A Dániához tartozó sarkvidéki óriásszigetre, Grönlandra utazó dán turisták lényegében el sem hagyják országukat, mégis kiutaznak közben az EU-ból. A grönlandiak többsége ugyanis az 1982-es népszavazáson egy általuk sérelmezett halászati szabályozás miatt a közösségből való kilépés mellett döntött. A 2,1 millió négyzetkilométeres, Dániától repülővel több mint négyórányi távolságra lévő Grönlandon a jelek szerint azóta is nagyjából minden a hagyományos halászat-vadászat körül forog: a sziget exportjának kétharmada halászati termék. A grönlandiak életformája is sok tradicionális elemet őriz: a harmadik legnagyobb város, a 4500 lakosú nyugat-grönlandi Ilulissat központjában például békésen megfér egymás mellett a terepjáró és a kutyaszán.

Grönland 57 ezer lakosának csak kevesebb mint 10 százaléka dán, a többiek grönlandinak nevezett eszkimók, más néven inuitok. Az ország hivatalosan kétnyelvű ugyan, ám az átlagpolgárok többsége csak a meglehetősen sajátos helyi nyelvet, az inuitot beszéli. Nem ritka, hogy a feliratok is kizárólag grönlandi nyelvűek, így némi találékonyságot igényel például annak kiderítése, hogy a Pilersoisoq felirat a helyi vegyesboltot hirdeti.

A hagyományőrzésben és a mindennapi nyelvhasználatban megtestesülő nemzeti öntudat és függetlenségi vágy a kormánypolitika része Grönlandon. Az 1979-ben Dániával kötött egyezmény alapján a szigetnek saját parlamentje és miniszterelnöke van, s a hatalmon lévő hárompárti koalícióból két erő - a mérsékelt Siumut (Előre) és a radikális Inuit Ataquatigiit (Inuit Testvériség) - a Koppenhágától való eltávolodást hirdeti. A grönlandi adminisztráció igyekszik is mindenben egy igazi államra hasonlítani: a sziget fővárosában, a 14 ezer lakosú Nuukban például saját egyetemet tart fenn. Az intézmény mérete persze igazodik a lakosságéhoz: egyetlen tablóképen elfér az összes oktató, dolgozó és hallgató.

Az önállósodási harc egyik győzelmeként értékelik, hogy az ötlettől évekig idegenkedő Dánia ellenállását legyűrve Grönlandnak jövőre "saját" pénze, azaz nemzeti motívumokkal díszített dán korona bankjegyei lesznek. Igaz - jelezte a HVG-nek egy Nuukban dolgozó dán banktisztviselő -, a szigeten ma már hallani olyan felvetéseket, hogy korlátozni kellene a grönlandi dán korona használatát. Vagyis a bankó ne legyen érvényes fizetőeszköz az anyaországban - Koppenhága persze hallani sem akar erről.

Az elzárkózási törekvések ellenére sem mondható, hogy Dánia ne kezelné nagyvonalúan a különutas törekvéseket. Teheti: a sziget gazdaságilag ma is teljesen az anyaországtól függ. Grönland hazai összterméke 2005-ben 1,7 milliárd dollárnyi volt, aminek a felét a koppenhágai támogatás tette ki. A gazdaság szerkezete meglehetősen korszerűtlen, a legnagyobb cégek az állam, vagyis a helyi kormány tulajdonában vannak, ugyanakkor viszonylag magas, 9 százalék feletti a munkanélküliség. Igaz, ez a szám a helyi viszonyok ismeretében nem sokat mond: becslések szerint a lakosság legalább egyötöde nincs állásban, vándorló halász-vadász életmódot folytat.

A halexport mellett az évről évre növekvő turizmus jelent komolyabb bevételt. Az idegenforgalmi szezon azonban a zord klíma miatt rövid. Az utakat nyolc-tíz hónapon át lényegében jégpáncéllá fagyott hó borítja, így azok jobbára csak különleges járművekkel és kutyaszánnal járhatóak. Már ahol egyáltalán van aszfaltút vagy megfelelő jármű. A kutyaszán nagyobb távolságokra nem túl hatékony, hiszen - egy kutyaszánnal az év kilenc hónapjában bérfuvarozást végző helyi vállalkozó elmondása szerint - a kutyák túlhajszolása nélkül napi 60-70 kilométernél többet nem lehet megtenni. Marad a zömében tengerparti települések közti hajózás és a légi közlekedés. A monopolhelyzetben lévő Air Greenland - a legnagyobb helyi állami vállalat - erejét azonban már így is meghaladja a forgalom. A repülőterek és a járatok zsúfoltak, és mivel a gépek folyamatosan üzemben vannak, egyetlen apró műszaki hiba felboríthatja a menetrendet. A társaság azonban igyekszik terjeszkedni - alighanem szintén a függetlenség jegyében. Hamarosan indul a Grönlandot az egyesült államokbeli Baltimore-ral összekötő járat, megszüntetve ezzel a koppenhágai reptér egyeduralmát a sziget elérésében.

A függetlenség Grönlandon is alapvetően pénzkérdés. Nyilván ezért fogadja a helyi sajtó kitörő lelkesedéssel még a meglehetősen bizonytalan gazdasági elképzeléseket is, legyen szó a klímaváltozás nyomán melegedő Dél-Grönland szarvasmarha-tenyésztési, esetleg burgonyatermesztési kilátásairól vagy a kristálytiszta jégből készített ásványvíz iránti külföldi érdeklődésről. A gazdasági hírek slágere újabban a fekete arany, pontosabban az a feltételezés, hogy Grönland nyugati partjainál, a tenger alatt óriási kőolajmező húzódik. Négy cég - köztük az amerikai Exxon és Chevron - máris koronamilliárdokért vásárolt Grönlandtól koncessziót a hamarosan induló kutatásra. A helyiek bizakodása határtalan: becsléseik szerint elképzelhető, hogy a Föld eddig feltáratlan kőolajkészletének 25 százaléka ott található, egyes helyi lapok nemes egyszerűséggel máris olajhatalomként írnak Grönlandról.

TÖMÖRY ÁKOS / ILULISSAT