Lassan két éve annak, hogy Horváth András kirobbantotta az áfabotrányt. 2013. november elején, miután felmondott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, sajtótájékoztatót tartott egyebek mellett arról, hogy az adóhivatal diszkriminál, van védett kör az adózókon belül, míg mások ellen felhasználják az adóhatóságot, furcsa módon mintha nem menne minden, a gyanú szerint adócsalási ügy után a hatóság, és a politika sem erőlteti meg magát. A hatóságok, a kormányoldal nekiment Horváthnak, annak ellenére, hogy közérdekű bejelentőként védelem illette, illetné meg. Pár hónap után az ügy kezdett alábbhagyni, de tavaly ősszel a kitiltási botrány a Horváth által felfestett képet támasztotta alá.

Az agyonhallgatás mellett az állam több szervén keresztül is jóformán Horváth és a mellé állók megleckéztetését folytatta az elmúlt két évben. Mostanra azonban a “meccs” úgy áll, hogy Horváthék fölényesen vezetnek, több ügyük pedig még folyamatban van:

1. Vida Ildikó, pár hónapja a NAV éléről távozott elnök elállt attól a pertől, amelyet Vágó Gábor volt LMP-s képviselővel szemben indított, és amelynek pár héttel ezelőtt lett volna a tárgyalása. Vida 3,5 millió forintot követelt sérelemdíjként, valamint nyilvános bocsánatkérést, amiért tavaly novemberben, a kitiltási botrány során Vágó szerinte a becsületét és a jó hírnevét sértő megnyilatkozásokat tett. Ilyen volt például, hogy Vágó kiírta a Facebook-oldalára, hogy "mindenki menjen csoportosan a NAV-hoz érdeklődni, lemondott-e már a korrupció nagyasszonya, Vida Ildikó! Hosszú sorok kígyóznak majd az adóhatóság irodái előtt!". Vida azt is sérelmezte, hogy Vágó a Facebookon közzétette ezt a Vida-mémet.

2. Nemrég pert vesztett első fokon Dávida Marianna, a NAV Központi Hivatalának Vida Ildikó által kinevezett ellenőrzési főosztályvezetője is. A Horváth András által kirobbantott NAV-botrányban többször előkerült a neve, végül a Népszabadságot és a Népszavát perelte be, mert a kitiltási botrány során azt írták, hogy a neve rajta lehet a kitiltottak listáján. A per tárgya volt az is, hogy Vancsura István volt NAV-igazgató azt nyilatkozta, hogy Dávida Marianna ellenőrzéseket lehetetlenített el a Kiemelt Ügyek Igazgatóságán. A per nem lehetett könnyű a NAV-os főosztályvezetőnek, a tárgyalás során olyan vádak hangzottak el vele szemben, hogy például „két kézzel verte az asztalt, hogy itt nem lesz megállapítás”. Vancsura vallomása itt nézhető meg.

Dávida azt állította, az Egyesült Államokból kitiltottak listáján nem volt, és nincs is rajta, de a bíróság minden vádpontban felmentést adott a Népszabadságnak. Az indoklás szerint az akkor rendelkezésre álló információk alapján okszerűen juthatott a lap arra a következtetésre, hogy szerepelhet a kitiltási listán. A vizsgálatok ellehetetlenítéséről szóló állításokról pedig azt mondta a bíróság, hogy annyira általánosak voltak, hogy azért nem lehet felelősségre vonni a lapot.

3. A NAV egy nappal a tárgyalás előtt elállt a pertől abban az ügyben, amit Érsek Zsolt, az MSZP Heves megyei elnöke és az Eger Televízió ellen indított. A politikus azt mondta a kitiltási botrány során, hogy "a NAV vezetői a legnagyobb adócsalók". A hivatal kezdetben harciasan lépett fel, azt állította, súlyosan megsértették a vezetői személyiségi jogait, ezért követelte, hogy kérjenek elnézést, saját költségükön tegyék közzé az MTI-n, az Eger Televízióban és annak honlapján. Emellett egymillió forint sérelemdíjra is igényt tartott. Az elállást mégis azzal indokolta, hogy a per beláthatatlan ideig tartana, és a bírósági gyakorlat szerint a közfeladatot ellátó személyeknek az átlagosnál többet kell elviselniük. A bíróságon Vida Ildikó NAV-elnöknek is meg kellett volna jelennie.

4. A bíróság második körben is elutasította a NAV Horváth András és Jávor István korrupciókutató szociológus ellen benyújtott keresetét, melyben a hivatal becsületsértés és jó hírnevének megsértése miatt perelt volna, 3-3 milliót követelve tőlük. A bíróság pontatlanságra hivatkozva elutasította az adóhatóság keresetét, a NAV fellebbezett, és ismét visszadobták a keresetet.

5. Első- és másodfokon is elbukta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt a Klubrádió ellen indított pert, amit Jávor István nyilatkozata miatt indítottak. A szociológus a tanulmányai alapján a NAV-os szervezeti korrupcióról beszélt a rádióban és azt mondta, az adóhivatal törvényellenes utasításokat kapott a minisztériumtól.

6. Az NGM mintha kipécézte volna Jávort. A tárca rágalmazás miatt is keresetet nyújtott be a szociológus ellen, de azt is mindkét fokon elbukta az NGM.

7. De mindez nem szegte a kedvét a minisztériumnak, idén tavasszal újabb keresetet nyújtott be Jávor ellen, de már becsületsértést akar kimondatni a bírósággal a tárca. Vagyis ez jóformán a negyedik, Jávor ellen indított per az állam (NGM, NAV) részéről, ezért is mondja azt az Egyesült Államokban korrupciós tanulmánya miatt kitüntetett kutató-szociológus, hogy “ez már egyértelműen leszámolás, jogi eszközökkel”. Az első tárgyalás jövő héten lesz.

8. Idén júliusban megszüntették azt a büntetőügyben indított nyomozást, ami a NAV feljelentése nyomán indult az áfacsalási botrány miatt ismeretlen tettes ellen. Az ismeretlen tettes itt a kötelező jogi formula, az adóhivatal álláspontja lényegében az volt, hogy Horváth András rágalmazta a hivatalt, amikor kirobbantotta az áfacsalási botrányt.

9. Még folyamatban van az az eljárás, amit a NAV kezdeményezett Horváth Andrással szemben, miután kirobbantotta az áfacsalási botrányt. Az adóhivatal információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményért tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, ebből lett az a törvénysértő házkutatás Horváth András lakásán, melynek során lefoglalták az áfacsaló céghálózatokat tartalmazó zöld dossziét, de az egész leginkább arra volt alkalmas, hogy megfélemlítsék az áfacsalási botrány kirobbantóját. Horváth András a hvg.hu kérdésére azt mondta, ebben az eljárásban egyetlen alkalommal sem hallgatták ki, és véleménye szerint megalapozatlan a feljelentés. Talán éppen emiatt történik most az, hogy a hatóság folyamatosan szolgáltatja vissza a lakásáról lefoglalt bizonyítékokat Horváthnak vagy éppen a NAV-nak.

10. Folyamatban van még az a per, amit a NAV indított az Átlátszó ellen még az áfacsalási botrány elején. A portál cikke leállított vizsgálatokról írt, a perben még első fokon sem született döntés. A per tárgyát képező cikkben azt állították, hogy Somos Katalin főigazgató leállított egy áfacsaló hálózat felderítésére irányuló vizsgálatot. Az érintett cégek egy-két évvel később milliárdos adóhiányt hátrahagyva fantomizálódtak, illetve csődbe mentek. A NAV egymillió forintot követel a portáltól jó hírneve megsértése miatt. A portál pár hónapja tanúként idéztette az érintett ellenőrzési terület két korábbi vezetőjét és magát a sértett főigazgatót, ő azonban nem jelent meg.

Kívül-belül támadják már a NAV-ot

Összefüggenek az áfacsalási botránnyal azok a jelenlegi is folyó munkaügyi perek is, amiket a NAV dolgozói indítottak a hivatal ellen. A perek lényege, hogy az alkalmazottak sérelmezik, hogy a NAV indoklás nélkül elbocsátotta vagy áthelyezte őket a szervezeten belül, úgy érzik, mintha az ellehetetlenítésük lenne a cél. Úgy hírlik, ilyen áthelyezéseket olyanok kaphattak a szervezetben, akik bírálták, hogy a hivatal nem vizsgálta ki az áfacsalásokat és a hivatali vezetők visszaéléseit.

Külföldön védelem és jutalom jár, itthon vegzálás

Máshol jutalom, nálunk csak az üldöztetés a Horváth Andrások jussa. Külföldön is voltak, akik adócsalók ezreit leplezték le. A csalók pénzét kezelő országok üldözték a tisztaságért küzdőket, de az elveszített adó visszaszerzéséért küzdő állam busásan megjutalmazta őket. Horváth Andrásnak a NAV-tól való kilépése óta nincs munkahelye – pedig volt, hogy megpályázott állásokat a közigazgatásban, egy, a NAV-feljelentéséből táplálkozó eljárás pedig még folyamatban van ellene. Aki hozzá hasonlóan idehaza a korábbi években korrupt hivatalnokokat és politikusokat buktatott le, mind ráfaragott.

Munkaügyi pere van például Hegedűs-Deme Zsoltnak, a megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága volt igazgatójának. Hegedűs-Deme azt kifogásolja, hogy a NAV egyoldalúan módosította a munkakörét, és az igazgatói szintről egy afféle segéd-adóellenőri munkakörbe helyezte. Jelenleg is ebben a beosztásban van a NAV állományában. 2011-es leváltásáig a hálózatos áfacsalás elleni harc irányítója volt, egyike volt annak a néhány vezetőnek, akik kidolgozták a hálózatos adócsalás elleni hatékony fellépés információtechnológiai módszertanát, illetve megteremtették az ehhez szükséges feltételeket.

Hegedűs-Deme áprilisban tanúskodott a Népszava és a Népszabadság ellen indított Dávida-perben, és súlyos állításokat tett a NAV felsővezetésének intézkedéseivel kapcsolatban. Ezeket azóta sem cáfolta az adóhivatal – írja az Átlátszó. Másnap a hírek szerint hívatta a felettese, rosszallását fejezte ki a tanúvallomás miatt, és olyan biankó nyilatkozatokat íratott alá vele, melyekkel hozzájárult az áthelyezéséhez. Később derült csak ki, hogy végrehajtói munkakörbe fokozták le. Hegedűs néhány nap múlva írásban közölte, hogy nem fogadja el az új munkakört, és per lett az ügyből.

Van egy hasonló munkajogi pere a NAV-val Vancsura Istvánnak, a megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatóságán belüli RAPID ellenőrzési osztály volt vezetőjének. Ezen kívül tudomásunk szerint egy ilyen munkajogi per eljutott már Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságára.

Nem halad a nyomozás?

Az áfacsalási botrányként elhíresült ügyben Horváth András feljelentése alapján 2013 decemberében rendelték el a nyomozást hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda végzi, és már több alkalommal meghosszabbították a lezárás határidejét.

Jelenleg december 13. a nyomozás határideje, de meghosszabbítható – derült ki a nyomozást felügyelő főügyészség megkeresésünkre küldött válaszából. Mint megtudtuk, az ügyben eddig egy gyanúsítottat hallgatott ki a hatóság, ami megfelel a fél, vagy akár egy évvel ezelőtti állapotnak. Korábban már kiderült, hogy egy NAV-vezetőről van szó. Érdeklődtünk a rendőrségnél is, hol tart a nyomozás. Cikkünk megjelenése után azt a választ kaptuk, hogy hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt folyik a nyomozás, egy gyanúsított van, de további információt - a nyomozás érdekeire tekintettel - nem tudnak adni.

Milliárdos leleplezések sorát köszönhetjük Horváth Andrásnak

Az áfacsalási botrány több olyan áfacsalási ügy felderítését kényszeríthette ki, melyek vélhetően egytől egyig ott vannak a zöld dossziéban, és alighanem homályban maradtak volna, ha Horváth Andrásék nem ütik a vasat. (Bár a NAV rendszerint visszautasítja ezt, mondván, ők ugyanúgy végzik a dolgukat most is, meg az elmúlt egy-két évben is, mint ahogyan végezték korábban.)

Ilyen volt például az a 2013 decemberében kipattant 4 milliárd forint értékű áfacsalási ügy, amiben a CBA-közeli Portéka ABC Kft. visszaélései lepleződtek le. De ilyen volt a Sovereign cukorral elkövetett többmilliárdos áfacsalás is. Vagy Overdose gazdája, Mikóczy Zoltán cukros áfacsalási ügye, majd az áfacsalással kapcsolatban felmerült szervezők ügye, akik közül az egyik főszereplőt Vida Ildikó volt ügyvédje védi. Még a rejtélyes körülmények között eltűnt, majd tavaly év végén ismét felbukkant, felvidéki bűnbánó áfacsaló vállalkozó történetében is olyan cégek szerepeltek, amelyek szinte biztosan ott voltak a zöld dossziéban.

A tavaly ősszel kirobbant kitiltási botrányban, az akkor még kormányközelinek számító Magyar Nemzetben szivárgott ki, hogy a három óriásvállalat, a Bunge, a Glencore és a Cargill része annak a céghálónak, amit a NAV térképezett fel a hazai adócsalásokkal összefüggésben. A térkép valójában már rég ott lehetett a zöld dossziéban. Ezzel együtt az is kiderült, hogy a NAV évek óta tudott a hálózatos áfacsalások konkrét szereplőiről, épp az egyik nagy kárvallott, a Bunge adott információcsomagot az adóhivatalnak, mégsem történt  érdemi lépés az ügyükben.