Ingatlant keresők a kiszemelt ház környékét vizsgálják madártávlatból, mások gyerekkori otthonukat "látogatják meg" újra, és vannak, akik egyszerűen csak virtuálisan barangolnak az Egyesült Államokban azóta, hogy április elején az amerikai Google a honlapján keresztül hozzáférhetővé tette az USA - és Kanada - egybefüggő, rendkívül részletes műholdas térképét. Az elsősorban az internet legsikeresebb keresőprogramjáról ismert szilíciumvölgyi vállalkozás tavaly októberben vette meg - nyilvánosságra nem került áron - a Keyhole nevű céget, amely légi, illetve műholdfelvételekből rakta össze Észak-Amerika felülnézeti képét.

A térkép csak a legújabb azokból a "játékszerekből", amelyeket az 1998-ban alapított és tavaly tőzsdére ment (HVG, 2004. május 15.) Google kínál. A cég sorban társít keresőprogramjához pofonegyszerűen használható szolgáltatásokat, és ezzel mindinkább a világháló egyik meghatározó portáljává válik. A műholdas térképek például kapcsolódnak az internetes észak-amerikai útvonaltervezőhöz, illetve ahhoz a Google Local névre keresztelt lehetőséghez, amely egyfajta interaktív szaknévsorként adja meg a felhasználó által megjelölt körzetben az üzletek, szállodák, éttermek, és más szolgáltatók listáját.

Lelkes fogadtatásban részesült nemrég a Google fotókezelő programja, a Picasa is, amely indexálja és kereshetővé teszi a felhasználó számítógépén lévő digitális fényképeket. A minap jelentették be, hogy a cég által működtetett levelezőrendszerben, a Gmailben a felhasználók rendelkezésére álló postafiók nagyságát az eddiginek a duplájára, két gigabájtra emelik.

Az új szolgáltatások ráadásul ingyenesek. Még azok is, amelyek korábbi tulajdonosuknál fizetősek voltak, mint például a térkép a Keyhole-nál (a nagyobb felbontásért és az Észak-Amerikán kívüli térképekért továbbra is fizetni kell) vagy a Picasa fotókezelő az Idealabnél. Utóbbit egyébként a Google tavaly júliusban vette meg - az ár szintén nem publikus -, a programot továbbfejlesztette, majd térítésmentesen letölthetővé tette. A Google ezzel borsot tör a hasonló programokat pénzért kínálók orra alá. A Picasa például elvégez olyan egyszerűbb korrekciókat a digitális fényképeken, amelyekkel a hétköznapi felhasználó kiválthatja a kereskedelmi forgalomban kapható szoftvereket.

Az ingyenességet az teszi lehetővé, hogy a Google keresőprogramja busás profitot hoz. A 400 millió dolláros adózás utáni nyereséget eredményező tavalyi 3,2 milliárdos bevétel zömét azok a szöveges hirdetések adták, amelyek a keresési eredmények mellett, azoktól elkülönítve tűnnek fel a képernyőn. A hirdetők csak akkor fizetnek, ha a felhasználó rájuk kattint, ám a legjobb "helyeket" a Google árverésszerűen értékesíti. Hasonlóan jövedelmezőek a Google Localhoz kapcsolódó reklámok, amelyek a nyomtatott szakmai telefonkönyvektől szívják el az ügyfeleket - és persze a bevételt. Ez utóbbi nem lebecsülendő: a "helyi" online hirdetések az USA-ban tavaly még csak 700 millió dollárt jelentettek, a piackutató Kelsey Group azonban úgy véli, összegük 2009-re 5,1 milliárdra ugorhat. A másik fontos bevételi forrás a Google-nak a keresési technológia licencéből befolyó pénz.

A biztos pénzügyi háttér lehetővé teszi, hogy a Google hírportálja - amely látogatottságát tekintve a második a Yahooé mögött - mentes legyen a hirdetésektől. Ráadásul a cég két alapítója - Sergey Brin és Larry Page - valóra válthatja álmát, és digitalizálja, majd ingyenesen kereshetővé teheti az University of Michigan, valamint a massachusettsi Harvard és a kaliforniai Stanford egyetemek, illetve a nagy-britanniai oxfordi egyetem és a New York-i közkönyvtár gyűjteményének egy részét (HVG, 2005. január 8.). A szerzői joggal védett köteteknek csak a kivonatát, a többieknek pedig a teljes szövegét, valamint kép-, illetve illusztrációállományát felteszik a netre. A nyelvét és kultúráját féltő - a Google tervében újabb angolszász nyomulást látó - Franciaországban nyomban megkongatták a vészharangot: a nemzeti könyvtár igazgatója, sőt maga Jacques Chirac államfő is sürgetni kezdte, hogy az EU lásson hozzá könyvtár-digitalizálási programjához, különben a kontinensen született művek esetleg csak angol fordításban válnak hozzáférhetővé a világháló látogatói számára.

NAGY GÁBOR