Nem könnyű olyan lexikont találni, amely tartalmazná Irak április elején beiktatott elnökének nevét, amelyben szerepelne II. János Pál pápa halála vagy amelyik szinte naprakészen nyomon követné a magyar kormány összetételének alakulását. Pedig van ilyen, méghozzá ingyen - az interneten (www.wikipedia.org). Aki akar, írhat is bele, sőt ez nem puszta lehetőség, hanem feltétele a Wikipedia működésének és fejlődésének.

A Google és a Yahoo! közelmúltbeli puhatolózó akciói azt mutatják, hogy a 2001 óta üzemelő, 2003 óta magyar nyelven is elérhető, önkéntesek által szerkesztett online közösségi lexikonban látnak fantáziát az internetpiac nagyágyúi. "Tiszta jótékonykodás, a Yahoo! ajándéka" - fogalmazott az interaktív lexikon egyik alapítója, James Wales azt követően, hogy az internetes keresőmotort üzemeltető vállalat április elején bejelentette: bármiféle hirdetési lehetőség vagy ellenszolgáltatás nélkül hardvereket, erőforrásokat ad a Wikipediának úgy, hogy közben a keresőmotorjuk a következőkben már a lexikon szócikkeire mutató linkeket is kidob felhasználóinak. A Yahoo! nagy riválisa, a Google két hónappal korábban saját vállalati szervereit ajánlotta fel az online lexikon számára.

A rugalmasságnak és a dinamikus bővülésnek vannak hátulütői is, a Wikipedia-tartalmak azonban nem véletlenül mozgatják meg az internetes vállalatok fantáziáját. A nem nagy pénzáldozatot jelentő hardvertámogatás ellenében ugyanis több mint száz nyelven összesen több mint egymillió-háromszázezer szócikk áll a keresőmotorok felhasználóinak rendelkezésére. A Wikipedia angol változata az elmúlt hetekben átlépte, majd gyorsan el is hagyta a félmilliós bűvös határt: e cikk írásának pillanatában 520 ezer felett volt a bejegyzések száma. A lexikon minden téren szédületes növekedést mutat, a cikkírók, a szócikkek és a látogatók száma is rohamosan bővül. A fejlődés ütemére jellemzőek az összes Wikipedia-mutáció együttes számai: míg a webes enciklopédia 2001. januári felbukkanásakor a felhasználók mindössze napi egy új szócikket töltöttek fel a szerverre, s egy évvel később is csak 87-et, addig egy éve már 2116, idén márciusban pedig már naponta 3555 szócikket állítottak össze. Az oldal saját adatai szerint a letöltések száma megközelíti a napi 50 milliót.

A Wikipedia első, s azóta is leggazdagabb angol nyelvű verziója 2001 januárjában indult útnak, a jelen cikk megírásakor valamivel több mint 7700 szócikket tartalmazó magyar változat pedig 2003 nyarán kezdett működni. A számítástechnikai rendszer üzemeltetését a Wikimedia alapítvány (Wikimedia Foundation) végzi - tudtuk meg a magyar verziót szerkesztő Gervai Pétertől. A felület reklámmentes, s ez elvileg a Google és a Yahoo! bejelentkezésével sem fog változni. Mivel egyéb bevételek nincsenek, az alapítvány által finanszírozott üzemeltetésen túli technikai és tartalmi karbantartást önkéntes szerkesztők végzik.

Gervai Péter

A rendszer alapelve, hogy bármelyik internetfelhasználó regisztráció nélkül alakíthatja a tartalmakat, legjobb tudása szerint kiegészítheti vagy javíthatja a szócikkeket. A fenntartó csupán felelős gondolkodást és "viselkedést" vár el, azt tehát, hogy az internetezők valóban arra használják a felületet, amire való - a mindenki számára szabadon hozzáférhető, naprakész, pontos, semleges és átfogó enciklopédia összeállítására. Az új tartalmakat önkéntes szerkesztők gondozzák, a lexikon kezdőlapján lefektetett elvek alapján. A magyar projektet elindító Gervai magát leginkább "iránymutató szerkesztőnek" nevezi: az általa megfogalmazott irányelveket a közösség elfogadta, véleményét komolyan veszik, visszacsatolásként azonban a felhasználók is megszavazhatnak olyan szabályokat, amelyek az eredeti, a Wikimedia Alapítvány által támasztott elvekkel (például semlegesség, névtelenség, nyílt, jogtiszta tartalmak) is összhangban állnak. Arra azonban, hogy tökéletesen megbízható, átfogó, alapos, elfogulatlan információt kapjunk valamiről az önkéntes lexikonból, a jó szándékon kívül így sincs garancia.

A szabadon szerkeszthető Wikipedia valótlan, megbízhatatlan információk, illetve szélsőséges nézetek terjesztésére is módot adhat. Ám "a Wikipedia létezése azt mutatja, hogy a világ nem csak rosszindulatú emberekből áll" - véli Gervai Péter. Bár az őrülteknek és a fantáziálgatóknak meglepően sok az energiájuk, a különféle politikai nézetek mentén válogatott és egyoldalúan elrendezett információkat, összeesküvés-elméleteket az enciklopédia szerkesztői igyekeznek számos forrásra támaszkodva kiszűrni, illetve semleges információvá alakítani. Némi zavart inkább azok a felhasználók okoznak, akik embrionális állapotban lévő szövegeik, kimunkálatlan definícióik szerkesztését nem az úgynevezett Homokozóban gyakorolják, hanem élesben publikálják.

A magyar nyelvű Wikipedián főleg a huszadik századi történelem, illetve a jelenlegi belpolitikai élet eseményeit érintő szócikkektől várnánk, hogy szerkesztésük és összeállításuk - egyes hasonló témájú fórumokhoz hasonlóan - a politikai-érzelmi hovatartozás alapján szemben álló szekértáborok közötti állóháborúvá alakul. Ám a legnagyobb vitát kiváltó téma eleddig az "Uráli nyelvcsalád" címet viselő szócikk volt, köszönhetően egy külföldi magyar szerkesztőnek, aki nagy vihart kavart a sumer eredet hangoztatásával - meséli Gervai, hozzátéve: a vita eredményeképpen most egy több alternatívát felvonultató cikk olvasható az oldalon. A honi átírókampányok intenzitása meg sem közelíti az angol verzió forró témáinak szerkesztői háborúit: ott George W. Bush, Jézus, Adolf Hitler és Szaddám Huszein megítélése körül alakultak ki igen komoly nézeteltérések. Az angol változat ismertető szövege beszámol olyan vandál támadásokról is, melyek a szócikkek teljes törlésére irányulnak, ez azonban a kezelőszoftver segítségével - egy régebbi változat visszaállítása útján - könnyen orvosolható.

A hivatalos jogi tanácsot és jogászi állásfoglalást nem nyújtó, csupán tájékoztató jellegű jogi információkat közlő enciklopédia gondozói ügyelnek a szerzői jog által védett tartalmak mellőzésére; képeket csak az eredeti (szabad) forrás feltüntetésével szabad feltölteni a szócikkek mellé, egyébként törlik őket. A gyaníthatóan máshonnan kimásolt szövegeket a szerkesztők igyekeznek ellenőrizni; a leggyakoribb eset, hogy jogvédett művekből, például egy lexikonból másol ki valaki szövegrészt. Gervai mindenesetre úgy véli: a magyar internettartalmak között a Wikipedia a leginkább jogtiszták közé tartozik. "Elég, ha csak az önkormányzatok honlapjaira feltöltött, beszkennelt térképekre, s a számtalan kimásolt szövegre gondolunk. Ezzel szemben nálunk nem talál jogszerűtlenül közölt írásokat" - hangsúlyozza a Wikipedia magyarországi adminisztrátora.

KIRICSI GÁBOR, MARINOV IVÁN