A világnap alkalmából szervezett eseményen a magyar lelki egészség és a pszichiátriai ellátórendszer helyzetéről beszéltek szakértők. Többek közt kiderült, a közhiedelemmel ellentétben folyamatosan javulnak az öngyilkossági mutatóink. Míg 2000-ben még 3269, 2005-ben 2621, 2010-ben 2492, 2015-ben 1870 befejezett öngyilkosság történt. Adatainkkal még mindig az élvonalban vagyunk (Litvánia után Szlovéniával holtversenyben a második helyen), ilyen csökkenésre az elmúlt 50 évben nem volt példa.
„A korosztályos statisztikák szerint (bár itt a pszichiátriai ellátórendszernek csak kevés szerepe van, a szociális ellátásnak inkább) a 75 év feletti korosztály halálozási aránya csökkent a legkevésbé” – mondta Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója.
Pruebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint az EU-s átlag is csökken, ezzel lépést kell tartanunk. Magyarországon vannak olyan lelkes gárdák, akik jó gyakorlatokat működtetnek, de egyelőre nem mindenütt hozzáférhető az országban a szakszerű ellátás.
„Meg szokták kérdezni tőlem, hogy melyik az a mentális zavar, ami a leggyakoribb oka az öngyilkosságnak? Erre a válasz, hogy a kezeletlen pszichiátriai betegség, a mentális zavar. Sehol nem jók a kezelési arányok, a magyarok 50 százaléka nem kerül kezelésbe, a megelőzésre, a kezelés hatékonyságára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Fontos lenne, hogy létrejöjjön egy nemzeti lelki egészségi stratégia.”
A beszélgetésen Oravetz Dániel, pszichiátriai beteg és felesége, mint tapasztalati szakértők vettek részt. Az érintettek elmondták, a betegség hatalmas traumát okozott, leginkább a stigmatizáció miatt: most azzal a céllal érkeztek, hogy ezt a stigmát feloldják, és megmutassák, súlyos pszichiátriai betegségekkel is lehet együtt élni. Létrehozzák a várhatóan december elején megjelenő Mentőöv című segítői kézikönyvet. Szerintük, ha a betegek megfelelő hozzátartozói háttérrel és odafigyelő környezettel vannak körülvéve, akkor lehetséges a hétköznapokban is boldogan élni, munkát vállalni.
„Maga a szakma is destigmatizációra szorul – én megjártam a hadak útját, de sehol nem találkoztam annyi szeretettel és segítő szándékkal, mint a kórházban” – mondta Oravetz.
Mint ismert, Komáromy Gergely Ligetvédő aktivistát is a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai osztályára szállították, miután egy épület kéményén tiltakozott. Éjszakai megfigyelésre tartották benn. Ő azonban hálás az intézmény főigazgatójának: „nagyon gyorsan felmérte a helyzetet azon a reggelen, amikor találkoztunk, és három mondat után azt a kérdést tette fel, hogy nem volna-e kedvem nekik dolgozni.”
Komáromy egyébként szociológiára járt, a szociális munkásokkal egy karra: „ők azt mondták, a szakmában alapelv, hogy csak azon lehet segíteni, aki akarja, hogy segítsenek rajta. Én akkor határozottan tiltakoztam ez ellen, hisz én úgy kerültem ide, hogy teljesen jó állapotban voltam, ezt utólag a rendőrségi videó és az orvosi szakvélemény is alátámasztotta. Bármilyen józan ítélőképességű ember ezt a helyszínen is meg tudta volna állapítani: ezeket az embereket nem a segítő szándék késztette arra, hogy engem bilincsben behozzanak ide. Pedig a szakma erről szól, a segítségnyújtásról - nem a megfélemlítésről” – mondta. Az aktivista egyébként ingyenes koncertet is ad majd a pszichiátrián.
Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház-Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója a következő időszak fejlesztéseiről beszélt. Elmondta, az intézetben egy uniós projektnek köszönhetően négy kiemelt program is indul: az egyik egy 2 milliárd forintból megvalósuló emelt biztonsági kockázatú, 32 ágyas osztály lesz a rendkívül agresszív, önmagukra vagy a környezetükre veszélyes betegek számára. Országszerte gyermek-és ifjúságpszichiátriai projektek indulnak 6 milliárd forintból, de az eddig fel nem újított gondozókra is, és a korszerűtlen pszichiátriai osztályokra is jut pénz: előbbire 5 milliárdos, utóbbira 2,3 milliárd összegű támogatást kaptak.
„Az ambuláns ellátás fejlesztésére is oda kell figyelni, a pszichiátriai ellátás nem annyira eszköz-, mint humánerőforrás igényes. Az OPNI bezárása után az orvosok egyharmada nyugdíjba, a másik harmada pedig külföldre ment – a többiek leginkább magánpraxist nyitottak. Itthon kiváló munkacsoportok dolgoznak az öngyilkosság megelőzésének érdekében” – mondta Németh Attila.
Pruebl Györgyöt arról is megkérdeztük, hogy mi az oka annak, hogy vannak betegek, akik bár megkezdik a kezelést – mondjuk, egy skizofrén beteg bekerül egy pszichiátriai osztályra, ahol néhány hetes gyógyszeres kezelés után hazaküldik – aztán mégis annyiban marad a dolog, pszichoterápiás kezelésben pedig nem részesül. Pruebl szerint nem kizárólag magyar jelenség, hogy ha valaki befejez egy kezelési szakaszt és át kellene mennie egy másik intézménybe, az osztályról a gondozóba, a beteg egyszerűen eltűnik. „Ezen az segíthet, ha az egy területen dolgozók kapcsolatban vannak egymással. A pszichoterápiák üvegnyak effektussal érhetők csak el, leginkább magánpraxisban. Bizonyos terápiákat elérhetővé kéne tenni, többet kellene rájuk költeni, és olyanokat létrehozni, amik olcsóak, gyorsak és hatékonyak” – mondta.
|
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe. |
