1945. március 30-án egy, a magyar zsidóktól elkobzott értéktárgyakkal, szőnyegekkel, műtárgyakkal megrakott vasúti szerelvény hagyta el Magyarországot Ausztriába. A vonaton, amelyet az amerikai hadsereg 1945 májusában a Salzburgtól nem messze, Werfen közelében lefoglalt - a Magyarországi Zsidók Központi Tanácsa által az amerikai külügyminisztériumhoz 1947-ben eljuttatott lista szerint -, egyebek között nyolc, egyenként 45 kiló súlyú arannyal rakott kazetta volt, 32 doboz, egyenként 30-60 kilónyi aranyóra, 18 doboz, egyenként 35 kilónyi aranyékszer, 100 kilónyi aranyérme, 1560 doboznyi ezüsttárgy és 3 ezer perzsaszőnyeg. A károsultak megbízott történész szakértője, Kádár Gábor a vagyon mai értékét 65-130 millió dollárra becsülte, ami az amerikai kormány szakértője, Ronald Zweig szerint erősen eltúlzott.

A lefoglalt és tisztjeik által némileg megdézsmált vagyont az amerikai hatóságok - szándékosan félreértelmezve az 1946-os párizsi jóvátételi egyezményt, valójában a kommunista konfiskálástól tartva - nem szolgáltatták vissza Magyarországnak, hanem átadták az ENSZ menekültügyi szervezetének, amely azt árveréseken értékesítette 1948-1951 között, és a bevétel 90 százalékát amerikai zsidó segélyszervezeteknek adta át.