Nem Orbán Viktor beszédétől volt hangos Tusnádfürdő a hét végén. A Fidesz elnöke korábbi éles hangú beszédeinél jóval visszafogottabb volt, s a nagy hőségben is kitartó, ám nagyrészt nem a színpad előtt, hanem az árnyat adó sörsátrakban meghúzódó közönségnek inkább politikai filozófiai eszmefuttatást adott az általa "új jobboldalnak" nevezett irányzat szellemi hátteréről. Beszéde aktuálpolitikai felében is inkább a pártja előtt álló feladatokat boncolgatta, mintsem hazai ellenfeleivel foglalkozott. Az európai korszellem változására - aminek eddig nem sok jelét látni - utaló mondatai (lásd Orbán van Kenobi című írásunkat a 112. oldalon) mellett az általa nemrégen beharangozott plebejus politika értelmét fejtette ki, mert úgy érezte, hogy "a polgári nemzeti erőkön belül is van még értetlenség küldetésünk ezen részével kapcsolatban".

Ez a politika Orbán elképzeléseiben a magyar szegények és a középosztály közötti új, történelmi összefogást jelenti, s "a Fidesz küldetése, hogy e szövetséget létrehozza". A szavazatszerző megfontolásoktól sem mentes, de nem részletezett elképzelés azon alapszik, hogy az ellenzéki párt szerint a Gyurcsány-kormány magára hagyta a szegényeket, és mára már eléri a 3 millió főt azoknak a száma, akiknek a családja a szükségszerű havi kiadásait sem tudja fizetni rendszeres jövedelméből. Ha a középosztály nem biztosítja a szegénységből való tartós kiemelkedés lehetőségét, akkor "a kiváltságait védelmező oligarchia fog a kiszolgáltatott helyzetben lévő szegényekkel szövetségre lépni a középosztállyal szemben" - a programhirdetés mellett így figyelmeztette híveit Orbán.

Bár Tusnádfürdőn mindig a nemzetpolitikai kérdések állnak a középpontban - már csak azért is, mert a házigazdai szerepet Németh Zsolt, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke tölti be -, ezekről a pártelnök kevés szót ejtett az idén, még szokásos, a baloldalt ostorozó mondatai is visszafogottak voltak. Két éve még azt mondta, hogy a baloldal, ha csak tehette, rárontott a nemzetre, most megelégedett annyival, "a nemzeti dimenzió indifferens a baloldal számára". A nagy melegben mintha rövid memóriazavar is bekövetkezett volna a pártelnöknél, egy kérdésre ugyanis azt válaszolta, kormányzása alatt csak az akadályozta meg abban, hogy megadja a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak, hogy nem volt kétharmados parlamenti többségük, holott valójában az Orbán-kormány teljes mértékben ellenállt a már akkor is felbukkanó ötletnek.

A visszafogottságot jelezte az is, hogy nemcsak az egész heti konferenciáról, de Orbán fellépéséről is hiányoztak az árpádsávos hívek, s az egyetlen ilyen zászlót lobogtató könyvárust is majdnem megverték az egyik este, amikor zászlójával fel-alá járkált a koncerteken. A konferenciának szokás szerint voltak román vendégei, mint ahogy két szocialista parlamenti képviselő, Szabó Vilmos és Gedei József is vállalta a vitákon való részvételt, s most is több napra a táborba költözött Hernádi Zsolt, a Mol elnöke.

A konferenciát - amelyen a szokásosnál kevesebb fideszes politikus vett részt, s ők is inkább Orbánnal egy időben, a hétvégére érkeztek - ezúttal az erdélyi magyarság politikai helykeresése uralta. Az erről folyó vitából persze a Fidesz elnöke is kivette részét, minden eddiginél egyértelműbben kiállt Tőkés László református püspök mellett a tusnádi látogatását lemondó Markó Béla vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben. Az erdélyi magyar belvita tétje komoly: most először van reális esélyük a Tőkés mögött álló csoportoknak arra, hogy komoly befolyásra tegyenek szert az RMDSZ-ben. A kérdés azonban az, hogy akarnak-e. Egyre többen vannak ugyanis köztük olyanok, akik már egy RMDSZ-en kívüli politikai mozgalom kiépítését látnák célszerűnek.

Tény, az RMDSZ rossz helyzetbe manőverezte magát. Ez azon is látszik, hogy tavaly decemberben Markóék minden előzetes tárgyalás ellenére lehagyták Tőkést az RMDSZ európai parlamenti (EP) választási listájáról, s kijelentették, hogy azon változtatni nem lehet már, a múlt héten viszont gyakorlatilag feltétel nélkül felajánlották Tőkésnek, befutó helyre teszik. Az általában jó taktikusnak tartott Markó két olyan hibát is elkövetett, amely miatt válságba került a szervezete. Az egyik Tőkés elhagyása volt a listáról. Ha ugyanis felveszik, akkor egyrészt bizonyítják, hogy számukra a magyar politikai egység fontos. Emellett ha a református püspök elmegy Brüsszelbe, akkor az RMDSZ-szel szemben állók vezéregyéniség nélkül maradnak. Markóék valószínűleg abban bíztak, hogy Tőkésnek nem sikerül összegyűjtenie az egyéni jelöltséghez szükséges több mint 100 ezer aláírást. Tévedtek. Ezzel új helyzet állt elő, hiszen a magyar szavazók megosztottsága miatt veszélybe kerültek az RMDSZ EP-helyei.

Markóék összerúgták a port a református egyházzal, s ez a szervezet vezetőségének másik nagy hibájakor ütött vissza. A Basescu elnök leváltásáról szóló népszavazást ugyanis a szövetség ellenfelei arra használták fel, hogy az RMDSZ által javasolt megoldás - azaz a köztársasági elnök eltávolítása - ellen szavazzanak, s ezzel 1990 óta először sikerült az erdélyi magyarok többségét országos szavazáson szembefordítani az RMDSZ-szel. Krizbai Imre baróti református lelkipásztor a tusnádfürdői tábor egyik előadásán el is mondta, ők kifejezetten az RMDSZ álláspontjával szembeni szavazásra buzdították híveiket.

Markóék most kénytelenek tárgyalni Tőkéssel és a mögötte álló hat szervezettel. Az utóbbiak azonban múlt pénteki megbeszélésükön úgy döntöttek, megállapodási készségüket fenntartják ugyan, de a püspök a jelenlegi körülmények között nem iratkozik fel az RMDSZ listájára. Amit el szeretnének érni, azt lényegében Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő fogalmazta meg az egyik vita során: ne az legyen az egység ára, hogy Tőkés Brüsszelbe megy, az RMDSZ jelenlegi vezetése pedig marad a helyén. A legrealistább forgatókönyvet talán az RMDSZ vezetését jó ideje ostorozó liberális politikus, Eckstein-Kovács Péter szenátor ajánlotta Tőkés figyelmébe. Az RMDSZ komoly demokráciadeficittel küszködik, ez a szervezeti működésben éppúgy tetten érhető, mint politizálásában - mondta előadásában. Tőkésnek kötelessége az RMDSZ listáján indulni az EP-választásokon - fejtegette -, de "szabjon hozzá szigorú feltételeket, hogy az RMDSZ a szükséges személyi és szerkezeti változások során végre demokratizálódjon".

Másik nagy kihívás is érheti az RMDSZ-t. A HVG információi szerint gyakorlatilag összeszedték az aláírásokat, amelyek a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez a román jogszabályok szerint szükségesek. A gyűjtés vezetője Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, aki Kövér László fideszes választmányi elnökkel ápol jó kapcsolatot. Szász a Markóékkal hagyományosan kevésbé rokonszenvező székelyföldiekre támaszkodhatna, s terve nyilvánvalóan az, hogy a helyi szinten jó eredményeket elérve az országos politikában is egyre inkább hallassa hangját.

RIBA ISTVÁN