A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Újra egy olyan lista élére került Magyarország, ahol nem szerettünk volna az első helyen végezni: az egész EU legdepressziósabb országa vagyunk. Az Eurostat ma közzétett adataiból kiderül: a magyar felnőttek 10,5 százaléka szenved depressziótól. Az EU átlaga 6,8 százalék.
A probléma nem tekinthető közép-európai sajátosságnak, méghozzá annyira nem, hogy az egész unió három legkevésbé depressziós országa Csehország, Szlovákia, valamint Horvátország lett. Ami a lista rossz végét illeti, mögöttünk Portugália, valamint Svédország következik.
Annak, hogy az ország gazdag-e, semmi köze nincsen a depresszióhoz. Ez derül ki legalábbis abból, hogy Luxemburg, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia lakosai között szintén az EU-átlagnál több a depressziós, ahogy Bulgáriában is, a románok, az osztrákok és a finnek viszont kimondottan jól állnak ezen a téren.
Az egyéni anyagi helyzet viszont valóban számít: az unió minden országára igaz, hogy a szegényebbek között több a depressziós. Azok között, akik az EU legszegényebb ötödébe tartoznak, háromszor több a depressziós, mint a leggazdagabb 20 százalékban. A felsőoktatásban végzettek között feleakkora az esély a depresszóra, mint az alacsonyabb képzettségűeknél. Látványos a nemek közötti különbség is: míg a nők között 7,9 százalék a depressziósok aránya, a férfiaknál ez a szám csak 5,5 százalék.
Ez pedig már befolyásolhatja az ország gazdaságának helyzetét is. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség hívta fel a figyelmet arra: nemzetgazdasági szinten eurómilliárdokban mérhető a kár, amelyet a mentális és lelki betegségek, valamint a stressz okoznak a vállalkozásoknak és a társadalomnak. A gyakori hiányzások, a kevésbé hatékony munka, de a lelki betegségekből fakadó fizikai problémák is súlyos kárt okozhatnak a cégeknek.
