A rádiós monopóliumok letörésére létrehozott amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communication Committee - FCC) megfigyelői hálózata, amely a hazai törvénysértésekre vadászva fejlesztette ki különleges képességeit, a második világháborúban előre jelzett több nagy német katonai és politikai offenzívát. Emellett felbecsülte a náci vezetés saját helyzetértékelését, az uralmon lévő csoporton belüli változásokat és a tengelyhatalmak közötti viszony módosulásait. Az elemzők Goebbels beszédeit figyelemmel kísérve a német csodafegyverek gyártására vonatkozó utalásokat tudtak kimutatni, sőt alig pár hetes időhatárok között megadták a támadás megindításának dátumát is - írja a tartalomelemzés korábbi, nem is eredménytelen szakaszáról szövegelemzésről szóló könyvében Klaus Krippendorff.

A második világháború óta az alapelvek kevéssé, a technikai eszközök viszont gyors ütemben változtak. Egyre több és jobban használható szoftver jelent meg a már eredetileg is írott vagy utóbb leírt szövegek nyelvi mintázatainak azonosítására - fejti ki a téma egyik hazai szakértője, Ehmann Bea, az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa. Az egyik legnagyobb kihívásként említi, hogy a szövegben a gép által könnyen megtalálható és számszerűsíthető elemeket - például az én személyes névmás, időpontra irányuló kifejezések sora, vagy éppen birtokragos főnevek - minőségi mutatókká alakítsák át. Ha például egy szövegben sokszor szerepel az "én", ott nyilván a személyes motívumok vagy a személyes döntési helyzet a hangsúlyos. A birtokragos főnevek fontos személyeket, szervezeteket, döntési centrumokat határozhatnak meg, s persze az időpontok és helyszínek is kikövetkeztethetők az előfordulások gyakorisága alapján. Először persze pszichológiai szempontból kell meghatározni, mit keressen a szoftver. Egy vágatlan interjú szövegéből például jó eséllyel megállapíthatjuk, hogy az elmondottakból mit tart az illető fontosnak, milyen dolgokhoz ragaszkodik, mely események jelentenek számára traumát, s mindezt anélkül, hogy ő maga célzottan meg kívánná osztani velünk.

Néhány árulkodó nyelvi jelre hívja fel a figyelmet Siklaki István, az ELTE docense. Szerinte nem mindig a direkt állítások megtalálásával lehet célt érni. Bizonyos információk elkerülése, vagy bizonyos dolgok elfedése, tagadása is árulkodhat. Ilyen lehet egy állítást tagadó beszédfordulat - "Nem arra törekszünk, hogy..." -, ami szoftveresen is könnyen azonosítható.

Ebben az esetben a befogadó elgondolkodhat, tényleg fennáll-e a tagadott dolog veszélye? Másszor felelősséget hárít el, netán a kompetenciájának hiányát árulhatja el a nyilatkozó, ha a mondatokban gyakori az igék főnevesítése, például az "árfolyamcsökkenés" alak használata "az árfolyamot csökkenti" helyett. A főnevesített formák túlsúlyba kerülése elárulhatja a (háttérben meghúzódó) tényleges cselekvők tudatos vagy tudattalan elkendőzésének szándékát. Bizonytalanságot vagy sumákolást fejez ki a fedezékkifejezések sűrű alkalmazása - "egyfajta", "tulajdonképpen", a "maga módján" és hasonlók. Az elhamarkodott értékelést kerülendő persze érdemes több tünetcsoportot keresni: az utóbbi példa kifejezései eredhetnek akár puszta modorosságból is. A szövegösszefüggés is segít az értékelés pontosabbá tételében.

A szövegelemző alkalmazások magyar nyelven is képesek a szófajok elfogadhatóan jó azonosítására, így nagyobb szövegben vizsgálódva kitűnő eredményeket lehet kapni. A vizsgálódás terepe lehet a kríziskommunikáció, amikor egy szervezet számára kellemetlen szituációt próbálnak úgy beállítani, hogy az pozitív módon jelenjen meg a partnerek vagy a nyilvánosság előtt. Érdemes vizsgálni a vágatlan nyilatkozatokat is, de erős kritikával. Például a kommunikáció formálását, az újságíró stílusát, az adott sajtóorgánum irányultságát figyelembe véve elemezhetők akár a sajtónyilatkozatok is.

A statisztikai szövegfeldolgozás egyszerűbb esete, amikor banki piacelemzésekben, tőzsdei jelentésekben kell táblázatokból kinyerni a gazdasági mutatószámokat - mondja Miskolczy Csaba, a TEXTlab Kft. ügyvezetője. Ugyanakkor a hazai fejlesztések képesek az ügyféllevelekben megfogalmazott, sokrétű és akár emberi aggyal is nehezen értelmezhető üzenetek felismerésére és automatikus kategorizálására is.

A szövegelemzéssel az elfogultság is tetten érhető - folytatja Siklaki: a részrehajlást jelezheti, ha az állítmányok megválasztásánál az ellenfél negatívumait elvont, pozitívumait konkrét módon fejezzük ki, a saját érdekkörünk viszonylatában pedig épp ellenkezőleg. Például a konkurens cégről azt állítják egy nyilatkozatban: dicséretes, hogy takarítási akciót szervezett a hétvégére, hiszen köztudottan környezetszennyező. Így az elektronikus - vagy azzá átalakított - szövegek feldolgozása alkalmas akár a vezető személyek jövőképének elemzésére, egy kutatási folyamat azonosítására, rejtett gondolatok kibányászására is.

MIKULÁS GÁBOR