"Azt gondolom, hogy találkozhattam Kulcsár úrral, minden bizonnyal többször, mint egy alkalommal, és valószínűleg kevesebb mint három-négy alkalommal. Ezek a megbeszélések Kulcsár Attila kezdeményezésére indultak, a társaságuk egészségbiztosítási pénztári szolgáltatásait kívánták értékesíteni" - kényszerült magyarázkodásra hétfőn a parlamentben Gyurcsány Ferenc kormányfő. A korábbi fideszes titokminiszter, Demeter Ervin ugyanis újra nekiszegezte a kérdést: hányszor találkozott a 20 milliárd forintos sikkasztással gyanúsított egykori sztárbrókerrel, milyen minőségben és miről tárgyalt vele? Demeter kitartóan firtatja a szocialista politikusok esetleges érintettségét a brókerbotrányban, különösen azután, hogy az erre a célra tavaly ősszel - részben az ő kezdeményezésére - felállított parlamenti vizsgálóbizottság munkája kudarcba fulladt.
A villámgyors politikai karrierje előtt nagyvállalkozó Gyurcsány természetesnek tartja, hogy Kulcsár felkereste őt mint az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. tulajdonosát, felkínálván munkáltatója, a K&H bankcsoport szolgáltatásait. "Amikor én találkoztam vele, akkor Magyarország második legnagyobb bankjának gyanúba még nem keveredett igazgatója volt" - szögezte le a miniszterelnök. Kulcsárt az Altus vezérigazgatójához, Jagiellowicz Györgynéhez küldte, akivel az exbróker akkor nem kötött üzletet. Bár Gyurcsánynak - állítása szerint - nem volt kapcsolata a K&H Equities Rt.-vel (amelynek ügyfeleit Kulcsár megrövidítette), cégének, az Altus Rt.-nek igen: a vállalkozás szabad pénzeit - 2000 és 2003 között összesen 173 millió forintot több részletben - a K&H-nál helyezték el, majd amikor vezetői rájöttek, hogy a bankcsoport vezérigazgatója "nagy valószínűséggel nem úgy kezeli az ügyfelek pénzét, ahogyan kell", a megfelelő hozammal - az utolsó 65 milliót évi 5 százalékossal - kivették onnan.
Kulcsár Attila a kormányváltás után, 2002 nyarán-őszén kezdett intenzív kapcsolatépítésbe szocialista politikusokkal, jobbnál jobb befektetési ajánlatokkal bombázva őket. Tette mindezt Rejtő E. Tibor K&H-s bankvezér támogatásával, arra hivatkozva, hogy az új ciklusban a K&H belga főtulajdonosa, a KBC - megirigyelve az OTP pozícióját - "lobbizni" szeretne a kormány által támogatott üzletek elnyeréséért. Így jött össze a később lebukott exbróker például Baja Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkárával, akit - diploma és nyelvtudás nélkül - a bank európai uniós és önkormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatójaként keresett fel. A kancellárián Kulcsár kapcsolatépítési stratégiája olyannyira sikeres volt, hogy állandó belépőt kapott Kodela László akkori humánpolitikai helyettes államtitkártól. A MEH-ben szerzett "kapcsolatok" közül azonban a Fővárosi Főügyészség (FF) eddig egyedül Bálint Tamást, Keller László volt közpénzügyi államtitkár egykori kabinetfőnökét gyanúsította meg azzal, hogy Kulcsárral meg nem engedhető módon "üzletelt": a vád szerint hagyta magát megvesztegetni egy olyan dokumentum megszerzéséért, amellyel a K&H brókercégének ügyei körül szaglászó Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének akkori elnökét remélték lejáratni.
Medgyessy Pétert sem kímélte az ellenzék a Kulcsár-ügy tavaly nyári kipattanása után: részint azért, mert az exkormányfő az egyik kiemelt Kulcsár-ügyfél, a nagyváradi Lotus Plazát - a magyar Eximbank kölcsönéből, de részben a Kulcsár által elsíbolt milliárdokból is - felépítő Mudura Sándor régi jó barátja, másfelől mert elnöke volt annak az Inter-Európa Bank Rt.-nek, amelyből két szír pénzváltó (igaz, már Medgyessy 2001. szeptemberi lemondása után) több mint 6 milliárd forintot vett ki készpénzben Kulcsár utasítására. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a korábban Medgyessy főtanácsadójaként dolgozó Gyurcsánynak lehetett-e annyi információ a birtokában, hogy legalább megsejthesse: Kulcsár közreműködött az éppen el nem költött állami autópályapénzek törvénytelen megforgatásában és a haszon felosztásában. A Magyar Nemzet által megszellőztetett - a titkosszolgálatok által rögzített - telefonbeszélgetésekben mindenesetre Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. most gyanúsított korábbi vezérigazgatója beszél Kulcsárnak egy bizonyos "Gyurcsányiról", aki úgymond segíthet, hogy pénzügyi manővereik ne lepleződjenek le.
A nyomozó hatóságok előtt mindenről és mindenkiről készségesen - bár korántsem biztos, hogy hitelt érdemlően - "éneklő" Kulcsár mindenesetre házi őrizetben pihenheti ki kihallgatásai fáradalmait: az FF javaslatára szeptember 30-án kiengedték az előzetesből. Ugyanaznap térhetett haza Kerék Csaba, a Kulcsár-féle pénzmozgatásokban fontos szerepet játszó, Britton nevezetű cégcsoport vezetője is, ám ez csak a Budai Központi Kerületi Bíróság jóindulatán múlt, amivel az FF nem értett egyet, ezért fellebbezett a döntés ellen. Hétfőn a Fővárosi Bíróság (FB) a magyar joggyakorlatban szokatlan végzést hozott: jogerősen ismét előzetesbe küldte Kerék Csabát (a döntés jogi hátteréről lásd Ki lehet a szabadító? című írásunkat). Az FB azért tartja valós veszélynek, hogy Kerék - ellentétben a Bécsből hazahozott Kulcsárral - megszökhet, mert idén június 9-ei, a román határon történt elfogásakor állítólag minden jel erre mutatott: nem volt nála útitáska és fogkefe, s nem nevezte meg utazásának pontos célját sem, noha üzleti tárgyalásra hivatkozott. Ugyanakkor Kerék mellé a 18 napos házi őrizet idején - ellentétben Kulcsáréval - nem rendeltek ki "posztos rendőrt", csak szúrópróbaszerűen ellenőrizték, így akár el is tűnhetett volna.
Jogi szakértők attól tartanak, a Kerékkel szembeni szigorú bánásmód összefügg azzal, hogy szeptember végén Ihász Sándor fővárosi főügyész a gyanúsított - Kulcsárétól eltérő - hozzáállásával magyarázta, miért tartják szükségesnek, hogy ő börtönben maradjon. Vagyis Kerék semmi érdemit nem vallott. Kérdés, változtat-e a Britton-vezér hozzáállásán - aki eddig tagadta bűnösségét, következésképp nem árulkodott senkire -, hogy ismét börtönben van, s elszánja-e magát arra, hogy feltárjon valamennyit például Kulcsár (nem csak baloldali) politikai kapcsolatrendszeréről.
GYENIS ÁGNES
