, pszichoterápiás kezelésben pedig nem részesül. Pruebl szerint nem kizárólag magyar jelenség, hogy ha valaki befejez egy kezelési szakaszt és át kellene mennie egy másik intézménybe, az osztályról a gondozóba, a beteg egyszerűen eltűnik. „Ezen az segíthet, ha az egy területen dolgozók kapcsolatban vannak egymással. A pszichoterápiák üvegnyak effektussal érhetők csak el, leginkább magánpraxisban. Bizonyos terápiákat elérhetővé kéne tenni, többet kellene rájuk költeni, és olyanokat létrehozni, amik olcsóak, gyorsak és hatékonyak” – mondta.

Itt kérhet segítséget

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.