"Ha a jelenlegi trend folytatódik, öt éven belül Kína egymaga annyit költ kutatás-fejlesztésre (K+F), mint a 25 uniós tagállam együtt" - figyelmeztetett Janez Potocnik, az EU tudományos és kutatási ügyekért felelős biztosa a múlt héten a legújabb uniós előrejelzések láttán. Ezek szerint bár az uniós tagállamok K+F-kiadásai - az állami és vállalati szférában együtt - 2010-ig a hazai össztermék (GDP) 2,2 százalékára emelkedhetnek a 2003-as 1,93 százalékról, még ez is jócskán elmarad az úgynevezett lisszaboni versenyképességi stratégiában megfogalmazott 3 százalékos céltól. Kína viszont Potocnik szerint éppen erre az időre foghatja be az uniót, ha továbbra is évente két számjegyű ütemben növeli K+F-kiadásait, amelyek két éve a GDP 1,31 százalékát tették ki.

Kína 1996 és 2003 között megkétszerezte, 60 milliárd dollárra növelte éves K+F-kiadásait, tavaly pedig az amerikai R&D Magazine szaklap szerint e tekintetben már túl is szárnyalta az EU legnagyobbjait, és 108 milliárd dollárral a világ harmadik legnagyobb kutatás-fejlesztőjének számított (lásd táblázatunkat). Jövőre könnyen a második helyre, Japán elé tornázhatja fel magát. Az USA-t - noha ott az utóbbi években megtört a K+F-kiadások növekedésének korábbi lendülete - azonban még aligha hozhatja be.

Kína tudatosan törekszik saját, a multinacionális vállalatok tudományos kutatóközpontjaitól független K+F-bázis létrehozására, jellemzően az egyetemek és a magánszektor együttműködésével, időnként szimbiózisával. Az Amerikában tanult és San Diegóban egy biotechnológiai cég vezetőjeként dolgozott, majd öt éve, 42 évesen hazatért Csing Cseng például a pekingi Csinghua Egyetemen hozott létre egy kutatóközpontot, amely ma már CapitalBio néven 300 főt foglalkoztató, biocsipeket és lézerszkennereket gyártó önálló vállalkozás, mely minden kutatást házon belül végez.

HVG

A külföldön is egyre ismertebbé váló kínai nagyvállalatok - így például a távközlésieszköz-gyártó Huawei Technologies, a televíziókat előállító TCL vagy a háztartási gépeket készítő Haier - is egyre fokozzák K+F-tevékenységüket. A tavaly 5,6 milliárd dolláros forgalmat elért Huawei például éves bevételének legalább 10 százalékát fordítja K+F-re, csak Kínában közel 10 ezer kutatót foglalkoztat, és Indiában, Svédországban, Oroszországban, valamint az USA-ban is rendelkezik saját kutatóbázissal. A Lenovo a Kínai Tudományos Akadémia szakemberei által 1984-ben, Legend Computer néven alapított cégből nőtte ki magát mára a világ egyik legnagyobb személyiszámítógép-gyártójává, tavaly pedig az IBM pc- és notebook-üzletágát is felvásárolta (HVG, 2004. december 18.), amihez jól jött, hogy 2003-ban a személyi számítógépek processzorainak piacát uraló amerikai Intellel együttműködésben hozott létre K+F-központot.

A csúcstechnológiai zsongás a külföldieket is Kínába csábítja: tavaly év végén mintegy 700 olyan kutatóközpontot tartottak nyilván Kínában, amelyeket vegyes vállalatok hoztak létre. Ezeket elsősorban a technológiaintenzív ágazatokban tevékenykedő cégek alapították, köztük az amerikai Motorola, General Electric és Microsoft, a német Siemens vagy a finn Nokia. Az érdeklődés lankadatlan: a múlt héten a hálózatieszköz-gyártó amerikai Cisco Systems - amelynek Kínában s egyre inkább a világpiacon is a legnagyobb vetélytársa a Huawei - jelentette be, hogy 32 millió dolláros befektetéssel Sanghajban létesít K+F-bázist a harmadik generációs távközlési hálózatok kifejlesztésére.

TÁLAS ANDREA