Áfacsalás: lohol az EU a pénze után

2007. április 25., szerda, 14:02 • Utolsó frissítés: 2007. április 25., szerda, 20:57

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#2)

Hiába a nagy központi adatbázis, az Európai Uniót évente mintegy 50 milliárd euróval rövidítik meg az áfacsalók. Brüsszel egyre komolyabb erőfeszítéseket tesz ennek visszaszorítására, de vajon be lehet zárni a kiskapukat?

Mi az a körhintacsalás?

A körhintacsalás olyan adócsalási mechanizmus, mely a fiktív számlázás és a közösségen belüli ügyletek ötvözetét kihasználva segíti elő a jogtalan adóelőny elérését. A láncértékesítések során a termékeket többször értékesítik, az áruk több országot megjárnak. A folyamatos értékesítésekkel és az áfa-befizetés elmulasztásával gyakorlatilag a teljes bekerülési költség visszanyerhető.

Eddig ugyan nem igazán lehetett hallani áfacsalással kapcsolatos, nagy volumenű ügyletek leleplezéséről Magyarországon, ám a közelmúltban két nagyobb fogásról is beszámolt a sajtó. Az egyik esetben a vám- és pénzügyőrség közlése szerint az elkövetők 8500 tonna élelmiszert hoztak be az országba Távol-Keletről és azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az Unión kívülről származó árukat ellenszolgáltatás nélkül egy alapítványnak – nevezetesen az Egy-Másért Alapítványnak – engedték volna át, így vám- és áfamentesen kezeltetve azokat. Ezeket az árukat azonban az alapítvány ténylegesen nem vette át, azokat több magyarországi üzletlánc javára értékesítette és ilymódon 1,22 milliárd forint vámot, illetve áfát nem fizettek be az uniós csatlakozás óta lefolytatott ügyleteik után.

A másik esetben több mint 250 millió forintos adócsalást derített fel a Vám- és Pénzügyőrség Veszprém megyében, ahol az elkövetők egy gazdasági tevékenységet nem folytató társaság nevében 2004. óta 3,5 millió euró értékben importáltak személygépkocsikat Magyarországra úgy, hogy 280 behozott gépkocsi után nem fizette meg a regisztrációs adót és az általános forgalmi adót nem.

Itt a piros, hol a piros

Az Európai Unió tagországainak évente 50-60 milliárd euró kárt okoz az áfa-, vagy más néven körhintacsalás, ahol szándékos, adóelkerülési céllal hoznak létre értékesítési láncolatokat. A cél a lánc utolsó eleménél a beszerzés utáni áfa visszaigénylése amellett, hogy az értékesítő adófizetési kötelezettségét nem teljesíti (például megszűnik a cég), vagy az olyan ügyletek, amelyeknél a láncértékesítés valamennyi bizonylata fiktív. Vagyis mögötte egyáltalán nincs gazdasági esemény. Az EU minden lehetőséget igyekszik megragadni ennek visszaszorítására, de az esetek többségében az ilyen módon lecsapolt összegek rohamosan növekvő mutatója arra enged következtetni, hogy mindezt nem sok sikerrel teszi.

Az ilyen ügyletek magyarországi nagyságrendjére vonatkozóan az adóhatóságnak egyelőre nincsenek konkrét számadatai, azonban a tendenciákat a hivatal is érzékeli: egyre bonyolultabb láncolatokat szerveznek és egyre kifinomultabb technikákat alkalmaznak az adózók. Ezáltal jobban megnehezítik az adóhatóság számára az áfacsalások felderítését – válaszolta az APEH az Adózóna kérdésére. A láncba ugyanis egyre több külföldi résztvevőt kapcsolnak be, így ezekben az ügyekben a magyar hatóságnak a külföldi adóhatóságokkal szorosan együtt kell működniük.

Mi a maximális bírság adócsalásért? »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#2)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

Az első lépés Európában (x)

A CBTC (China Brand Trade Center) a közép-kelet-európai vállalkozások és Kína felé nyitó cégek elsőszámú üzleti platformja.

2 HOZZÁSZÓLÁS

2007. április 25., 18:29

BarKochba

Ha valaki más EU tagállamban vesz szolid mennyiségben árut és azt számla nélkül belföldön eladja, vajon pld. a Németo. számla alapján felderítik e és elszámoltatják az áru sorsáról. Nem történik áfa visszaigénylés és befizetés maximum a kereskedő a netto utáni összeg és haszon után nem adózott.

2007. április 25., 16:38

Csete Árpád

Tisztelt Szerkesztőség! Olvasva cikküket az jutott eszembe, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás talán ott hibázza az egész áfaügyet, hogy olyan áfát is vissza lehet igényelni, amelynek a megfizetése nem történt meg. Az áfacsalások visszaszorítása érdekében egy nem túl bonyolult, bár jelentős változtatást érdemes lenne megfontolni. A jogalkotó minden adóalanynak előírná, hogy bizonyos összeg felett (mondjuk 50e Ft) kötelező a kifizetéseket bankon keresztül átutalással kell intézni. Az adóalanyok a kereskedelmi bankoknál egy külön áfaszámlát nyitnak (a létező vámszámlához hasonlóan), melyekre a kibocsátott számlák áfatartalmát a vevő ráutalja, illetve a befogadott számlák áfáját erről a folyószámláról fizetheti ki az eladó áfaszámlájára. Ha nincs elég pénz az áfaszámlán, az egyéb bankszámláról kell az áfaszámlát feltölteni, vagy azt a bank hitelezheti. A bevallási időszak végén az áfaszámla kivonatát a számla tulajdonosa megkapja a banktól, amelyet az áfabevallás mellékleteként megküld az APEH-nak. Ha a számlán a kiadás és a bevétel egyenlege negatív, az a bevallásban visszaigényelhető áfaként jelenne meg, ha pozitív, fizetendő áfa keletkezik. (Természetesen az importáfa, illetve a különféle kedvezmények, leírási lehetőségek módosítják ezt az összeget.) A fizetendő áfa a nem adóalanynak eladott termékek(szolgáltatások) áfájának hozzáadása után alakulna ki. Visszaigényelhető vagy leírható áfa csak a ténylegesen, más adóalany áfaszámlájára történt utalás után keletkezik, mely összeghez csak az adóhatóság engedélye után juthat az adózó. Itt az ellenőrzés lényegesen könnyebb , mivel a bankszámlakivonat alapján visszakereshető az utalások ténye, a pénz nem veszhet el, az ún. missing tradereknek nincs lehetőségük eltűnni az áfával, nincs értelme fiktív számlák befogadásának, mivel csak a ténylegesen átutalt áfa igényelhető vissza. Ennek okán a körhinta csalás is értelmét veszti, mert az export (uniós kiszállítás) után is csak a ténylegesen kifizetett áfa jár vissza. E változás bevezetéséhez véleményem szerint nem kell különösebb beruházás sem az állam, sem az adózók részéről. Még azt is el tudom képzelni, hogy az áfaszámlához kapcsolódó bankköltség leírható lenne a fizetendő áfából, azt hiszem, az állam így is jól járna. A későbbiekben azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az APEH számítógépes rendszere "összefésülné" a banki terheléseket és jóváírásokat, így a fiktív számlák automatikusan kiszűrhetők lennének. De addig is az az elv, hogy csak az eladó áfaszámlájára befizetett adó igényelhető vissza, illetve írható le, az ellenőrzések során a jóhiszeműség-rosszhiszeműség kérdését kizárná, így nem kellene a meg sem fizetett adót visszautalni. A cégek áfaszámla számát a nyilvános cégadatokban közzétenném, azt esetleg olyan azonosítójeggyel látnám el, amely egyértelműsítené, hogy áfaszámláról van szó, így a tévedés esélyét itt is kizárnám. Véleményem szerint ez a rendszer jelentősen fehérítené a gazdaságot, az államháztartást megillető bevételek beszedését bizonyosabbá tenné, éves szinten több tíz(száz?) milliárd forintos adóbevételt hozhatna úgy, hogy a becsületes adózók terheit nem, vagy csak a minimális többletmunka erejéig terhelné. Vagy tévedek? Tisztelettel: Csete Árpád