Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter másfél éve adta át jelentős felhajtás mellett az első eMagyarország-pontot (eMo-pont) az érdi szociális központban. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) azóta is sok mindent megtett azért, hogy a programnak minél nagyobb hírverést csapjon: a KRESZ-be hivatalosan felvetette az @-táblát, road show-t, klub- és ifjúsági mozgalmat szervezett a pontok köré, illetve eMo-központtá ütötte a Millenáris Parkot.

Szóvirágban sem volt hiány, az ország összes települését behálózó rendszerről, az "internetes közkifolyóról" eleget hallhattunk. A szabolcs-szatmár-beregieknek például azt ígérték, hogy már tavaly a megye 213 településén nyílik eMo-pont (Háló, 2004. június 11.), ehhez képest - ha hinni lehet a program portáljának - ez idáig 175 végpontot alakítottak ki 134 helységben. Ám úgy tűnik, ezen a területen is igazolódik a római császárkori mondás: könnyebb egy területet elfoglalni, mint megtartani. Több eMo-pont, aminek létrehozását a minisztérium támogatta legfeljebb egymillió forinttal, most nehézségekkel küzd, nem tudja a szerződésben vállalt nyitva tartását biztosítani, nem képes fogadni a látogatókat, olykor meg is szűnik, pedig kontraktus kötelezi arra, hogy a jövő év végéig működnie kell.

Sokan kételkedtek abban, hogy az olyan helyek, mint például a református parókiák vagy az agrárkamarák a mindennapokban biztosíthatják-e az utcáról betoppanóknak a nyilvános hozzáférést. (Előbbiek támogatása a "civilben" református presbiter miniszter, utóbbiaké a földművelési tárca szívügye volt.) A Magyar Teleház Szövetség pedig azt szerette volna, ha inkább a már meglévő 530 fős "professzionális" egyesületi hálózatára épít az IHM, és a forrásokat elsősorban az ő megerősítésükre fordítja. A tárca ezzel együtt 150 milliót áldozott a teleházak korszerűsítésére.

Tavaly nyár elején Sértő Radics István uszkai polgármester még lelkesen nyilatkozott a Hálónak, ma pedig azon töri a fejét, hova helyezze át a kelet-magyarországi falu egyetlen széles sávú internetes eléréssel bíró számítógépét, mert az eddigi "gazdáját", a könyvtárat most újítják fel. Azt is elárulta, hogy jó egy hónapig "külsősök" egyáltalán nem használhatták a gépet, mert vírusos lett. Uszka egyáltalán nem szerepel az eMo portálján, mint megtudtuk, nem véletlenül, mert - a korábbi hírekkel ellentétben - az önkormányzat egy korábbi pályázat, és nem az eMo nyertese.

A Háló terepen szerzett élményei is megerősítik: az eMo-pontok működési gyakorlatában mint cseppben a tenger mutatkozik meg a magyar közszolgálat minősége. Pilisszántón például a polgármesteri hivatalban inkognitóban megjelent riporterünkre először értetlenül néztek az ügyintézők, amikor az internetezés és az eMagyarország-pont iránt érdeklődött. Kis zavar után kiderült, hogy a helyi teleházban nemrég még tényleg lehetett internetezni, de az eMagyarország-pontot is működtető közhasznú munkás szerződése lejárt, így a faluban megszűnt a közösségi internet-hozzáférés.

A szomszédos Pilisvörösváron sem jártunk jobban, itt a városi könyvtárban azzal fogadtak bennünket, hogy egy kivételével a napokban ellopták az összes számítógépüket, és a megmaradt sem üzemképes.

A főváros III. kerületében már sokkal jobb tapasztalatokat szereztünk. A Fő téri Szabó Ervin Könyvtárban öt príma gép áll az internetezők rendelkezésére óránként százforintos térítési díjért. Bár a www.emagyarorszag.hu által megadott helyen a Budapesti Műszaki Főiskola Könyvtára helyett a patinás Árpád Gimnáziumot találtuk, néhány utcával arrébb ráakadtunk, és kedvező tapasztalatokat szereztünk: gyors masinákon, ingyenesen internetezhettünk, s a gépbe még lemezt is helyezhettünk, így e-mailünkhöz dokumentumot is kapcsolhattunk.

Az ingyenes levelezőt, tartalmi ajánlókat és internetes oktatóanyagot is tartalmazó eMagyarország portálját a számos állami informatikai megrendelést elnyerő Kirowski Rt. fejlesztette és tartja karban. Ezzel együtt a pontokra vonatkozó adatokat, így a módosításokat is az IHM-től kapják - tájékoztatta az adatbank hiányosságait firtató Hálót Dömsödi Balázs, a portál kirowskis szerkesztője. Bálint Ákos, a tárca e-szolgáltatásokért felelős főcsoportfőnöke szerint éppen most zajlik az adatok ellenőrzése és frissítése; elismeri ugyan, hogy ma még előfordulhatnak hibák - elsősorban mert a pontok nem jelentik a változásokat -, de véleménye szerint a 3032 ponthoz képest csak elenyésző számban.

Bálint elmondta: az eMagyarország program első szakasza idén véget ér, és a nyári hónapokban készített monitori jelentések szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A legnagyobb problémát láthatóan a pontok finanszírozása jelenti: a minisztériumi támogatásból természetesen nem lehet a szakértő segítő munkatárs kétéves bérét fizetni. Az IHM célja azonban nemigen lehetett más, mint hogy legalább elinduljanak a pontok; helyi akarat, kezdeményezés és áldozat nélkül a tárca biztosan nem képes őket fenntartani.

Az Állami Számvevőszéknek az IHM-ről készített, a tárcát alaposan eláztató jelentése sem kritizálta túlzottan az eMo-programot. Elégedett a kiírással, a pályázatok elbírálásával, a támogatások kiosztásával és a monitorozással is, bár utóbbinál hiányolja, hogy az ellenőrzés nem terjedt ki arra, hogy a nyitvatartási idő alatt "hány órában hasznosult az internet-hozzáférési pont".

A tárca a széles sávú internet költségein túl 2003-ban 188 millió, 2004-ben 1,9 milliárd, idén pedig 1,2 milliárd forintot szánt a programra. 2006-ban 550 milliót költenének. Jövőre elsősorban nem újabb pontokat akarnak létrehozni, hanem több tárcával együttműködésben mentori programot indítanának, amely biztosítaná, hogy a pontokon az idővel tömegessé váló elektronikus ügyintézéshez legyen szakértői segítség. Egyelőre még az igények felmérésénél tartanak, nem kell azonnal lépni, de a főcsoportfőnök szerint előbb-utóbb az elektronikus aláírást azonosítani képes kártyaleolvasókkal kell felszerelni az eMo-pontokat.

Bálint Ákos figyelmeztet: az eMo-hálózatnál jóval nagyobb a magyarországi közháló, ma már 7500 - közülük 5000 oktatási intézményi - végpont nyújt közösségi, széles sávú internetes hozzáférést - ha nem is az utcáról betoppanóknak, hanem az intézmények dolgozóinak és diákoknak.

ZÁDORI ZSOLT