Átment a büdzsé, törvényt sértett a parlament

Ahogy az borítékolható volt, a parlament kétharmados kormánypárti többsége elfogadta a jövő évi költségvetést. Pedig a főszámokat az utolsó pillanatban átírták, amit az államháztartási törvény alapján nem lett volna szabad. Az eredetileg tervezett helyett sokkal alacsonyabb lesz a gazdasági növekedésünk, a megszorítás viszont nagyobb, és lehet, hogy nem is elég.

A képviselők 255 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek Magyarország új központi költségvetéséről kedden hajnalban. A javaslatot a kormánypárti képviselőkön kívül kizárólag a független Pősze Lajos támogatta, míg a hajnali 4 óra 15 perckor sorra kerülő szavazást kiváró szocialista, jobbikos és LMP-s politikusok ellene voksoltak. A Ház kérte a jogszabály sürgős kihirdetését.

Még az utolsó pillanatban is sikerült csavart vinniük a kormánypártoknak a büdzsé tervezetébe. Orbán Viktor korábban többször jelezte ugyan, a kőbe vésett számokon nem akar változtatni, hétfőn mégis sikerült. Nem is egyszer, hanem négyszer. A költségvetési bizottság hétfő délben beadott négy zárószavazás előtti módosító javaslatot, ebből három átírta volna a bevételi és kiadási számokat, csakhogy teljesen különböző módon.

A bakira az este folyamán jöttek rá a fideszesek, ezért a költségvetési bizottság éjszakai ülése után kitaláltak egy negyedik javaslatot is: így az eredeti 14 343,6 milliárd forintos bevételi főösszegből 14 340,9 lett, a kiadási főösszeg 14 899,8 milliárdról 14 917,1 milliárdra változott. Csak a hiány maradt annyi, amennyit november végén elfogadtak: kerekítve 576,2 milliárd forint.

Mindezzel nemcsak az a baj, hogy Orbán Viktor nem tartotta be korábbi ígéretét, hanem az is, hogy törvényt szegtek. A parlament kormánypárti többsége ugyanis megsértette az államháztartási törvényt, mert olyan főösszegekkel fogadta el a büdzsét, amelyek nem egyeznek a november 29-én elfogadott főszámokkal. Az államháztartási törvény alapján a parlamentnek november 30-ig le kell zárnia a költségvetés főösszegeit, amelyek ezt követően nem változhatnak.

Orbán Viktor és Matolcsy György. Megcsinálták Fotó: MTI / Beliczay László

A büdzsé elfogadását megelőző rövid záróvitában a szocialista Veres János azt kifogásolta, hogy november 30. után már nem lehetett volna változtatni a jövő évi költségvetés sarokszámain, ezt azonban - az államháztartási törvényt megszegve - mégis megtették. Az LMP-s Vágó Gábor felszólalásában közölte, a zárószavazás előtti módosító indítványok is jelzik, hogy a költségvetés megbukott, gazdaságpolitikai korrekcióra van szükség. A jobbikos Nyikos László a szerinte visszafizethetetlen mértékű, 21 ezer milliárdos államadósság és kamatai jelentette veszélyekre figyelmeztetett.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában azt mondta, a "nyugati világ nyolcvan éve legnagyobb válságát éli", amit csak az az ország élhet túl, amelyik egyszerre képes növekedni, megakadályozni a munkanélküliség növekedését, illetve képes szinten tartani, vagy csökkenteni az államadósságot és "kordában tartani" a költségvetési deficitet. Mint mondta, a 2012-es büdzsé egy irreális időkben hozott reális költségvetés. "Ez nem semmi, ez egy szép eredmény" - zárta felszólalását a tárcavezető.

Kevés maradt a grandiózus tervből

Négy hónappal ezelőtt Orbán Viktor szóvivője még azzal jelentette be a kormány által egyszerűen csak országvédelmi költségvetésnek nevezett javaslatot, hogy az az európai uniós átlag fölé emeli a gazdasági növekedést. Mára kiderült, ez csak terv maradt, hiszen az eredeti másfél százalékos növekedést fél százalékra kellett átírni, ráadásul a kormány 268 forintos euróárfolyammal számolt.

Orbán Viktor végül két hete jelentette be, hogy át kell írni a költségvetést, Matolcsy György pedig egy héttel ezelőtt mondta meg, hogyan. Habár a nemzetgazdasági miniszter 320 milliárd forintos kiigazításról beszélt, ez valójában 120 milliárd, mivel Matolcsy valószínűleg beleszámolta azt, hogy jövő szeptemberig nem nyúlhat a kormány a költségvetés tartalékaiból az Országvédelmi Alaphoz és a kamatkockázati tartalékhoz, ami a módosítások előtt összesen 200 milliárd forint volt. A maradék 120 milliárdos csomag fő elemei: 68 milliárd forintos tartaléknövelés és 52 milliárd forintos kiadáscsökkentés. A tartaléknövelés egy része a magánnyugdíjpénztárak tagdíjainak állami kisajátításából származik, a másik része jövedékiadó- és áfa-többletbevétel a jövedéki adó emelésének köszönhetően.

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Ezzel a jövő évi büdzsében már nem sok mozgástér maradt, az egyetlen tartalék, amit még nem kötött le a kormány, a 100 milliárdos rendkívüli kormányzati intézkedésekre fenntartott előirányzat. Ahhoz, hogy a kormány tartani tudja a jövő évre kitűzött 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt, valószínűleg szükség lesz ez utóbbi tartalék eltörlésére is, sőt, az is lehet, hogy jövőre további megszorításokat kell foganatosítania.

Milyen lesz a jövő évi nem megszorítás?

A költségvetési kiigazítás jövőre papíron a Széll Kálmán-tervvel, a jövő évi adóemelésekkel és a jelenlegi korrekcióval együtt meghaladja az 1500 milliárd forintot, ha a kormány még mindig nem szereti is kimondani a megszorítás kifejezést. A jövő évi költségvetésnek köszönhetően megszűnnek a magán-nyugdíjpénztári befizetések, a négynapos autópályamatrica, emelkedik az áfa (25-ről 27 százalékra), a jövedéki adó, a játékadó, a munkavállalói járulék (egy százalékponttal).

Új adókat vetnek ki (baleseti adó), másokat átvariálnak, de összességében több bevétel származik majd belőlük (gépkocsik átírási illetéke, cégautóadó). Nyugdíjat csak a nyugdíjcélú befizetésekből finanszíroznak majd, de középtávon ugyanez a cél az egészségbiztosítási kasszával is, melynek büdzséjét 300 milliárddal megemelik. Igaz, ebből a rokkantellátásokat finanszírozzák. 5500 főt elbocsátanak a közszférából - piaci alapú foglalkoztatásukra járulékkedvezményt ad a kormány.

Folytatódik az szja-rendszer megváltoztatása is: kivezetik az adójóváírást, a félszuperbruttót első lépesben csak a bruttó 202 ezer forint alatt keresők körében. Azzal, hogy az efelett keresőknél megmarad a fészuperbruttó, jelentős adóbevétel marad a büdzsében, amelyből azokat fogják kompenzálni, akiknek az adóváltozások miatt csökken a fizetésük.