"Hazajössz hétvégére?" - szólt a komoly szakmai egyeztetéseken korántsem megszokott kérdés a Magyar Agrárkamara alelnökétől az agrártárca főosztályvezetőjéhez, majd az igenlő válasz után a vita tárgyát képező probléma az "akkor majd otthon megbeszéljük" közléssel jutott átmeneti nyugvópontra. Az idősebb és ifjabb Forgács Barna - utóbbi a minisztériumi alkalmazott - párbeszéde az agrárkörökben terjedő szóbeszéd szerint az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv egyik egyeztetésén hangzott el. Az eset a látszat ellenére nem a családon belüli lobbizásról szól, hanem azt illusztrálja, hogy a terv kidolgozásáért felelős ifjú minisztériumi potentátok és a "szakma" között sokszor az alapfogalmakat illetően is mély - akár egy hosszabb hétvégi magyarázatot is igénylő - a szakmai nézetkülönbség.

Ellentét van a magyar agrárkormányzat és Brüsszel között is. A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló stratégia több mint 1300 milliárd forint támogatás felhasználásának a kereteit szabja meg, amelynek 23,2 százaléka származna a magyar költségvetésből, a többit pedig az uniós kassza finanszírozná. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tervei szerint a négy nagyobb intézkedéscsoport keretében pályázható összeg 47 százalékát - hét év alatt közel 650 milliárd forintot - a versenyképességet növelő fejlesztési beruházásokra, a megújuló energiaforrások termelésére, az állattenyésztés termelésének növelésére, illetve az ezeket megalapozó termelői együttműködések támogatására költenék. A zöld programokra jutna a keret 32 százaléka, azaz 414 milliárd forint, a vidéki foglalkoztatást segítő projektekre közel 160 milliárd, a helyi közösségek fejlesztését célzó Leader-programra (HVG, 2006. május 20.) pedig 71 milliárd, feltéve, hogy sikerül megfelelő pályázatokkal le is kötni a pénzeket. További 55 milliárdot, azaz a keret 4 százalékát úgynevezett technikai segítségnyújtás címén tervezte be az FVM, amit a programok menedzselésére fordítana.

A stratégiai terv részleteiről szóló dokumentumot az agrártárca vidéki fórumokon ismertette a gazdákkal, majd az általa véglegesnek gondolt változatot nyár közepén küldte el Brüsszelbe. Az Európai Bizottság (EB) azonban több ponton is módosítást javasolt, amelyre - egy októberi újabb uniós figyelmeztetés ellenére - lényegében nem került sor. Noha az EB csak véleményezi a stratégiát, de ha az elmarasztaló, a konkrét programot be sem érdemes adni - tartják az uniós döntéshozatali metódust ismerők. A HVG ugyanakkor brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy októberben az EB már végleges változatot kért, amit - ahogyan ezt Ficsor Ádám, az FVM szakállamtitkára a múlt héten be is jelentette - még ebben a hónapban be is nyújt a tárca. Szakértők szerint így már annak van nagyobb esélye, hogy az EU végül rábólint a neki nem tetsző magyar tervezetre. A végleges stratégia után az arra alapozott programot január végén nyújtja be a tárca az EU-nak.

A legfőbb brüsszeli kifogás, hogy a magyar tervezet úgy költené a pénzt termelésnövekedést magával hozó fejlesztési beruházásokra, hogy nem fejti ki azok piaci megalapozását. Elsősorban a továbbra is a gabonatermelésre alapozott magyar agrártermék-szerkezet szúrja az EB szemét. Nem világos számukra ugyanis, hogy a gabonát alapanyagul felhasználó bioüzemanyag-előállítás, illetve a takarmányfogyasztás növekedését hozó állatállomány-gyarapodás végtermékeinek hol remél piacot a magyar agrárpolitika. Az EU ugyanis - szól az agrárszakértők prognózisa - a következő években a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) folyó tárgyalások hatására kénytelen lesz még inkább megnyitni piacait, ami például a magyar hústermékek értékesítési lehetőségeit is szűkítheti. Ráadásul éppen a vidékfejlesztési stratégiát felölelő időszak végére várható, hogy megváltozik az unió agrárpolitikája. A jelenleg a gabonakészletek jó áron történő értékesítési lehetőségét jelentő intervenciós szabályozás fennmaradására gyakorlatilag nincs esély, azaz ha a bioüzemanyag-, illetve a húspiac nem lesz vevő a magyar termékekre, sok uniós pénzből modernizált gazdaság húzhatja le a rolót. Némi ellentmondás látszik abban is, hogy az FVM technológiai fejlesztésekre költené a legtöbbet, miközben a munkalehetőségek bővítése is a vidékfejlesztési stratégia céljai között szerepel.

"Ez nem az Európai Unió, hanem Magyarország agrárprogramja" - vágta ki kurucosan a brüsszeli kritikákra a jövő évi agrár-költségvetési terveket (HVG, 2006. december 2.) ismertető sajtótájékoztatóján Gráf József földművelésügyi miniszter. Ő minden fórumon azt hangoztatja, hogy a magyar agrárgazdaság jelenleg csak lehetőségeinek a 60 százalékát használja ki, a cél pedig az, hogy ez a mutató - a fejlett uniós agrárországokhoz hasonlóan - 95 százalék körüli legyen.

"Nem termeléscsökkentési stratégiát dolgoztunk ki, való igaz, de például a 4 millió alá csökkent sertéslétszám 6 milliósra emelése számításaink szerint piaci alapon is reális" - mondta a HVG-nek Ficsor Ádám. A magyar agrárgazdaság versenyképességének növelésén kívül a vidéki munkalehetőségek bővítése is a stratégia célja - állította -, méghozzá nem csupán a munkaigényesebb ágazatok fejlesztésével, hanem azzal is, hogy 100 milliárd forintot kifejezetten nem mezőgazdasági profilú kisvállalkozások fejlesztésére fordítanak.

Jövőre a program nagyságához képest szerény, összesen csupán 36 milliárd forint pályázható pénzzel számol az FVM, amit elsősorban gépbeszerzésre, alternatív energiaforrások felhasználására, meliorációra és az állattartó telepek hígtrágya-kezelését megoldó beruházásokra költenek. Az erről szóló pályázatokat áprilisban írják ki, előtte pedig január végén, február elején nyilvánossá teszik a várható feltételeket, azaz - mondja Ficsor - lesz elég felkészülési idejük a gazdáknak, illetve idejében kiderülhetnek az esetleges buktatók, így az FVM is tud módosítani a kiírásokon. Áprilisban a várhatóan fél évig elhúzódó brüsszeli döntési procedúra miatt még nem is lesz ugyan elfogadva a vidékfejlesztési program, de Ficsor szerint amire a kifizetésekig érnek, meglesz az unió áldása is.

KELEMEN ZOLTÁN