szerző:
Hann Endre

A Fideszt újabban még korruptabbnak látja a közvélemény, mint a 2010-ig kormányzó szocialistákat. Miközben a kormánypárt azt hirdeti, hogy felszámolta a rendszerszerű visszaéléseket, a lakosság egy friss felmérés szerint azt érzékeli: a korrupció központilag irányított.

A korrupció a lakosságot leginkább foglalkoztató kérdések egyikévé nőtte ki magát. Most csak az egészségügy helyzetét tartják ennél többen kiemelkedő magyar problémának, a megvesztegetések, mutyizások, pénzügyi visszaélések hálóját – holtversenyben a munkanélküliséggel és a kormány idegenellenes kampányának fókuszában álló menekültüggyel – a legsúlyosabb gondok között említik.

Orbán Viktor egy stadionpáholyban Hernádi Zsolttal, Polt Péterrel, Garancsi Istvánnal és Csányi Sándorral. Ilyen-olyan összefonódások
©

Ennél is súlyosabb tény, hogy a HVG megbízásából június közepén készített reprezentatív Medián-felmérés válaszadóinak kétharmada úgy látja, a jelenlegi kormányra „nagy” vagy „nagyon nagy” mértékben jellemzőek a pénzügyi visszaélések. Az ellenzéki pártok híveinek és a „bizonytalan” szavazóknak a négyötödös vagy azt meghaladó többsége gondolja így, de még a kormánypárti szavazók bő egyharmada is visszaélésekkel gyanúsítja az Orbán-kabinetet. Mi több, a közvélemény hajlamos annak feltételezésére, hogy a Magyarországon létrejött rendszerben a korrupció üldözése szelektíven zajlik. Az abszolút többség (56 százalék), ezen belül majdnem minden második Fidesz-szavazó (47 százalék) is úgy gondolja, hogy „a mai magyar kormány csak az ellen a korrupció ellen lép föl, amelyben saját maga nem érdekelt”, negyedrészük (23 százalék) szerint „a kormány egyáltalán nem küzd a korrupció ellen”, és mindössze 17 százalékuk véli úgy, hogy „a kormány következetesen fellép a korrupció minden formája ellen”.

Kattintson a nagyobb képért!

A közvélemény ítélete meglehetősen következetes. A kormány felelősségének felismerésével és a szelektív bűnüldözés feltételezésével összhangban ugyancsak nagy többség osztja azt a nézetet, hogy Magyarországon nem annyira a „kispályás”, sokkal inkább a nagy léptékű korrupció a jellemző. Csaknem kétharmados azok aránya, akik szerint „a korrupció Magyarországon felülről, központilag, rendszerszerűen szervezett tevékenység”, és csak a Fidesz-szavazók körében van többsége az ellentétes álláspontnak, nevezetesen annak, hogy a visszaélések jellemzően „tisztességtelen köztisztviselők eseti magánakciói” – ahogy a pártvezetés állítja. A meglepően radikális közvélekedés másik aspektusa, hogy nem kevesen választanak a „visszaélések” megnevezésére olyan kifejezéseket, amelyek nagyobb súlyú, állami korrupcióra utalnak, bár természetesen a leggyakrabban a kézenfekvő „korrupció” szót említik. Az utána következő két leggyakoribb fogalom azonban a „családi összefonódás” és az „állami bűnszervezet”, és ha ezekhez még a „maffiamódszerek” címkét is hozzáadjuk, akkor az derül ki, hogy az emberek közel fele ilyen nagy léptékű, felülről kezdeményezett akciókat és folyamatokat vél felfedezni a „visszaélések” általános kategóriája mögött.

Ami a családi összefonódást illeti, az ilyen jelenségekre vonatkozó támadások, akárcsak az átláthatatlan meggazdagodást illető gyanúsítások, a leggyakrabban talán épp Orbán Viktor személyével összefüggésben kaptak hangot a közelmúltban, és nemcsak a sajtóban, de parlamenti nyilvánosság előtt is. Nem véletlen, hogy három hónappal ezelőtt egy azonnali kérdésre válaszolván a miniszterelnök szükségesnek látta leszögezni: „A helyzet az úgy fest, hogy 1990 óta vagyok parlamenti képviselő, sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, nem is leszek.” Ugyanezen az áprilisi parlamenti ülésen hangzott el a miniszterelnök következő mondata is: „Egyszerű kérdésre egyszerű választ tudok adni: sose volt, sosem lesz, most sincsen semmilyen strómanom.”

Fideszesek anno

Korábban finnyásabb volt a Fidesz a hatalmi korrupcióval – derül ki a 2002–2010 közötti „elmúltnyolcév” parlamenti jegyzőkönyveiből.

– „A kormány jelentős pénzeszközök újraelosztását vagy legalábbis azok átcsoportosítását tervezi, de abba [az ellenőrző szervekbe – a szerk.], természetesen a szakértelem jegyében, Medgyessy Péter volt cimborái, vadásztársai kerültek (...) A társadalmi ellenőrzés a szocialista szótárban egész egyszerűen haveri ellenőrzést jelent” – Rogán Antal, 2002. október 3.

– „A választópolgárok túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy ha bizonyíthatóan korrupció kísért egy ügyletet, akkor a nemzeti vagyont vissza kell szerezni” – Áder János, 2005. szeptember 19.

– „Józan ésszel azt gondolná az ember, hogy ilyen kormányzás után – válság, szegénység, rendőrterror, korrupció – a népnek már réges-rég el kellett volna önöket kergetni. Önök azonban itt vannak, tehát tudnak valamit, félelmetesen értenek valamihez” – Semjén Zsolt, 2006. december 18.

– „Sokszor felhívtuk a figyelmet arra, hogy a pártkatonák bevonása a források elosztásába a korrupció melegágya lehet” – Pelczné Gáll Ildikó, 2007. október 1.

– „Szégyenletes cinizmus, bűn az, hogy felelős kormányzati cselekvés helyett költségvetési támogatásokkal, hivatali székekkel veszik meg a cigány vezetők megvehető részét. Ez politikai korrupció” – Farkas Flórián, 2008. szeptember 16.

– „A közbeszerzések 60-70-75 százaléka azért drágább, mert különböző – idézőjelbe tett – hozzáadott értéket tartalmaznak (...) A közvélekedés szerint éppen a közbeszerzési rendszer ad lehetőséget a korrupció kiterjedésére vagy felmerülésére” – Balsai István, 2009. november 17.

– „Mára lelepleződött az az elképesztő méretű korrupció, amelyre nyilvánvalóan nem kerülhetett volna sor az MSZP–SZDSZ-koalíció vezető köreinek tudta nélkül” – Németh Szilárd, 2010. február 15.

Nem sikerült azonban teljesen meggyőznie a közvéleményt. Amikor a Medián kérdezőbiztosai arról érdeklődtek, hogy a válaszadók feltételezése szerint milyen a miniszterelnök vagyoni helyzete, több mint 90 százalékuk a vagyonos emberek közé, minden második megkérdezett az ország legvagyonosabb emberei közé sorolta őt. A felmérés következő kérdését érdemes szó szerint idézni: „Mostanában többször, a parlamentben is elhangzottak olyan vádak, hogy egyes, kiemelkedő gazdasági sikereket elérő vállalkozók, mint Garancsi István, Mészáros Lőrinc vagy Andy Vajna Orbán Viktor strómanjai, vagyis hatalmas üzleti nyereségük jelentős részét valójában a miniszterelnöknek adják tovább.” A felkínált válaszlehetőségek közül 47 százalék azt választotta, hogy ezt elképzelhetőnek, 31 százalék pedig azt, hogy valószínűnek tartja, és mindössze 15 százalék tartja kizártnak (7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre).

Visszaéléslátszatok

Középtájon helyezkedik el Magyarország az OECD-államok kormányzati korrupciós rangsorában. Nemcsak a visszaélésekkel hagyományosan átszőttnek tartott dél-európai államok „teljesítenek jobban” e területen, hanem például az Egyesült Államok is, a közép-európai országok közül pedig a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a szlovénok is korruptabbnak tartják a kormányukat, mint a magyarok a magukét. E lista szerint aránylag jól áll az Orbán-kormány, sőt javuló tendenciát mutat a megítélése, hiszen két évvel korábban még az élcsoportban volt.

A Transparency International (TI) az egész világra kiterjedő korrupcióérzékelési rangsorában Magyarország 2008 óta a 47–54. hely között tanyázik. A legrosszabb helyezését 2011-ben érte el, 2015-ben az 50. helyre taksálta az országot a szervezet. Az ingerküszöb azonban országonként igencsak eltérő: egy másik TI-felmérés szerint a magyaroknak csak a 30 százaléka jelentené a hatóságoknak, ha korrupcióval találkozna, míg a németeknek és briteknek több mint 90, de még a románoknak is az 59 százaléka mondta ezt.

Mit is gondolnak korrupciónak a magyar lakosok? Tóth István János, a Korrupciókutató Központ igazgatója szerint „kevesebb az úgynevezett mindennapi korrupció, és több a nagy korrupció, mint például a közbeszerzéseken tapasztalt túlárazások” (HVG, 2016. június 23.). Az elektronikus fejlesztések nyomon követhetővé tettek egy sor korrupciós alaphelyzetet, jelentősen csökkentették például a rendőri visszaélések esélyét. Az ilyen, mindennapi korrupciós lehetőségek elvágása pedig javíthatott a korrupciós érzékelésen is.

Ezért a kutatók általában megkérdőjelezik, hogy valóban javult a korrupciós helyzet Magyarországon. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy „szofisztikált módon, bonyolult szerződés- és szervezetrendszerek mögé rejtve zajlik a korrupció” – mondta a HVG-nek Jancsics Dávid korrupciókutató. Hiába nőtt azoknak a korrupciógyanús eseteknek a száma, amelyek a kormányzati körökhöz köthetők, ezeket az emberek a mindennapjaikban kevéssé érzékelik, mert életüket nem befolyásolja közvetlenül, „nem látnak nagy különbséget, ha egy beruházás 8 milliárd helyett 9-ből valósul meg”.

A sajátos, felülről irányítottként észlelt korrupció valamelyest rányomja a bélyegét a politikai rendszer egészének megítélésére is, hiszen a rendszer leírására használatos címkék közül minden hatodik megkérdezett a „maffiaállam” kifejezést tartotta a legkifejezőbbnek, az ellenzéki szavazók közül pedig nagyjából minden ötödik gondolkodik így. Érthető, hogy a pozitív „polgári demokrácia” és a hivatalos önmeghatározásnak tekinthető „nemzeti együttműködés rendszere” elsősorban a Fidesz-szavazók számára mértékadó definíció, ám a „tekintélyuralmi rendszer” kevésbé tűnik egyértelmű minősítésnek, hiszen a tekintélytisztelet fontos jobboldali értékként a kormánypártiak egy része számára valószínűleg pozitív címkévé teszi, míg a baloldali és liberális közönség szemében inkább elutasítás tárgya. Alighanem hasonló az „illiberális” jelző használatának dinamikája is, hiszen 2015 nyarán maga a miniszterelnök jelentette ki, hogy „az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam”, így a hívei számára ez inkább rendszerigazoló, az ellenfelei számára inkább rendszerkritikai minősítés lehet. Még a „diktatúra” sem feltétlenül és egyértelműen negatív kifejezés, legalábbis ha arra gondolunk, hogy a kormánypárti szavazók 6 százaléka is ezzel írja le a mai politikai rendszert.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG HVG Hetilap

Fideszesek anno

Korábban finnyásabb volt a Fidesz a hatalmi korrupcióval – derül ki a 2002–2010 közötti „elmúltnyolcév” parlamenti jegyzőkönyveiből.