HVG

A népszerű javaslatokkal előálló politikusok szavazatszerzési lehetőségeit erősen korlátozza, hogy a többség nem hisz az ígéretek megvalósításában. A hitelességi verseny Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között jelenleg döntetlenre áll - egyebek között ez derül ki abból a felmérésből, amit a HVG megbízásából december 16-án és 17-én készített a Medián, az ország felnőtt népességét reprezentáló 600 fő telefonos megkérdezésével.

A politikai közvélemény-kutatások alapvetően kétféle vitatémát tartanak számon: egyrészt azokat, amelyekben világosan megkülönböztethető a pártok álláspontja, és amelyekben az lehet a nyertes, aki a népszerűbb álláspontot képviseli, másrészt azokat, amelyekben legfeljebb árnyalatnyi különbség van a pártok véleménye között, így a fő kérdés az, hogy a közvélemény kinek hiszi el inkább, hogy meg is valósítja a javaslatait. A magyar belpolitika meghatározó vitatémái mostanában szinte kizárólag az utóbbi típusba tartoznak - ami eleve a hitelességet teszi a politikai verseny fő dimenziójává. Ráadásul ez a verseny nehéz terepen zajlik, hiszen a nagy többség ab ovo nem hisz abban, hogy a politikusok kormányra kerülve megvalósítanák az ígéreteiket - sőt egyhatoduk szerint eleve megvalósíthatatlan ígéreteket tesznek.

A közelmúltban szárnyra kapott javaslatok között is akadnak olyanok, amelyeknek a megvalósíthatóságában sokan kételkednek. A teljes foglalkoztatottság az emberek több mint fele szerint elérhetetlen cél, de közel egyharmaduk abban is kételkedik, hogy lehetséges-e megállítani az állam eladósodását vagy csökkenteni a villamos energia árát. Mindenesetre a többség szerint legalább néhány évre szükség lenne ahhoz, hogy megvalósuljanak azok az ígéretek, amikkel mostanában álltak elő a politikusok. És ezek közül sem mehet minden egyszerre. Úgy tűnik, a magyar választók "adótudatlanságának" is vannak határai: háromnegyedük szerint ugyanis nem lehet egyszerre csökkenteni az adókat és megállítani az állam eladósodását, és ha választani kell a kettő közül, akkor csak az egyharmaduk "szavazna"' az adók csökkentésére. A jókora többség (71 százalék) azzal is egyetért, hogy nem lehet egyszerre csökkenteni az adókat és növelni a nyugdíjakat, szociális juttatásokat, illetve nem lehet megvalósítani a teljes körű foglalkoztatottságot, miközben jelentősen csökken az államapparátus létszáma - és nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a lakosság aszerint, hogy az első vagy a második célt támogatja-e inkább.

Ami a hitelességet és az ígéretek betartását illeti, Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort teljesen azonosan ítélik meg az emberek: a relatív többség szerint egyikre sem jellemző, hogy meg akarná valósítani az általa hangoztatott javaslatokat, a "bizonytalan" szavazók több mint fele ráadásul mindkettejükről ezt gondolja. Persze a két miniszterelnök-jelöltben elsősorban a saját tábora bízik, ugyanakkor érdekes, hogy az általában sokkal "fegyelmezettebb" fideszes szavazótáborban többen gondolják Orbánról, hogy megvalósíthatatlan ígéretekkel keresné a választók kegyeit, mint ahány MSZP-s mondta ugyanezt a jelenlegi miniszterelnökről. A hitelességi versenyben Gyurcsányt erősítheti, hogy az itt vizsgált politikai javaslatok többségének a megvalósítását az emberek inkább feltételezik az MSZP-ről, mint a Fideszről, ráadásul főleg azokat, amelyeket a többség nem tart eleve reménytelennek. A választók bizalmatlanságát azonban mindenkinek nehéz lesz leküzdenie: négy évvel ezelőtt a lakosság kétharmada érezte úgy, hogy nem mindegy, ki nyeri a közelgő választásokat, ma már csak a fele.

KARÁCSONY GERGELY