"Romániában a magyar médiának kizárólag szakmai és anyagi gátjai vannak, állítom, az itteninél liberálisabb médiatörvény nincs" - summázta véleményét a HVG-nek Gáspárik Attila, a román Nemzeti Audiovizuális Tanács alelnöke arról, hogy miért hiányoznak a magyar nyelvű tévék-rádiók, és miért húzódik az erdélyi magyar tévé rajtja. "A romániai magyar tévések nincsenek felkészülve 24 órás adásidőre, maximum kétórásra" - adott magyarázatot a késésre Gáspárik. A szakmai hiányosságokat azonban egyelőre háttérbe szorítják az anyagiak, hisz az Informatikai és Hírközlési Minisztériumon (IHM) keresztül ígért 300 millió forintos budapesti kormánytámogatás még a stúdió alapfelszerelésére is kevés.

Amikor 2003 novemberében Medgyessy Péter miniszterelnök először hintette el a magyar kormány által is támogatandó terv ötletét, az erdélyi tévések azonnal fellelkesültek, merész elképzeléseket szövögettek, és hangsúlyozták, képesek szakmai hátteret biztosítani egy 24 órás tévéadáshoz. A működtetési keretet azonban már a politika rajzolta meg. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erős hátszelével 2004 februárjában Marosvásárhelyen Csép Sándor (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének akkori elnöke), Gálfalvi Zsolt (a Romániai Magyar Pen Club elnöke), Gáspárik, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök létrehozta a Janovics Jenő Alapítványt (JJA), amelynek 13 tagú kuratóriumában egyetlen vérbeli tévés sincs, s az elnöki tisztségre Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezető alelnökét, a jelenlegi bukaresti kormány informatikai miniszterét nevezték ki (HVG, 2004. március 6.). Tettek persze lépést a szakma lecsendesítésére is: létrehoztak egy kizárólag tévésekből álló tanácsadó testületet.

Eközben vészesen közeleg a tévé elindítására vállalt 2005. szeptemberi határidő. Amikor ugyanis tavaly decemberben az IHM megkötötte a szerződést a JJA-val, az alapítvány vállalta, maximum kilenc hónapon belül kigyullad az adást jelző piros lámpa. Máig érthetetlen, miért bólintottak rá egy ilyen szoros határidőre, sőt korábban még a 2005. januári indulásban is bíztak (HVG, 2004. július 24.), hiszen Nagynak és a kuratóriumnak már akkor tudnia kellett, a 300 millió kevés a felszerelésre, többletforrást jelentő önrész összeszedése kilátástalan vállalkozás lenne, megfelelő stúdió, szakembergárda nincs, s a tévé egész műsorszerkezetét is köd borítja. Ráadásul működési engedélyük sincs még, bár a HVG információi szerint erre találtak megoldást: a Hodgyai Géza gyergyószentmiklósi médiavállalkozó 70 százalékos (és Hodgyai Edit 30 százalékos) tulajdonában lévő Entel Kft. nevére bejegyzett, de egyelőre nem működő K Tv lenne az erdélyi magyar tévé befogadója.

Vita van a stúdió színhelyéről is. Habár a JJA kuratóriuma tavaly úgy döntött, hogy Marosvásárhelyen lesz, Csép Kolozsvár mellé képzeli a szerkesztőséget. A HVG-nek elmondta, ott működik a közszolgálati tévé egyik stúdiója, ez sugároz magyar adást, a városban vannak szakemberek, létezik egy sajtóház, sőt Hámos László, az Egyesült Államokban létrehozott Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke felajánlotta a kincses város közelében lévő Ajton községben visszakapott kúriáját és 10 hektáros telkét, mivel a visszaszolgáltatott ingatlanból a helyi polgármesteri hivatal a közelmúltban kiköltözött. Ez sem oldaná meg azonban a gondokat. "Még a Medgyessy által annak idején emlegetett pótlólagos egymilliárd forint is bagó lenne, az első adáspercig, a teljes infrastruktúrára körülbelül 22 millió dollár szükséges" - számolgatott a HVG-nek Csép, aki attól tart, a Gyurcsány-kormány idején nem lesz az egészből semmi. Tény, hogy a pénz még nem érkezett meg a JJA-hoz. Nagy Zsolt a HVG-nek elmondta, azt csak akkor utalják át, ha már van "felhasználási módozat". Jelenleg más pénzforrások után kutatnak, mondta a miniszter, aki az adáskezdetre vonatkozó kérdésünkre azt felelte, hogy "nem bocsátkozom jóslásokba".

A bajokat tetézi, hogy a magyar kormány mellett mintha Markó is kitáncolna az ügyből. Februárban erdélyi magyar újságírók előtt már elejtette, hogy az RMDSZ nem bízik abban, hogy hamarosan beindul a Budapestről finanszírozott kereskedelmi televízió, igaz, néhány nappal később Gyurcsány Ferenccel folytatott tárgyalásain mégis terítékre került a terv. Úgy tűnik azonban, hogy Markó - aki egyben a román kormány miniszterelnök-helyettese is - átnyergelt: egy közpénzből finanszírozandó egész napos magyar tévéadás tervét dédelgeti. A 2008-ig szóló román kormányprogram ugyanis célként tűzte ki a közszolgálati televízió és rádió magyar műsoridejének akár egész naposra való meghosszabbítását.

A tévé ötletének agyonpolitizálása, egy "önmarcangoló" jellegű program terve a romániai médiapiacon tevékenykedő magyar szakmai befektetőket is távol tartja. Ők egyelőre három jelentős csatornával bővítik a kínálatot: az IKO Production Kft. tulajdonában lévő IKO Románia a Cool Tv-t, az Audiotec Rt. birtokolta Minimax Romania a Minimaxot üzemelteti, de a Cherry Music adónak is vannak magyarországi tulajdonosai. Egy, a neve elhallgatását kérő romániai magyar tévés szerint egyébként az erdélyiek egy nyugati stílusú magyar nyelvű kereskedelmi adóra éheznek, nem pedig valamiféle közszolgálati-közösségi-kereskedelmi kevercsre.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD