Az EP vendége volt az ukrán házelnök. Ruszlan Sztefancsuk beszédében felszólította az EU-t, folytassa és fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatását. Mint mondta, országának több védelmi rendszerre, több repülőgépre és több beruházásra van szüksége a hadiiparba.

A béke Ukrajnában csak akkor érhető el, ha erősek maradunk és konszolidált nyomást gyakorolunk az orosz agresszorra, hogy megvédjük a civilizált világot

– mondta Sztefancsuk. Hozzátette: “Oroszország nem csak a mi országunkat akarja tönkretenni, hanem nyugat felé akar majd nyomulni, először Kijev, aztán Varsó és Brüsszel felé: a veszély sokkal közelebb van, mint gondolnánk”.

Az agresszió megállításához és a tartós béke eléréséhez az is elengedhetetlen, hogy Oroszország olyan szankciókkal szembesüljön, amelyeket nem tud kijátszani – mondta a házelnök, miközben további szankciókat sürgetett. Ukrajnának az EU-hoz való csatlakozási szándékáról Ruszlan Sztefancsuk azt mondta, országa a háború után erősebbé és jobbá válik, hiszen elkötelezett a reformfolyamat mellett. Reméli, hogy a lengyel elnökség alatt megnyithatják a tárgyalások első kérdésköreit.

Egy másik vitában a képviselők egymás között tárgyaltak az orosz–ukrán háborúról, a soros lengyel elnökség és az Európai Bizottság bevonásával. Adam Szlapka lengyel európai ügyekkel foglalkozó miniszter arról beszélt, hogy Oroszország agresszív háborúja közvetlenül veszélyezteti Európát és a nemzetközi rendet, és erősítette a globális válságot főleg az energiaellátás és az élelmiszer-biztonság területén. A miniszter összegezte az eddigi európai támogatásokat: az EU eddig mintegy 134 milliárd eurós támogatást nyújtott, ebből 63 milliárdot pénzügyi és humanitárius célokra, 70 milliárdot az Európában fogadott menekültek támogatása, a fennmaradó összeget pedig katonai eszközök, felszerelések vásárlására. Szlapka miniszter megerősítette, hogy a harmadik évfordulóra újabb szankciós csomagot jelent majd be az EU. A szónokok közül Michael Gahler, az Európai Néppárt képviselője kijelentette, hogy

Oroszország egy terrorista állam, olyan szabályokat sem tart tiszteletben, amelyeket még háborús időkben is figyelembe kell venni.

A Patrióták Európáért képviselőcsoport nevében Dömötör Csaba fideszes képviselő így kezdte a beszédét:

Elítéljük Oroszország katonai agresszióját, Ukrajnának joga van megvédeni területi épségét, a bajba jutottaknak pedig segítő kezet kell nyújtani.

Ezt követően azonban arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági vonatkozásokról is kell beszélni. A képviselő szerint az EU a teljes hétéves uniós költségvetés 10 százalékát fizette már ki Ukrajnának, ami “brutális”. László András nem értett egyet azzal, hogy miközben az USA esetleg csökkenti Ukrajna támogatását, aközben az EU még többet költene. Feltette a kérdést, hogy miközben stagnál a gazdaság, “honnan akarnak pénzt elvenni”? Úgy véli, a szóba jöhető források között ott vannak a kohéziós alapokból, az Erasmus, vagy a gazdáknak járó támogatás? Szerinte az

európaiakat kellene erről megkérdezni, akik biztosan nem akarják, hogy velük fizettessék meg a háború árát.

Közvetlenül László András után szólalt fel a lengyel konzervatív képviselő, Adam Bielan, az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében. Bielen a volt lengyel kormánypártnak, a Jog és Igazságosságnak (PiS) a tagja, mondandója pedig rámutatott arra, hogy miért feszülhet komoly ellentét a Fidesz és a PiS között. 

Ukrajna hatalmas árat fizetett azért, hogy megállította Oroszországot, megvédte magát és Európát. De még mindig vannak hangok, amelyek a szankciók felfüggesztése mellett érvelnek

– rótta fel Bielan. Néhány felszólaló megjegyezte, hogy „Ukrajnáról Ukrajna nélkül” semmit sem szabad megvitatni, és Európa nélkül semmit sem szabad eldönteni. Európának készen kell állnia arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljon a biztonsági garanciák nyújtásában és Kijev felkészítésében a jövőbeni NATO-, és EU-tagságra. Mások hangsúlyozták, hogy el kell kobozni az orosz vagyont Ukrajna talpra állításának és újjáépítésének finanszírozásához, míg több képviselő – László Andráshoz hasonlóan – komoly aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Európa mennyit fizetett és fog fizetni Ukrajna támogatására.

A litván Petras Gražulis, a Szuverén Nemzetek Európája csoport tagja szintén az EU-t bírálta, mondván, ha Európa egységes lenne, akkor nem lenne háború, “mert akkor Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát”. Szerinte megalázó az EU-ra nézve, hogy az amerikai elnök mondja azt, hogy megállítja a háborút. Felszólalt még a fideszes Ferenc Viktória is. 

Ukrajna lakosságát mára csupán egyetlen dolog élteti: remény a mielőbbi békében. Tudjuk azonban, hogy a tartós béke nem a fegyverek zajában, hanem a tárgyalóasztalnál születik. Az Európai Uniónak, hűen eredeti rendeltetéséhez, a béke nagykövetévé kell válnia

-– mondta a képviselő. Kiemelte: „Kötelességünk a mielőbbi béke megteremtése, hogy véget vessünk az emberi szenvedésnek, hogy megvédjük a háború árnyékában cseperedő gyermekek és fiatalok lelki egészségét, és elindulhasson végre egy élhető jövő építése a számukra.” 

Volt még magyar felszólaló, mégpedig Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője, aki ugyancsak a Szuverén Nemzetek Európája csoport tagja.

 Háttérhatalmi játszmák és a globális nagytőke érdekei tartják életben ezt a háborút immár három éve

– kezdte beszédét Borvendég. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mindez minket magyarokat közelről érint, “ugyanis Ukrajna nyugati része ezer évig a magyar királysághoz tartozott, és az önrendelkezés megtagadásával szakították el ezt a régiót hazánktól 1920-ban”.

Borvendég Zsuzsanna gondolatmenetének a következő állomása a területi revízió volt. Szó szerint idézzük a képviselőt:

A tartós béke megteremtésére a ma még tabunak számító határrendezést is napirendre kell tűzni. Ennek során pedig Magyarország nem mondhat le a kárpátaljai magyarok és a ruszinok önrendelkezésének biztosításáról.