Nem nőhetnek az égig
Egymás után kényszerült távozni négy fővárosi kerület főépítésze, köztük a terézvárosi Tétényi Éva, akinek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az Andrássy út és környéke világörökségi címet kapott. Az ok mindenhol ugyanaz: vita a kerület politikai vezetésével.
A nemzetközi nőnapon közölte munkáltatója, a fővárosi VI. kerület jegyzője Tétényi Éva főépítésszel, hogy Verók István szocialista polgármester jó néven venné, ha "közös megegyezéssel" elhagyná öt éve elfoglalt hivatalát. Zugló fideszes polgármestere, Rátonyi Gábor azonnali hatállyal és ugyancsak indoklás nélkül mentette fel a jegyzővel a kerület főépítészét, Miasnyikov Pétert, akinek a helyét március végén Karsai Károly, az V. kerület korábbi fideszes polgármestere foglalta el. Schwarzuk Ágnes VII. kerületi főépítész tavaly novemberben megüresedett helyét a múlt hónapban foglalta el utóda. Liszkay Krisztina, Óbuda-Békásmegyer főépítésze pedig maga mondott le 2000-ben kapott megbízásáról, miután tavaly decemberben "rosszízűnek" érzett egy távollétében hozott bizottsági döntés miatt kialakult képviselő-testületi vitát.
"A korábbi, szakmailag ideálisnak mondható együttműködés a testület nagyobb részével 2003 végére megváltozott. Véleményemet egyre több esetben hagyták figyelmen kívül. A decemberi testületi ülés volt az utolsó csepp a pohárban. Az új testület néhány tagjával nem sikerült közös hangot találni, a korábbi jó együttműködés megromlott" - indokolta a HVG kérdésére döntése okát Liszkay. Miasnyikov már be is perelte az önkormányzatot, szerinte ugyanis ő nem volt a polgármesteri hivatal hierarchiájába illeszkedő vezető, ennélfogva - noha köztisztviselőnek számított - nem lehetett volna indoklás nélkül felmenteni. "A főépítész a képviselő-testület döntéseinek előkészítője, nem a polgármesteri hivatal számára dolgozik. Munkáltatói joga viszont csak a hivatalnak van. Vitatom az indoklás nélküli felmondás jogszerűségét, szerintem a főépítész munkaviszonyáról csak a képviselő-testület dönthet" - mondta Miasnyikov a két hét múlva esedékes bírósági tárgyalás előtt.
"A településfejlesztés távlati és a politika napi érdekei között őrlődik a főépítész" - kommentálta a menesztések, menekülések sorozatát Schneller István, a főváros főépítésze, aki szerint nagy baj, hogy az építésügynek 1990 óta nincs önálló minisztériumi képviselete, ciklusról ciklusra különböző ágazatokkal rakták össze, mostanra pedig a Miniszterelnöki Hivatal több részlege és a Belügyminisztérium között szétdarabolták. "A településfejlesztés alacsony társadalmi megbecsülését jelzi, hogy a főépítészi irodák tizedakkora létszámúak, mint Nyugat-Európában" - mondta Schneller. Az építésügyi törvény előírása ellenére egyébként sok városnak még mindig nincs főépítésze (összesen háromszázan vannak), igaz, a jogszabály mellé a feladatellátáshoz szükséges pénzt nem kapták meg a helyhatóságok.
A főépítészek kiszolgáltatottságát jelzi, hogy Lakos Imre XI. kerületi alpolgármester, az SZDSZ fővárosi elnöke a Feneketlen-tó melletti parkszínpad mélygarázzsal kombinált bővítési tervéről folytatott márciusi képviselő-testületi vita után megzsarolta Schneller Domonkos fideszes kerületi képviselőt, a fővárosi főépítész fiát: ha "tovább szervezkedik" a zöldterületet csökkentő terv ellen, kirúgják az apját. (Ha ez valóban elhangzott, inkább Lakosnak kellene távoznia az SZDSZ fővárosi elnöki posztjáról - jegyezte meg erre a Városháza kabinetülésén Demszky Gábor főpolgármester. A fővárosi SZDSZ egyébként vizsgálatot indított az ügyben, amely még nem zárult le.)
"Rengeteg beruházás hónapok óta áll, több száz lakás épülhetne már, ha a főépítész nem lett volna szereptévesztésben, és az általa működtetett tervtanács nem játszott volna hatóságosdit" - indokolta a HVG-nek Verók az általa egyébként nagyra becsült Tétényi április 1-jei menesztését. A semmiféle döntési, hatósági jogkörrel nem rendelkező tervtanács rövid életűnek bizonyult: Tétényi javaslatára 1999-ben hozta létre az előző polgármester. A jónevű építészekből verbuvált testület nagy szolgálatot tett a világörökségi címért folytatott versenyben, véleményezte a terézvárosi városrendezési szabályzatot, a Jókai teret követően a Hajós utca sétálóutcává alakításának koncepcióját, egyes tömbök fejlesztési programjait. A súrlódások a 2002-es választások után erősödtek fel. A Szondi és a Szinyei-Merse Pál utca sarkán levő három foghíjtelek beépítését például három ízben véleményezte a tervtanács, s mindháromszor néhány méterrel alacsonyabb épületet és nagyobb belső udvart javasolt a tervezőnek. Sajátos "véletlen", hogy amikor negyedszer tűzték napirendre a témát, egy nappal az ülés előtt Verók értesítette a kerületi főépítészt, megszünteti ezt a testületet. A tervtanács megbízatása lejárt, fenntartását nem látom szükségesnek, de az nem is kötelező - áll Verók érdemi érvet nem tartalmazó írásos válaszában, amelyet a kerületi közös jobboldali frakcióhoz tartozó Baranyai Zsolt kérdésére adott, majd két hónappal később "a kerület érdekeivel ellentétesen tevékenykedő" főépítészétől is megvált.
A szóban forgó, a környékbelieknél másfél emelettel magasabbra tervezett háztömb beépítője, egy izraeli befektetőcsoport tulajdonában álló Autóker Holding Rt. érdekeltségébe tartozó Constrattic Kft. egyébként gyakori ügyfele a VI. kerületnek: a Király utcában és a Vasvári Pál utcában egy-egy, a Rózsa utcában két ingatlanát is eladta számára az önkormányzat. A kapcsolat nem csak üzleti. A Constrattic Kft. ügyvezetője, Arie Yom Tov Fürst György alpolgármester (MSZP) esküvői vendége volt néhány éve - mint azt az utóbbi elmesélte az önkormányzatban. A kft többnyire vitatott módon jutott az ingatlanokhoz (HVG, 2003. december 6.), igaz, ez Terézváros egyéb ingatlanügyeivel is előfordul. Tavaly például 65 lakóház 19 ezer négyzetméternyi tetőterét 9145 forintos négyzetméteráron 174,6 millió forintért eladta a 2001-ben 3 millió forintos tőkével alapított Lányi Anita Építész Stúdió Kft.-nek (Fürst tavaly májusi előterjesztése szerint "cégcsoportnak"). Az olcsóság magyarázata akkor az volt, hogy a kft-t az érintett 65 épület felújítási költsége is terheli majd, ám a júniusi adásvételi szerződésben ez a kikötés már nem szerepel. Kétségtelen, a képviselő-testület határozata sem írta ezt elő, a polgármester egy interpellációra adott válasza szerint azért nem, mert "úgy láttuk, hogy az épületek felújítása a vevő üzleti érdekeivel egybeesik", egyben elismerte, hogy a beépített tetőtéri lakások négyzetméterára a kerületben 300 ezer forint fölött van.
SZABÓ GÁBOR