Mint az elmúlt időszakban már megszokhattuk, a Magyar Nemzeti Bank környékén pattantak ki a hét legfontosabb hírei. Hétfőn Király Júlia, Simor András utolsó alelnökének lemondásával kezdhettünk. Az alelnök a köztársasági elnöknek küldött lemondó levelében közölte, hogy a Matolcsy György MNB-elnök által kialakított új irányítási rend veszélyeztetheti az MNB hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét, és egyre kevésbé biztosítja, hogy felelős döntések szülessenek. Csütörtökre a kormány már meg is oldotta a humán erőforrás problémát: Gerhardt Ferencet, a monetáris tanács 2011-ben kinevezett külsős tagját jelölte a távozó alelnök helyére.  

Kiderült az is, hogy Matolcsy György jegybankelnökségével ismét előkerült az a jegybankban készült terv, mely szerint egy szuperhatóságba egyesítenék a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Információink szerint az Európai Központi Bank illetékesei informálisan már rá is bólintottak a tervre.

A hét nagy híre az is, hogy a kormány az évek óta ígért egyéni nyugdíjszámláknak csak a fapados verzóját hozná létre: ez lényegében azt jelenti, hogy idén január elsejétől nulláról indulnak az egyéni számlák, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítást nem kell rá átvezetni. Világossá vált az is, hogy a kormány távol áll attól, hogy nyugdíjreformot hajtson végre, amit az egyéni számlás nyugdíjrendszer ötletével szintén évek óta lebegtet. Pedig a magánnyugdíjpénztárakból átlépő tagoknak a pénztári megtakarításuk államosítása előtt azt ígérte, hogy jóváírják az átvett megtakarításaikat a leendő egyéni nyugdíjszámlán, sőt örökölhető is lesz. A felháborodás miatt Rogán Antal kiállt és azt mondta, amit most látunk, valójában egy háromlépéses nyugdíjreform első lépése, de a következő lépésekről nem tudott beszámolni. Varga Mihály ezt egyszerűbben intézte el, azt mondta, a kormány nem is ígérte, hogy az államosított megtakarításokat jóváírja az egyéni számlákon. A kép nem állt össze, viszont ellenállhatatlan késztetés tört ránk, hogy újra megnézzük a magánnyugdíjállamosítás legnagyobb klasszikusát a 2011 januári utolsó napjaiból.  

Az infláció 38 éve nem volt olyan alacsony Magyarországon, mint márciusban. Ennek egyszerű oka van: a kormány 10 százalékkal csökkentette a rezsiköltségeket. Bár ez az átlagos inflációs adat átmeneti és mesterséges szépítése, ez elegendő lehet a jegybank monetáris tanácsának, hogy tovább csökkentse a jegybanki alapkamatot. A kormány és a szolgáltatók most azon vitáznak, hogy a kormány szerint ekkora mozgástér volt is az árcsökkentésre. Lázár János a héten átlépett a részleteken és már 30 százalékos rezsicsökkentést emlegetett.

A Gazdasági Versenyhivatal annak ellenére megszüntette a Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett dinnyekartell ügyében tavaly indított eljárást, hogy az összegyűjtött adatokkal egyértelműen bizonyította, a tavalyi 99 forintban megszabott legalacsonyabb dinnyeár korlátozta a versenyt, és ezzel nem csak a fogyasztóknak, hanem az uniós tagállamok közötti kereskedelemnek is érzékelhető kárt okozott. Az eljárás megszüntetésére azért kerülhetett sor, mert amíg a versenyhivatal vizsgálódott, kiírták alóla a törvényt, ami alapján büntethetett volna. A GVH megjelent indoklása így gyakorlatilag arról szólt, hogy látja a minisztérium által gründolt kartellt, de nem tehet semmit.

Az utóbbi időben egyre inkább bebizonyosodott: Szlovénia komoly bajban van. A héten már nem kapott pénzt a befektetőktől, és ha ez júniusig így maradna, a kis állam nem tudná tovább törleszteni az adósságait, vagyis technikailag csődbe menne, és mentőcsomagra szorulna. A legnagyobb gond a bankszektorral van, amely a szlovén GDP ötödét kitevő problémás hitelen ül, így lehet, hogy meg kellene támogatni a pénzintézeteket.

A héten már több mint kétszézezer hektárt öntött el a belvíz, ami a mezőgazdasági munkák késleltetésével komoly károkat okoz a gazdaságnak.

ORFK / H. Szabó Sándor

Az elemzők rajonganak a japán jegybank gigantikus gazdaságélénkítő csomagjáért, ami a csaknem féktelen pénznyomtatás ötletére épül. Ez a magyar kormánynak is jó hír lehet: a felpörgő japán pénznyomtatás olyan hatalmas pénzeket mozgat meg, hogy a hatás Magyarországra is elérhet. A következménye például az lehetne, hogy csökkenhetnének az állampapír hozamok, és a jegybanki alapkamat is tovább csökkenhetne.

A hét mondása: „Aki Matolcsyn gúnyolódik, Magyarország ellen dolgozik” - válaszolta az MNB szavahihetőségét firtató újságírói kérdésre Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a nyolc bankvezető, akiket a jegybankelnök aznap baráti reggelire hívott meg, támogatta az MNB múlt héten bejelentett hitelezésélénkítő programját. Patai a héten ehhez azt is hozzátette, hogy a bankok növekedési paktumot kötnének a kormánnyal.