Naponta 25 millió tonna szén-dioxidot nyelnek el az óceánok, ez az emberi tevékenységből keletkező szén-dioxid egyharmada - mutatott rá nemrégiben a 25, többségében európai ország egyeteme és kutatóintézete részvételével működő, Eur-Oceans nevű szervezet. Szakemberek szerint a szén-dioxid-elnyelés önmagában nem lenne baj, csakhogy a hűvösebb, 16 Celsius-fok alatti hőmérsékletű vizekben a savas hatású gáz elég jól oldódik és képes megkötni az ott oldott állapotban lévő karbonátokat, miáltal az óceánok - különösen a felszín közeli vízrétegek - egyre savasabbak lesznek. A pH-érték megváltozása oda vezethet, hogy a savasodó vízben a csigák, a rákok és a korallok nem lesznek képesek kiválasztani a vázrendszerük felépítéséhez szükséges karbonátokat. Előrejelzések szerint az antarktiszi korallok ilyetén képessége már ötven-száz éven belül a felére csökkenhet. Egyes planktonfajok (például egyes rákocskák) is a savasodás áldozatai lehetnek, ami egész táplálékláncokat szakíthat meg - tudvalévő, hogy számos hal- és bálnafaj lakik jól a vízben lebegő apró élőlényekből.

Tudósok többször is figyelmeztettek a tengerek savasodásának veszélyére, igaz, a sokat vitatott klímaváltozás egyéb aspektusai általában kiszorították az ilyen híreket a médiából. Az brit tudományos akadémia, a Royal Society pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi kétszáz évben - jobbára a kőolajszármazékok elégetése útján - kibocsátott szén-dioxid közel felét az óceánok kötötték meg, és emiatt vizük pH-értéke kicsit több mint 0,1 ponttal csökkent (jelenleg enyhén bázikus, 8,05 pontú a 0-14-es logaritmikus skálán), ami azt jelenti, hogy a vizek ma 30 százalékkal savasabbak, mint két évszázada. Ennek - és a tengerek felmelegedésének - tudják be, hogy becslések szerint mára a világ korallzátonyainak 20 százaléka már el is pusztult. Ha pedig a savasodási tendencia nem csökken - int a tudós társaság -, egy évszázadon belül további 0,5 ponttal csökkenhet a tengerek pH-értéke. Az ilyen mértékű változás már nem csupán a meszes vázképzésre lenne hatással: japán kutatások szerint például a tengeri sünök nehezen szaporodnak a mostaninál akár csak enyhén savasabb kémhatású vízben, de a tintahal sem tudja az oxigént megfelelően felvenni a szervezetében ilyen körülmények között. Egyes fajok kihalása és a tápláléklánc átalakulása mellett szakértők egyéb problémákat is prognosztizálnak. Ezek közül talán a legsúlyosabb az, hogy az óceánok egyre kevesebb szén-dioxidot tudnak majd felvenni, miáltal felgyorsul a globális felmelegedés is.

Ezzel a forgatókönyvvel nem mindenki ért egyet. Hiába adta a nevét Al Gore amerikai exalelnök egy több mint egyórás, az éghajlatváltozást és annak következményeit bemutató dokumentumfilmhez (a napokban jelenik meg dvd-n is a Kényelmetlen igazság), az USA energiaipari lobbija máris ellentámadásba lendült. Az egyik egyperces reklámspotban a globális felmelegedést az extrém zöldek által manipulált média hazugságaként tüntetik fel, és a klipet már tucatnyi amerikai nagyvárosban bemutatták a nyár elején. A reklámok bagatellizálják a túlzott szén-dioxid-kibocsátás veszélyét, és - erős csúsztatással - azt sulykolják, hogy az emberi civilizáció minden áldása e gáznak köszönhető, ezért direkt káros lenne visszafogni a benzinfogyasztást.

IZSÁK NORBERT