A rendőrség arra hivatkozva nem oszlatta fel a Kossuth téri tüntetést, hogy azt választási gyűlésnek minősítette, amihez nincs szükség bejelentésre. Másnap este már több ezren gyülekeztek a Kossuth téren, s közülük néhány százan átvonultak a Szabadság térre, a köztévé székházához, ahol korábban elutasították petíciójuk beolvasását. Megostromolták az MTV-székházat, gyújtogattak, törtek-zúztak hajnalig, miközben a rendőrség - amelynek akcióját hajnaltól Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány irányította - gyakorlatilag tétlenül nézte a randalírozást. A tömeg végül bejutott a tévéépületbe, az ostromban több mint százan megsérültek, zömében rendőrök.
A zavargások folytatódtak az ostrom utáni éjszakákon is, némiképp következetesebb rendőri fellépés mellett, majd szüneteltek egy időre, a Kossuth téri felvonulás ugyanakkor állandósult. Az október 1-jei önkormányzati választások urnazárásakor Sólyom László köztársasági elnök tévébeszédében kijelentette: a döntés a parlamenti többség kezében van. A mondat egyik értelmezése szerint az államfő az utcai nyomásgyakorlás helyett a képviseleti demokráciát preferálja, a másik megközelítés viszont az, hogy a kormánytöbbséget szólította fel Gyurcsány menesztésére. Kossuth téri nagygyűlésén ez utóbbira Orbán Viktor Fidesz-elnök 72 órás ultimátumot adott.
Másnap az Országgyűlés név szerinti szavazással - 207 igennel 165 ellenében - bizalmat szavazott a kormánynak, a miniszterelnöknek és programjának. Eközben mintegy 80 ezer szimpatizáns előtt Igen, Magyarország! chartamozgalmat hirdetett meg Orbán a Kossuth téren rendezett újabb Fidesz-nagygyűlésen, ahol bejelentette, addig hívja naponta tüntetésre az embereket, ameddig Gyurcsány nem távozik. Eközben a radikális jobboldali "Kossuth tériek" napi demonstrációi is folytatódtak. Ők olykor más helyszínekre is át-átlátogattak - így a Fővárosi Bíróság épülete elé, ahol amnesztiát követeltek az általuk politikai foglyoknak nevezett lefogott zavargóknak. A Fidesz október 19-én - tekintettel a közeledő nemzeti ünnepre - levonult a Kossuth térről, a kormányellenes tüntetők viszont maradtak.
A káosz másodjára október 23-án tetőzött. A rendőrség hajnalra kiürítette a Kossuth teret, mondván, a több mint egy hónapja ott demonstrálók veszélyeztetik a hivatalos ceremóniák, számos meghívott külföldi állami vezető biztonságát (Sólyom biztonsági okokra hivatkozva nem jelent meg az esti, központi szervezésű emlékműavatáson). A térről kiszorítottak kora délután több helyszínen, így az Alkotmány utcában és a Deák téren is összecsaptak a rendőrökkel. Az utóbbiak az addig tapasztaltaknál sokkal keményebben és jobban felszerelve, gumilövedékekkel, megfestett vizet fecskendező vízágyúval, "viperához" hasonló eszközzel oszlatták fel a demonstrálókat. A tüntetők később, a rendőrök elől az Astoria felé húzódva, egybevegyültek az ottani Fidesz-nagygyűlésről távozó tömeggel. A pártrendezvény befejezése után több helyszínen késő éjszakáig tartó utcai harc dúlt a rendőrök és a tüntetők között, a tömeget hajnalra az Erzsébet hídnál sikerült feloszlatni.
Az ezt követő hetekben jobboldali ellenzéki és liberális jogvédő oldalról számos támadás érte a Gergényi vezette Budapesti Rendőr-főkapitányságot a rendőrök túlkapásai miatt. Gergényi ezek után indoklás nélkül bejelentette, hogy januártól nyugdíjba vonul, amit - Gyurcsány javaslatára - Petrétei József rendészeti miniszter nem fogadott el.
A lassan vezetési és ideológiai káoszba süllyedt, új alkotmányt követelő "Kossuth téri" csapat - akik között szíriuszi magyarságeredetet hirdetők éppúgy akadtak, mint sámánok, szkinhedek, pécsi szívsebészprofesszor, híres építész - a Batthyány-örökmécsesnél, majd a Vörösmarty téren folytatta pár napig, erőszak nélkül.
Nyilvános lett az Országos Rendőr-főkapitányság égisze alatt készült, az MTV-székház ostromának rendőri kezelését elemző jelentés, amely felelősöket nem nevez ugyan meg, de kiolvashatók belőle (az időközben a főpolgármester által kitüntetett) Gergényi parancsnoki hibái. Gyaníthatóan ezzel is összefügg, hogy december 31-ével - más rendőrtisztekkel együtt - nyugdíjba vonul Lapid Lajos dandártábornok, a fővárosi rendőrség közbiztonsági vezetője, Gergényi helyettese, aki egészen addig parancsnokolt a székházostrom idején, amíg főnöke át nem vette tőle az irányítást. Az év végén a miniszterelnök által meghívott és egy magát alternatívnak minősítő bizottság még vizsgálta a rendőrség szeptember-októberben alkalmazott oszlatási módszereit.
