Több mint 1200 küldött kötelező, mennydörgő tapsa köszöntötte Basar Aszad szír elnököt az uralmon lévő Baath Párt kongresszusának zárónapján, múlt csütörtökön. Ám az államfő még márciusban hiába ígérgetett "nagy ugrást", a négynapos tanácskozás a reformokban reménykedők számára nem hozott igazi áttörést. Talán a leglátványosabb változás, hogy bejelentették, lemond tisztéről Abdel-Halim Khaddam alelnök, aki a Baath-rezsim több mint négy évtizedes uralmának egyik meghatározó alakja volt.

Távozása azonban legalább annyi új kérdést vet fel, mint amennyit megold. A 73 éves Khaddam kétségtelenül a régi gárdához tartozott, helyére a fiatalabb nemzedékek képviselője kerülhet, de vele az elnök komoly szövetségest veszít. A politikus nemcsak a néhai Hafez Aszadnak volt hű és hasznos társa, de annak 2000-ben bekövetkezett halálakor - saját elnöki ambícióiról lemondva - az ifjú Aszad mögé állt, és segített neki hatalma megszilárdításában.

Khaddam ráadásul a legmagasabb rangú szunnita politikus az alavita kisebbség által irányított elitben, ami azért is bír jelentőséggel, mert a 17 milliós lakosság többsége szunnita. Khaddam baráti és üzleti kapcsolatban állt a februárban meggyilkolt Rafik Hariri volt libanoni kormányfővel, Damaszkuszból elsőként sietett részvétét nyilvánítani az áldozat családjának, nyilván azzal a céllal is, hogy elhárítsa a merényletben gyanúba kevert Szíria felelősségét. Előbb 14 évig külügyminiszterként, majd 1984-től alelnökként Khaddam ugyanakkor meghatározó szerepet játszott a szír politika alakításában Libanonnal kapcsolatban, ahonnan nemzetközi nyomásra 29 évi katonai jelenlét után áprilisban távozott Szíria.

Az óvatos személyi változásokat jelzi, hogy 21-ről 15-re csökkentették a Baath Párt legmagasabb döntéshozó szervének, az Országos Parancsnokságnak a létszámát, amelynek felét új arcokkal töltötték fel. Fontolóra vették, hogy módosítják az alkotmány 8. cikkelyét, amely kimondja, hogy a "Baath a társadalom és az állam vezető pártja". A párt jelenleg a Nemzeti Haladó Fronton - kisebb pártokkal alkotott szövetségen - keresztül vezeti az országot. A tervek szerint a kormányfőnek és a parlament elnökének továbbra is a párt Országos Parancsnokságából kell kikerülnie. Úgy tűnik, nem változik a negyvenes években született, az egy arab nemzetre és a szocializmusra alapozott ideológia, és a kétmilliós tagsággal büszkélkedő, teljes nevén Baath (Újjászületés) Arab Szocialista Párt vezető szerepe.

A kongresszuson arról is döntöttek, hogy engedélyezik új politikai pártok létrehozását, de nem vallási vagy etnikai alapon, ami viszont eleve kizárja, hogy a kurdok vagy az iszlámisták pártot alakítsanak. A párt egyúttal az 1962-es népszámlálás átvizsgálását javasolta, akkor ugyanis kurdok tömegei maradtak ki a számbavételből. A lakosság tíz százalékát adó, mintegy 1,7 millió kurd közül ma 200 ezren hontalanok, akik - kurd aktivisták szerint - nem kaphatnak állami állásokat, és nem részesülhetnek sem az egészségügyi, sem az oktatási ellátásból.

A kurdok elégedetlenségét mutatja, hogy a több mint egy évvel ezelőtti, 25 halálos áldozattal járó, észak-szíriai kurd lázadások után az idén - napokkal a kongresszus előtt - ismét erőszakos tüntetésre került sor az észak-szíriai városban, Kamesliben. A kurdok azt követelték, hogy vizsgálják ki Mohamed Masuk al-Khaznavi kurd vallási vezető halálának körülményeit. Három héttel eltűnése után holtan találták az utcán, és sokan azt gyanítják, hogy a "rendszerváltást" követelő sejkkel a titkosszolgálatok végeztek. Az Amnesty International emberjogi szervezet szerint 2004 márciusa óta legalább hat szíriai kurd halt meg kínzás vagy rossz bánásmód miatt a börtönben.

Csak módosítani és nem eltörölni készül a kormány a Baath Párt hatalomra jutása, 1963 óta érvényben lévő szükségállapotot. A változtatás állítólag abból állna, hogy ezentúl csakis "az állambiztonságot veszélyeztető bűnökre" vonatkozna a rendkívüli állapot, csakhogy az önkényes letartóztatások esetén eddig is erre hivatkoztak. A titkosrendőrség aktivizálódására egyébként éppen a párttanácskozás előtti hetekben több jel is mutatott. Tucatnyi ellenzéki személyiséget vettek őrizetbe, többen állítólag eltűntek. A szíriai ellenzék egyébként amúgy is gyenge, az igazi kérdés, hogy mekkora tömegtámogatásra számíthatna a betiltott Muszlim Testvériség. A Közel-Kelet egyik legvilágiasabbnak tartott országában is megfigyelhető a vallás reneszánsza: mind több nő hord fejkendőt, és egyre több férfi visel szakállt.

Szó esett a központosított tervgazdaság megnyitásáról, a veszteséget termelő állami vállalatok privatizálásáról, ám mindennek ellentmond, hogy az elnök a kongresszuson az arab identitásra nézve veszélyesnek nevezte az internetet. Elfogadták a "szociális piacgazdaságot", amely az első lépés lehet a valódi piacgazdaság felé. Ám a tanácskozáson hozott döntéseket a parlamentnek is jóvá kell hagynia, így szakértők szerint mire az elképzelésekből konkrét lépések lesznek, akár egy év is eltelhet. Az öt év utáni első kongresszus alapján úgy tűnik, hogy - mint a brit BBC rámutatott - a "show folytatódik", csakhogy kevésbé meggyőző módon. A reformok hívének mondott ifjú Aszad - apjával ellentétben - erőtlennek látszik, aki sokkal inkább döntőbíró a különböző érdekcsoportok között, mint önkényes uralkodó.

Mindezek után várható, hogy az Egyesült Államok folytatja a nyomásgyakorlást Szíriára. A kongresszuson például nem hangzott el, hogy Damaszkusz változtatna az Izrael-ellenes csoportok támogatásán, vagy hogy jobban felügyelné az iraki határt, amelyen keresztül amerikai vádak szerint könnyen átjutnak a fegyveresek. Washington már azzal is megvádolta Damaszkuszt, hogy feketelistája van azokról a libanoni politikusokról, akiket likvidálni akar - mindezt Szíria határozottan cáfolta. Ám hiába vonult ki Libanonból az utolsó szír katona, az ENSZ is fontolgatja, hogy vizsgálatot indít, vajon távozott-e a szír titkosszolgálat is.

A jelenlegi damaszkuszi rendszer - az öngyilkosságon túl - nem sokat tehet, amivel jó pontot szerezhet Washingtonban, amelynek azonban már nem nagyon van mivel fenyegetőznie. Kevesen hiszik, hogy az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazna, viszont ráveheti az Európai Uniót, hogy halassza el a Damaszkusszal kötendő gazdasági megállapodását. Az arab világban is egyre magányosabb, és gazdaságilag mind gyengébb Szíria - vélik elemzők - menthetetlen patthelyzetbe sodródott.