Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az idei hiányt rendkívüli intézkedésekkel tartottuk, ilyen volt a magányugdíj-pénztári reform, jövőre viszont nem lesznek rendkívüli intézkedések - mondta Matolcsy György a kormányszóvivői tájékoztatón, ahol ismertette, hogyan írják át a jövő évi költségvetés tervezetét. Valójában viszont a kormány, ha nem is olyan mértékben, mint tavaly, de jövőre is rendkívüli intézkedésekhez nyúl.
Orbán Viktor még múlt pénteken, az EU-csúcs után jelentette be, hogy az euróválság miatt át kell írni a költségvetési tervezetet. Erre azért volt szükség, mert az eredetileg tervezett másfél százalékos növekedés tarthatatlannak bizonyult, másrészt a kormány 268 forintos euróárfolyamon számolt. Hétfőn a miniszterelnök már azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a főszámokhoz nem nyúlnak.
A szerdai kormányülésen elfogadott lépések többé-kevésbé eleget tesznek ezeknek a feltételeknek. Mint Matolcsy György bejelentette: szerdán a kormány döntött azokról az intézkedésekről, amelyekkel jövőre tarthatóvá válik a 3 százalék alatti hiánycél. Az intézkedésekre azért van szükség, mert "újabb vihar rajzolódik ki az eurózóna égboltján", és ez ránk is hatással van. De nekünk "tartanunk kell magunkat ahhoz a gazdaságpolitikához, amelyet 18 hónapja képviselünk" - jelentette ki.
A kormány ezért a költségvetést 299 forintos euróárfolyamon és 0,5 százalékos növekedés mellett számolták újra. Matolcsy szerint ennek a két tényezőnek összesen 320 milliárd forint a költségvetési vonzata.
Kitolás a pénztártagokkal
Az összeg nagy részét, 200 milliárd forintot az országvédelmi alapból használnak fel. A maradék 120 milliárd pedig három intézkedésből jön össze: 52 milliárdot a minisztériumi fejezeteken belül zárolnak; hogy pontosan melyik minisztériumot ez hogyan érinti, majd csak a benyújtott módosító javaslatból derül ki. A nemzetgazdasági miniszter annyit azonban elmondott, súlyos intézkedésekkel is járhat.
További 20 milliárdot - ahogy azt a hvg.hu korábban már megírta - a dohánytermékek jövedéki adójának emelésével hoznak be. A részletekről szólva közölte, nem változik a rés a sodrott és a többi dohány jövedéki adója között.
A harmadik elem, hogy 48 milliárdot a kötelező magánnyugdíjpénztárakban maradók befizetéseiből vesznek el. Mindez Matolcsy szerint azt jelenti, hogy a 14 hónapos moratóriumot 12 hónappal meghosszabbítják, azaz a kasszatagok 10 százalékos munkavállalói járulékát nem a pénztárakba - ahogy azt tavaly ígérték -, hanem az államnak kell befizetni. (Időközben a költségvetési bizottság benyújtott egy módosító javaslatot, amely kimondaná, megszűnik a magánnyugdíj-pénztári tagdíj - olvassa el erről szóló hírünket itt.)
A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség közleményében azt írta, megdöbbenéssel értesült a kormányzati szándékról. "Ez a lépés - azon túl, hogy jogszerűsége erősen vitatható - a magánpénztári szektor végét jelentheti" - írták, hozzátéve, a szövetség minden legális eszközzel fel kíván lépni az intézkedéssel szemben.
Matolcsy György. Újratervez és átirányít
Stiller Ákos
234 milliárd parlagon hever
Matolcsy ugyanakkor már előre jelezte, hogy "2013-ban is szükség lesz a kasszatagok befizetéseire". Ezért át kell gondolniuk, hogy mit kezdjenek a nyugdíjrendszerrel - üzente Matolcsy a valamivel kevesebb mint százezer pénztártagnak. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre nem tudni. Matolcsy ugyanis kitérő választ adott azokra az újságírói kérdésekre, hogy a megváltozott környezet miatt újra megnyitják-e az átlépés lehetőségét a kasszatagoknak. A gazdasági miniszter csak annyit közölt, konzultálni kell a magánnyugdíjpénztárakkal, és majd utána eldöntik. De a mostani döntés nem érinti a kasszatagok vagyonát.
Ennek alapján viszont elképzelhető, hogy a kormány ráteszi a kezét a magán-nyugdíjpénztári pénzekre, főképp, hogy a 99 620 kasszatagnak összesen 234 milliárd forintos vagyona van. A tavalyi nyugdíjállamosítás is azt szolgálta, hogy grandiózus terveit, mint a 3 százalék alatti hiány tartása, az államadósság csökkentése, illetve az szja-rendszer miatti kiesések pótlása, a kasszatagok vagyonával próbálja megvalósítani.
