Nem próféta a saját hazájában a kisebbségi jogok védelméért az EU alkotmányvitájában harciasan kiálló magyar kormány, Magyarországon ugyanis még mindig nem érvényes a munkavállalók etnikai, faji megkülönböztetését tiltó uniós jogszabály. Az Országgyűlés két évvel ezelőtt megszavazta ugyan az esélyegyenlőségről szóló törvényt, csakhogy Brüsszelben nem tudják, hogy annak tartalma megfelel-e a közösségi követelményeknek. Az csak az egyik baj, hogy emiatt a magyar kormánynak esetleg pénzbüntetést kell fizetnie az EU-kasszába, a másik az, hogy azok a hazai és külföldi polgárok, akiket például etnikai diszkrimináció miatt sérelem ér Magyarországon, nehezebben érvényesíthetik uniós jogaikat.
A kisebbségekről szóló EU-jogszabály csupán az egyike annak a mintegy két tucat közösségi regulának, amelyek átültetésével Magyarország most éppen adós. A folyamatosan születő uniós törvények kisebbik része közvetlenül (a Miniszteri Tanács és az Európai Parlament közös döntésével) hatályossá válik a tagállamokban; a jogszabályok zömét viszont - azokat, amelyek bizonyos részletekben szabad kezet adnak a tagállamoknak - át kell ültetni. Ez utóbbi esetekben tehát a brüsszeli megállapodás után a kormányok feladata, hogy a közösségi előírást - rögzített határidőig - a parlamenti többség révén átvezessék a nemzeti jogrendbe. Becslések szerint az EU-tagországok nemzeti törvényhozási aktusainak mintegy a felét ma már ez a tevékenység adja. Amint az immár nemzetivé vált törvény napvilágot lát, a szöveget a kormány köteles megküldeni az Európai Bizottságnak (EB), amely ellenőrzi, hogy pontos volt-e a hazai jogrendbe illesztés. Ha egy kormány ellazsálja az átültetést, vagy hibásan hajtja végre, és Brüsszel többszöri felszólítására sem korrigál, az EB feljelentést tesz ellene az Európai Bíróságon, ahol a késéssel és az emiatt keletkezett kárral arányos pénzbüntetést róhatnak ki.
A tavaly május 1-jei bővítést követő "mézeshónapok" elteltével az EB már karácsony előtt úgy vélte, ideje az új tagállamokat is a régiekkel egyenlően kezelni, s kiküldte nekik az első adag - egyelőre bizalmas - figyelmeztetést. A Budapestnek szóló levélben az EB afelől érdeklődött, miért nem kapott értesítést a magyar kormánytól 32 olyan közösségi jogszabály átültetéséről, amelyek "átvételi" határideje tavaly november végén lejárt. Szerepel a listán például egy sor, a pénzintézetek ügyfeleinek érdekeit védő előírás, egy másik a munkaidőt szabályozza, de nem történt meg a vasútról szóló törvénycsomag, az azbesztszennyezést tiltó, a vadmadarakat védő, valamint az üvegházhatású gázokkal való uniós kereskedést szabályozó EU-jogszabály "magyarrá szabása" sem (pedig például ez utóbbi híján a magyar vállalatok csak súlyos jogbizonytalanság közepette vehetnek részt az EU-ban január 1-jétől megnyílt, környezetvédelmi célú szén-dioxid-kereskedelemben). Ha a kormány február közepéig nem pótolja a lemaradást, Brüsszel magasabb fokozatba kapcsol, és nyilvános közleményt bocsát ki. Nyárra elindítjuk az első bírósági ügyeket - jelezték a múlt héten az EB-ben. Egyes hazai szakértők szerint a legsötétebb jövő elé a magyar médiatörvény néz, amelynek az EB által jóval a csatlakozás előtt jelzett hiányosságait a kétharmados követelmény miatt egyik magyar kormány sem volt képes befoltozni.
Magyarország még így is a negyedik legpedánsabb "nebuló" a huszonötök között a közösségi jogszabályok transzponálását illetően. Az EU jogszabály-átültetési éltanulója a szintén csak tavaly belépett Lettország, a második és harmadik helyen pedig Spanyolország, illetve Hollandia áll. Lengyelország Nagy-Britanniát követve, de Franciaországot megelőzve a középmezőnyben tanyázik, míg a három sereghajtó Szlovákia, Litvánia és Csehország - az utóbbi a múlt héten nem kevesebb mint 151 jogszabállyal késett.
A magyar kormányzatnak nem igazán kenyere az uniós tagsággal járó önfegyelem sem, kivált, ha szankció sem fenyeget - világított rá egy ugyancsak múlt heti brüsszeli jelentéscsomag, amelyben szintén nem csupán Magyarországot érte elmarasztalás. Az úgynevezett gazdaságpolitikai koordináció keretében az uniós kormányok évente megállapodnak arról, kinek milyen sürgős teendője van a saját háza táján. A magyar kormány tavaly nyolc, viszonylag konkrétan megfogalmazott ajánlás teljesítését vállalta, ám az EB szerint csak tessék-lássék módon tudta le őket. Ezek sorából csupán egy az, hogy a 2004-es magyar költségvetési deficit jóval meghaladta az előirányzottat. Egy másik ajánlás az uniós mércével rendkívül alacsony, 57 százalékos foglalkoztatási szint emelését igényelte, mégpedig a munkaerő belső mobilitásának javításával. Mint az EB most megállapította, ehhez nem elég az autópálya-program, ha az alsóbbrendűút-hálózat fejlesztése elmarad; a lakáspolitika pedig csak a vásárlást ösztönzi, holott a munkaerő-mobilitás fokozása a lakásbérlés támogatását igényelné. A harmadik, csak félig teljesített tavalyi feladat a gazdaság hatékonyságjavulását meghaladó bérnövekedés fékezése volt. Tény - állapítja meg az EB -, hogy a kormányzati szektor ebben élen járt, ám a magánszférából gyakorlatilag hiányzik a szociális párbeszéd. Nem sikerült javítani az oktatás hatékonyságát sem: Magyarország az új tagállamok közül GDP-arányosan a legtöbbet költi oktatásra, de másoknál gyengébb eredményt produkál: a legrosszabbak között van az egyetemet végzettek számát tekintve, a műszaki és tudományos diplomát szerzők arányában pedig egyenesen az utolsó. Távközlési verseny csak papíron létezik Magyarországon, ezért továbbra is drágák a szolgáltatások. A belföldi telefonhívások ára az unióban a legmagasabbak közé tartozik - állapítja meg az EB-jelentés, amely viszont az üzleti környezetet javító pozitívumok között tartja számon az alacsony társaságiadó-kulcsot és az eva bevezetését. Igaz, ezekre igen nagy szükség is van: az Eurobarometer egy közelmúltbeli felmérése szerint ugyanis a 25 EU-tagállam közül Magyarországon válaszoltak a legtöbben (80 százalék) nemmel arra a kérdésre, szabad-e vállalkozásba fogni, ha fennáll a kudarc esélye. Az aggodalmaskodó magyarokkal szemben a legbátrabb íreknél csak 29 százalék fél a vállalkozási buktától.
KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL
