Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A közel 900 milliós Völner–Schadl korrupciós per fővádlottja és felesége százmilliós nagyságrendű osztalékot vehetett fel végrehajtó irodáikból tavaly is.
Egyelőre biztosan nem szegényedik el a végrehajtói kar egykori elnöke, a korrupciós és más bűncselekményekkel vádolt Schadl György, valamint pénzmosással vádolt felesége, Schadl-Baranyai Helga. Kettejük működőképes budaörsi, illetve gödöllői központú végrehajtó irodája ugyanis nem zárt be és nyereséget termelt. Együttesen 140 milliónyi profitra tettek szert, amiből százmilliós nagyságrendben ki is vesznek osztalékot – derül ki a két iroda pénteken, majdnem két hét késéssel nyilvánosságra hozott beszámolójából.
Igaz, a pénzen osztozniuk kell, miután úgy tartották fenn az irodáik működőképességét, hogy az állandó helyetteseiket bevették tulajdonostársnak 10-10 százalék erejéig. Erre azért volt szükség, mert büntetőeljárás alatt álló végrehajtók nem dolgozhatnak, ugyanakkor a kar egyelőre nem törölte őket a végrehajtói névsorból, hisz messze nincs még velük szemben elsőfokú ítélet sem. (A büntetőper elején magukat vesztegetőként bűnösnek valló végrehajtók, akik enyhe ítélettel már kikerültek a perből, zömmel megszüntették az irodáikat.)
A házi őrizetét a Balaton-parti luxusnyaralójában töltő egykori fővégrehajtó irodája tavaly némiképp vesztett a lendületéből: az árbevétele és a nyeresége is zsugorodott – az előbbi 300 millió alá került, az utóbbi pedig a 2023-as százmillió feletti szintről 46 millióra zuhant. (Az iroda teljesítménye az elmúlt fél évtizedben ingadozott, a csúcs 2019 volt, amikor a 600 millió feletti árbevétel több mint a fele nyereség lett.)
A visszaesés ellenére a tavalyi eredménytartalék szépen hízott, ami annak köszönhető, hogy a korábbi nyereséget is csak részben fizették ki osztalékként. Hasonlóképpen döntöttek a tulajdonosok a tavalyi eredményről is, egy részét a vállalkozásban hagyják tartalékként, s csak annyit vesznek ki belőle, amennyiről osztalékelőlegként még 2024-ben döntöttek. Ez utóbbiról ugyan nincs publikus információ, de a saját tőke több mint 30 millió forintos gyarapodásából arra lehet következtetni, hogy tízmilliós tétel lehet.
Ennél nagyságrenddel több, százmilliós osztalék érkezhet a feleség bizniszéből. Az ő irodájának a profitja tavaly 94 millió volt a 2023-as 88 millió után, habár az árbevétel hajszállal itt is csökkent, 340 millió forint alá. A tulajdonosok ebből a vállalkozásból is annyit vesznek ki, amennyiről tavaly osztalékelőlegként döntöttek, s ez sem nyilvános. Csakhogy, miután ebben az irodában leapasztották az eredménytartalékot, és a saját tőke is több mint százmillióval csökkent, nyilvánvaló, hogy ezúttal azt a megoldást választották, hogy többet juttattak maguknak, mint amennyit a tavalyi üzletmeneten nyertek.
Ha netán valakinek csalódást okoznának ezek, a Schadl-éra fénykorához képest szerénynek tűnő számok, ne felejtsük, hogy a házaspár két irodájának a saját tőkéje azóta, hogy 2021 őszén lebuktak, összességében majdnem 300 millió forinttal gömbölyödött, miközben több mint ugyanennyi osztalékot vághattak zsebre belőlük. Tovább erősítve azt az érzetet az emberekben, hogy a nagy vesztegetési botrányoknak Magyarországon a hírverésen kívül nincs különösebb következménye.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Magyarország 22 ország közül a 22. helyen áll abban a rangsorban, amelyet az alapján állítottak össze, hogy mennyire elégedettek a lakosok az egészségüggyel.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.