Egy rosszul megfogalmazott passzus a földtörvényben elég lehet ahhoz, hogy több mint 20 év munkájától vegyen majd kényszerű búcsút Tokaj-Hegyalja egyik legpatinásabb szőlőbirtokának francia tulajdonosa. A Tokaj-Hétszőlő birtok 1991-ben, 99 évre kötött szerződést az állammal, amit előre ki is fizetett, ám az állami föld használati jogát az új földtörvény semmisnek mondta ki. A korábban Magyarország legszebb szőlőbirtoka címet is bezsebelő, a nulláról újjáépített, több mint 55 hektáros biogazdaság jövőjével kapcsolatban a birtok tokaji központjában máris érdeklődött az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház képviselője.

Seszták Miklós fejlesztési miniszter több mint száz állami cégnél leállíttatta a szerződéskötéseket. Az utasítást körlevélben küldték, melyről először a Cink írt, és melyben az állt, hogy csak a normál üzletmenethez szükséges szerződéseket lehet újrakötni. Minden más, kérdéses esetben a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter előzőleg egy interjúban azt mondta, leválthatják azokat az állami cégvezetőket, akik nem működnek hatékonyan. A furcsa fordulatról a Népszabadság korábban azt írta: Seszták azt a feladatot kaphatta Orbán Viktortól, hogy tisztítsa meg a nagy állami cégeket Simicska Lajos és Nyerges Zsolt bizalmasaitól.

Ha nem lett volna elég Simicskának, hogy az állami cégek fölötti kontrolljából veszíteni fog, a hét közepén újra megsorozták. Készült egy törvénytervezet, amely 7 évre visszamenőleg adót vetne ki az útépítőcégekre; egy olyan hiba miatt, amelyet a szocialista kormányok és az Orbán-kormány követett el. E sarccal teremtenék elő azt az akár 100 milliárd forintot, amelyre az EU megbüntetheti Magyarországot a már említett hiba miatt. Az adó akár 20 milliárd forintot is elszedhetne a Közgéptől. És még sok más cégtől is, köztük a jobboldali holdudvar másik útépítőcégétől, az osztrák tulajdonú, kormányoktól függetlenül sikeres vállalattól is. A Miniszterelnökség később fogadkozott: nem tervezi megadóztatni a cégeket. Bár azt elismerte, hogy valóban vitába került ezügyben az EU-val. Lázár János aztán azt a húrt pendítette meg, hogy a magyar hátterű útépítő cégeket megvédik, a külföldieket pedig nem. A Közgép-hirdetéssel megtámogatott Magyar Nemzet eközben az adó értelmetlenségéről írt.

Újabb uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen két ügyben, de ezúttal 17 másik tagállam is a rendetlenkedők között van. Az Európai Bizottságnak a mobilfizetésre, a közös légtérre vonatkozó uniós jogszabályok be nem tartása a problémája. Hazánkban a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésének kizárólagos joga az állami mobilfizetési zrt. hatáskörébe tartozik, magyarán diszkrimináljuk a külföldi befektetőket. A légtér-ügy egyelőre kevésbé érdekes, mivel itt a nemzeti határok megszüntetésének csúszásával van van baja a bizottságnak, de ez eddig csak papíron létezik az egész EU-ban.

Ha már a Matolcsy György vezetett jegybank nem sajnál 30 milliárd forintot műkincsekre költeni, biztosan belefér nekik, hogy a Munkácsy-trilógia egyik darabját vegyék meg annak mostani tulajdonosától, egy kanadai galériától - valahogy így gondolkodhat Kósa Lajos, Debrecen - pár hónapig még hivatalban levő polgármestere. Nyáron szeretnék megvásárolni a Krisztus Pilátus előtt című képét, amelynek a forrást a Magyar Nemzeti Bank adhatja a tervek szerint.

A kormány egyedi döntése alapján 1,46 milliárd forintot ad a Csányi Sándor Bonafarm-csoportjához tartozó mohácsi vágóhíd megépítéséhez. Az Mcs Vágóhíd Kft. beruházása illeszkedik a 2012-ben elfogadott sertésstratégiához, amelynek révén a kormány jelentősen növelné a sertésállományt, s ezen keresztül bővítené a magyar élelmiszeripari export árualapot is.

Miután fenyegetéseket kapott egy közvetítőn keresztül, testőrökkel jár Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója. A vezető erről maga számolt be a Libération francia lapnak adott interjúban. Gerkens egyértelművé tette, hogy a lépést a reklámadó körül kialakult helyzet indukálta. A vezérigazgató elmondta, azért kritizálják a kormányzati lépést, mert az RTL úgy kell fizesse teljes reklámadó 65 százalékát, hogy eközben a reklámoknak csak 15 százalékából részesül.

Folyamatosan tárgyal a Szerencsejáték Zrt. egy nemzetközi játékhoz való csatlakozásról, ez az Eurojackpot lehet, amelynek elnöke már be is jelentette, hogy Magyarország a csehekkel és a szlovákokkal együtt októberben csatlakozhat a játékhoz.

A hét képe: Sialkotban, Pakisztán egyik városában készül a világ focilabdáinak 40 százaléka. A több mint másfél milliós városban mintegy 100 cég foglalkozik labdakészítéssel, a gyártási folyamat ugyanakkor egyáltalán nem hatékony.

AFP / Aamir Qureshi

A hét mondása:  Tiszteletben fogom tartani a szeptemberi skót népszavazás eredményét - mondta Jean-Claude Juncker, az európai bizottsági elnöki poszt várományosa skót és katalán európai parlamenti képviselők előtt csütörtökön. Ez lényegében azt jelenti, hogy ki lehet lépni az EU-ból. Igaz, ehhez hozzátette, hogy visszakerülni nem lesz könnyű.