,,Pogrom az érettségin" - még a balközép liberális Gazeta Wyborcza lengyel napilap is ezzel a címmel számolt be június végén az új típusú záróvizsgák eredményeiről. A maturandusok 14 százaléka megbukott - ez másfélszerese a korábbi években megszokott aránynak. Az eredményt elsősorban az rontotta, hogy a szakközépiskolákban - ahová többnyire azok iratkoznak be, akiket sem gimnáziumba, sem technikumba nem vettek fel - országos átlagban az érettségizők egyharmada elvérzett, volt, ahol egyetlenegy diák sem lett érett. A katasztrofális eredmény oka, hogy most első ízben volt ugyanolyan az érettségi a hároméves szakközépiskolákban is, mint a normál négyéves gimnáziumokban.

Országra szóló újdonság volt ugyanakkor, hogy hatvan év óta először folyt azonos kérdések alapján a vizsga a 40 milliós ország összes középiskolájában. Eddig a regionális oktatási hatóságok, illetve maguk a gimnáziumok önállóan állították össze a tételeket, és az iskolák maguk javították a dolgozatokat. A tanárok sokszor segítettek a vizsgázóknak, a puskázás pedig valóságos nemzeti sport volt. Olyannyira, hogy érettségi idején a sajtóban szinte kötelező téma volt a hírességek - akár oktatási miniszterek - megszólaltatása, hogy érettségizős-puskázós kalandjaikról meséljenek.

Az új matúra bevezetését még az előző, jobboldali kormány határozta el, de négy éve, a rossz előkészítésre hivatkozva, a hatalomra került baloldal menten lefújta. Még így, a többéves halasztás után is annyi nyitott kérdés maradt, hogy az év elején a pedagógusok még sztrájkkal fenyegetőztek, mert nem lehetett tudni, miből veszik meg az iskolák a szükséges számítógépeket, és fizetik meg a dolgozatjavítókat. Az oktatási minisztérium első-sorban attól rettegett, hogy kiszivárognak a tételek, ám ennek sikerült elejét venni. Ugyanakkor a 317 ezer érettségiző dolgozatának javítása hat hétig tartott, és nem fejeződött be az egyetemi jelentkezési határidők lejártáig. A tanfolyamokon felkészített tanárok ugyanis csak hétvégeken, kijelölt regionális központokban értékelték a diákok műveit. Ezen a tempón nem is kívánnak változtatni: Miroslaw Sawicki oktatási miniszter bejelentette, a javítás meggyorsítása helyett inkább az egyetemeket próbálja meg rábeszélni, halasszák szeptemberre a felvételiket.

Maguk a vizsgák is elnyúltak: az írásbelik között egy-egy hét szünet volt. Az internetes diáktopikokon éppen ezt kifogásolták a legtöbben, mondván, kiestek a ritmusból, és ellustultak, mivel igazi tanuláshoz már kevésnek érezték ezt az időt. Az érettségi már április 18-án elkezdődött egy teljesen újszerű lengyel nyelv és irodalom szóbelivel. A diákoknak 15 perces prezentációt kellett tartaniuk, a témát még szeptemberben megválaszthatták. Önállóan kellett hozzá irodalmat összegyűjteniük (és persze elolvasniuk), magát az előadást újságcikk-kivágásokkal, hang- és videóbejátszásokkal kellett illusztrálniuk, aztán a vizsgabizottság tíz percen át faggathatta a vizsgázót a témából.

A történelemírásbelin mellékelt forrásdokumentumok elemzése volt a feladat, miközben - az új rendszer kritikusai szerint - négy év alatt a tanulókat nem tanították meg elsődleges forrásokkal dolgozni.

A leggyengébben a matek ment, amely Lengyelországban egyelőre nem kötelező érettségi tárgy, ám az egyetemek nyomására már csak két évig tart ez a diákokat boldogító állapot. Addig van mit javítani tanítása színvonalán, mivel most csak a diákok 28 százaléka bátorkodott vizsgázni belőle - olykor túlzottan is bátorkodott, merthogy 10 százalékuknak újrázni kell.

Nem sikerült zökkenőmentesen előállítani az új érettségi bizonyítványokat sem. Lódzban például két megye több mint 2 ezer vizsgaeredményét számolta és nyomtatta ki rosszul a regionális érettségi hatóság számítógépe, mert egy váratlan áramszünet "megzavarta".

Az újfajta érettségi bevezetésével a minisztérium azt is szerette volna elérni, hogy fölöslegessé váljanak az egyetemi felvételi vizsgák. Aki nem akart felvételizni, annak az alapszintű után emelt szintű érettségit is kellett írnia. Az egyetemek jó része egyelőre azonban nem bízik az új papírban. A legjobb intézetek különböző elnevezéssel egyéb alkalmassági vizsgákat írtak elő, függetlenül az érettségi eredményektől. Minden egyetem maga dönti el, hány százalékban hajlandó beszámítani az érettségit. Még olyan is akad, amely kizárólag a saját felvételi vizsgája alapján dönt.

SCIPIADES IVÁN