23-szoros túlárazás, 220 millióért beszerezni kívánt mobilolló, milliós fizetések százezres munkáért – ilyen és ezekhez hasonló ügyeskedések miatt akadt ki a magyar kormányra az EU. Megszereztük az uniós jelentést. Nem mondott igazat az Orbán-kormány, nem azért blokkolta Brüsszel a 700 milliárdos uniós programot, mert szabálytalan volt a Gyurcsány–Bajnai-kormány pályáztatási gyakorlata, hanem azért, mert rájött, hogy átverjük az uniós pénzeknél. És a bizottságnak nem a szocialisták, hanem az Orbán-kormány idejében kiírt pályázatokkal van komoly baja.

A kormány szerdán kiállt, és megpróbálta a Gyurcsány–Bajnai-vezetésre tolni, hogy Brüsszel felfüggesztette a mintegy 700 milliárd forintos Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) uniós támogatásának kifizetését. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára tegnap még azt magyarázta, hogy a pénzeket a Gyurcsány–Bajnai-érában kialakított pályáztatási gyakorlat miatt blokkolták. (Csepreghy Nándor drámai bejelentésére hamar megérkezett a Fidesz-frakció közleménye is, melyben arra kérte a kormányt, hogy „ezúttal is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szocialisták szabálytalan pályáztatási gyakorlata miatt” egy fillér se vesszen el az uniós pénzekből.)

Csepreghy Nándor
©

De az Európai Bizottság lapunkhoz eljutott határozatából abszolút nem ez derül ki: valóban blokkolták a kifizetést, de egészen más miatt, mint amit a kormány mondott. Az EU tulajdonképpen rájött, hogy átvertük, és most nincs jó kedve. A brüsszeli dokumentumban egyáltalán nem találhatóak az előző kabinetek kiválasztási gyakorlatára vonatkozó megállapítások, viszont tele van a második Orbán-kormány idejéből – többnyire 2012-2013-ból – vett korrupciógyanús túlárazásokkal, túlfizetésekkel és hatósági félrenézésekkel.

Súlyos hiányosságokat talált Brüsszel

A hvg.hu által megismert határozatból kiderül, hogy a kormány tavaly október óta vitázik a bizottsággal az ügyről, ami miatt ismét leállt a brüsszeli folyósítás (tavaly tavasszal már volt egy hasonló nagy kifizetésleállítás). A kabinet tavaly júliusban és szeptemberben nyújtott be kérelmet az EU-hoz, hogy fizesse ki a GOP projektjeit, de októberben Brüsszel azt válaszolta, nem fizet, és lehetséges az is, hogy a program keretében folyósított kifizetéseket teljes egészében fel kell függeszteni.

A bizottság ugyanis „súlyos hiányosságokat” talált a program irányítási és ellenőrző rendszerében. Emiatt decemberi határidővel arra kérte a magyar hatóságokat, hogy orvosolják a hiányosságokat, majd erről számoljanak be Brüsszelnek. A magyar kormány azonban nem tett érdemi lépést az ügyben. A bizottság határozatából kiderül az is, hogy pár nappal a határidő után válaszolt csak a magyar fél, és mindössze megjegyzéseket küldött a Brüsszeli megállapításokra.

Az ilyen húzások miatt orroltak meg ránk

A bizottság szerint a program súlyos hiányosságai miatt kétséges a kifizetések igazolására vonatkozó eljárás megbízhatósága, és a kormány nem javította ezeket a hibákat.

Például az volt az egyik súlyos hiba, hogy az értékelők a potenciális kedvezményezettek pályázataiban beadott költségvetések megvizsgálásakor nem jártak el kellő körültekintéssel. A határozat utal arra is, hogy a magyar hatóság nem tartotta be az egyik legfontosabb elvet, és sok esetben magasabb árat fogadott el a rendes piaci árnál.

Brüsszel ugyanis megállapította, hogy a kedvezményezettek által benyújtott pályázatok költségvetései több, jelentősen túlárazott tételt is tartalmaztak (olyan tételeket, amelyek ára jóval túllépte a rendes piaci árat). A bizottság határozata kitér arra is, hogy a túlárazott tételeket a hatóság valamiért nem szúrta ki.

Konkrét eseteket is nevesít az EU, ahol egészen botrányos túlárazásokat talált. Az esetek 2012-ben és 2013-ban kiírt pályázatokra vonatkoznak.

1. 23-szorosan túlárazott állatvizsgálatok

Az egyik projektben a tervezett biohasznosulási vizsgálatokért egy olyan ajánlatot fogadtak el, amely 14,4 millió forintot kért havonta szakértőként, ugyanakkor egy hasonló vizsgálat esetében ugyanebben a projektben ugyanezt mindössze 625 ezer forintért is el tudták volna végeztetni. Ez durván 23-szoros túlárazás.

A kormány nem értett egyet a túlárazásokról szóló megállapításokkal. Szerinte az EU háziállatokat vett alapul, pedig a projekt haszonállatok vizsgálatára vonatkozott. Brüsszelt azonban ezzel nem sikerült bevinni az erdőbe, és a bizottság azt válaszolta, elképzelhető, hogy egy haszonállatokra vonatkozó vizsgálat részletesebb elemzést és így több munkaórát tesz szükségessé, de az mégis túlzás, hogy ennek az ára huszonháromszoros a piaci árhoz képest.

2. Mobilolló dupla áron

Egy másik projektben egy Louritex márkájú mobilollót szereztek volna be 740 ezer euróért, azaz 220 millió forintért, miközben az ellenőrök által elvégzett piaci felmérésen alapuló ár 320-390 ezer euró, azaz 96-117 millió forint között volt.

Ez a mobilolló:

A mobilollóval az volt a helyzet – magyarázta a kormány a bizottságnak –, hogy nem lehetett volna más forgalmazótól beszerezni, hiszen a kérdéses cég a kizárólagos forgalmazó Magyarországon. Emellett a kormány azzal próbálta igazolni az álláspontját, hogy ár-összehasonlítást kért a kizárólagos forgalmazótól, és egy a projektben megítéltnél 35 százalékkal alacsonyabb árat küldött el Brüsszelnek. A bizottság szerint ezzel a kormány elismerte, hogy lehetett volna olcsóbb is a gép, és az nem túl megbízható viszonyítási alap, hogy a mobilolló kereskedőjétől kért árösszehasonlítást.

Erdős Artúr, a gép hazai értékesítésével foglalkozó Profi-Bagger Építőipari Gépkereskedelmi Kft. ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, valóban adtak ilyen árajánlatot a mobilollóra, de a gépet végül nem vette meg az ajánlatkérő. Mivel évekkel ezelőtti esetről van szó, csak azért emlékszik rá, mert nemrég a minisztérium is érdeklődött nála az ügyről. Az ajánlatkérő cég nevét nem tudta megmondani, csak annyit, hogy egy Miskolc környéki vállalkozásról van szó.

A Louritex gépek forgalmazására vonatkozó hazai kizárólagosság Erdős Artúr szerint valójában nem sokat jelent, csak annyit, hogy ha a portugál gyártó központjához befut egy magyar érdeklődés, akkor a Profi-Baggerhez irányítják. Ettől függetlenül azonban bárki bárhonnan vehet ilyen gépet, hiszen az unióban szabad a kereskedelem. Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar kormány érvelését még maga a hazai forgalmazó sem támasztja alá. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha a gépet az ajánlatkérő nem vette meg, akkor azt értelemszerűen az unió sem fizette ki.

 3. Présgép ötszörös áron

A harmadik konkrétan említett projektben egy DURMA márkájú CNC-présgépet szereztek be majdnem ötszörös áron, 208 ezer euróért (63 millió forintért), miközben az ellenőrök szerinti reális piaci ár mindössze 45 ezer euró (14 millió forint) volt.

A présgép magas árára lényegében az volt a kormány válasza, hogy ők ilyen árat találtak a piacon. A bizottság erre azt válaszolta, hogy újra megnézték és negyedannyiért találták meg a gépet az ajánlatot adó kereskedő weboldalán.

4. Milliós fizetések százezres munkákért

Brüsszelnek azzal is komoly problémája akadt, hogy bőkezű fizetéseket osztottak az uniós pénzekből, miközben a magyar hatóságnak ezzel semmi gondja nem volt. Az egy dolog, hogy megítélte ezeket a forrásokat a kedvezményezetteknek, de még akkor sem akadékoskodott a magyar fél, amikor később ellenőrizte a megvalósításukat. Itt is egészen elképesztő túlárazási gyakorlattal és túl magas személyi kiadásokkal példálózik a bizottság: három 2013-as projektben például lényegében 1,7 millió forintos fizetést osztottak, pedig a piacon hasonló feladatokra jellemzően 190 000-250 000 forintot szoktak adni.

A kormány azzal a frappáns válasszal állt elő, hogy azért volt szükség ilyen magas fizetésekre, mert a projektek bonyolultak és összetettek voltak. Brüsszel ezt nem vette be, és megint leírta, hogy akármilyen bonyolultak voltak a projektek, nem indokolt, hogy a koordinációs és marketingtevékenységért felelős munkatársak bére 7–9-szerese volt a más hasonló projektek személyezte esetében alkalmazottnál.

A bizottság azt is jelzi, hogy ezeken kívül még vannak más hiányosságok is, de azokkal valószínűleg később találkozunk majd, azokat még vizsgálják.

Tavaly is emiatt álltak le a folyósítások

A 444.hu információi szerint az Európai Bizottságnak nem azzal van problémája, amit a kormányzati kommunikáció állít. Míg a magyar kormány elszámolástechnikai ügynek állítja be a mostani esetet, az unió most is ugyanazt kifogásolja, amit a tavaly novemberi vizsgálata megállapított: a pénzeket a pályázatokon irányítottan juttatták bizonyos cégeknek.

A lap által ismertetett vizsgálati anyag az uniós szakzsargonnak megfelelően finoman fogalmaz, ám konkrét eseteket kifogásol, és mindegyikben közös elem, hogy a pályázatoknál a kért referenciákat, a határidőket és egyéb körülményeket szükségtelenül úgy határozták meg, hogy a kiírásnak csak egy szűk kör felelhessen meg.

©

Már tavaly április és augusztus között is ugyanezen okok miatt nem érkezett pénz Magyarországra, és amikor újraindították a finanszírozást, a szigorú ellenőrzésen 55 pályázatból 16 megbukott. Ezek felében összesen 4 milliárd forint büntetést róttak ki, a másik felében pedig csak azért nem kellett még büntetést fizetni, mert a kormány még nem fizette ki a pályázati pénzeket a nyerteseknek. Ha azonban ez megtörténne, ott is „korrekciót” kellene fizetni.

A kormány házi feladata

A bizottság a hibák miatt egy feladatlistát adott a kormánynak:

  • Meg kell teremtenie az átláthatóságot, az egyenlő bánásmódot, és jobban kell gazdálkodnia az EU pénzével.
  • Korrigálni kell a szabálytalan kiadásokat a konkrét pályázatoknál.
  • Át kell néznie a bizottság által nem ellenőrzött projekteket is, és a hibaarány alapján korrigálnia kell a kiadásokat azokon is.
  • Be kell számolnia, hogy teljesítette a feladatokat, beleértve a konkrét pénzügyi korrekciókat is. Azt is át kell gondolnia és le kell majd írni Brüszelnek, hogy a változtatások elegendőek lesznek-e a hasonló szabálytalanságok kezelésére.

A kormány azt írta a bizottságnak, hogy néhány kisebb ügy kivételével nem ért egyet Brüsszel álláspontjával, de olyan válaszokat adott, amiket az EB nem fogadott el. Például azt írta Brüsszelnek, hogy elvégezte a kiadások ellenőrzését is, de bizottság továbbra is úgy látja, hogy Magyarország nem nyújtott be meggyőző érveket.

Azt nehezményezte a kabinet, hogy Brüsszel rá se hederített, amikor az észrevételeire válaszul tavaly decemberben elkötelezte magát, hogy a jövőben javítani fog a csalásmegelőzésen. A bizottságnak viszont az volt a problémája ezzel, hogy a kormány nem írt egyetlen konkrét intézkedésről sem.

A kormány 2 százalékos büntetést kért, a bizottság viszont 5 százalékos korrekciót tartana megfelelőnek. A bizottság száma elég távol áll attól, amit szerdán Csepreghy Nándor mondott, hogy a büntetés várhatóan 10 százalék körüli lesz. Akik az uniós forrásokkal kapcsolatos kormányzati politikával foglalkoznak erre azt mondják, a kormány azért mondta be a 10 százalékot, hogy aztán diadalittasan bejelenthesse, sikerült lefaragni a büntetést.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!