HVG

Komoly üzleti lehetőségek várnak a csehországi építőipari vállalatokra: a jobboldali vezetésű cseh főváros nemrég minden idők legnagyobb metróberuházását hagyta jóvá. A tervek szerint egy új, negyedik metróvonal megépítésével, valamint az egyik vonal meghosszabbításával javítják a prágai tömegközlekedési viszonyokat. A pályázatok kiírására azonban még egy ideig várni kell, az óriásberuházás finanszírozása egyelőre nem körvonalazódott. Nem kis összegekről van szó: a költségeket vonalanként 40 milliárd koronára (1 cseh korona = 9,07 forint) becsüli a prágai vezetés, ami nagyjából megfelel a főváros egyéves költségvetésének. Mindenesetre a C szakasz jövőre befejezendő kétmegállós meghosszabbítását végző cseh Metrosav és a svéd Skanska alkotta konzorcium már jelezte, hogy indul a tenderen.

Több évtizedes álom válna valóra a város keleti és nyugati részeit összekötő A vonal északnyugati irányú meghosszabbításával: a tíz megállóból álló 12,8 kilométeres szakasz elkészültével a főváros szívéből közvetlenül lehetne eljutni metróval a ma még csak menetrend szerinti busszal vagy taxival megközelíthető Ruzyne nemzetközi repülőtérre. Az új, a negyedik, 11 kilométeres, tíz megállóból álló D vonal pedig Prága központi pályaudvarától indulna a főváros déli peremkerületeibe. A repülőtéri metró építése a tervek szerint 2009-ben kezdődik, és várhatóan kilenc évig tart. Azután indulna az új vonal kivitelezése, amelynek befejezésére 2015-nél előbb aligha kerülne sor.

A repülőtéri vonal - mivel a meglévő folytatása - hagyományos metró lenne. Az új vonalon viszont már kisebb kocsikból álló szerelvények közlekednének, amelyek nagyobb sebességre, rövidebb fékútra képesek, és hosszúságuk rugalmasan alakítható, éjszaka, amikor kevesebb az utas, könnyűszerrel le lehet kapcsolni róluk a felesleges kocsikat.

Mindkét metróberuházást támogatja a jobbközép kormánykoalíció, amely azonban egyelőre a költségek 10 százalékát hajlandó finanszírozni az állami büdzséből. Így a repülőtéri vonal költségeit majdnem teljesen a főváros állja, s a 4 milliárdos állami támogatáson felül 8 milliárdra uniós forrásokat igényelne.

Az új vonal kivitelezését magánbefektetők bevonásával, úgynevezett PPP-konstrukcióban tervezik. Az állam szintén 10 százalékát finanszírozná, az építés fejében a magánbefektetők feltehetően legalább húsz, de legfeljebb ötven éven át megkapnák az üzemeltetést, s ennek leteltével a vonal ez után jelképes összeg ellenében a város tulajdonába kerülne.

"Nem tartunk attól, hogy az építkezés félbemarad, sem attól, hogy az utasoknak ez a vonal drágább lenne a többinél. Egységes díjszabás lesz, a vitás dolgokat szerződésben rögzítjük. A pályázat nyertese nagy összeget fektet be ugyan, de évtizedekre biztos nyereséghez jut" - ecsetelte a beruházással kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján magabiztosan Radovan Steiner, Prága tömegközlekedésért felelős tanácsosa. Mások azonban szkeptikusak. "Nem hiszem, hogy találunk olyan befektetőt, aki milliárdokat ruház be, miközben a megtérülésre fél évszázadot kell várnia" - osztotta meg fenntartásait a sajtóval minap Petr Zajícek ellenzéki kommunista városatya.

A prágai metró építése 1966-ban kezdődött, az első szakaszt 1974-ben adták át, az utolsót 1985-ben; a rendszerváltás után csak a meglévőket hosszabbították meg néhány helyen. Ugyanakkor az egész metró átfogó korszerűsítésen, felújításon ment keresztül, amire már csak azért is szükség volt, mert a 2002-es hatalmas árvíz az állomások majdnem felét megrongálta. A mostani beruházásokon felül a négy útvonal tovább bővülne különféle elágazásokkal, majd távlatilag egy külső és egy belső körgyűrű is épülne, amely összefogná, jobban átjárhatóvá tenné az egyes vonalakat.

A cseh főváros nem adósodott ugyan el, de gazdagnak aligha mondható. A jövő évi költségvetés 44 milliárd koronányi bevétellel számol, az ideinél 6 milliárddal többel. A kormány néhány hónapja jóváhagyott reformcsomagja miatt azonban Prága bevételei előzetes számítások szerint jövőre legalább 3 milliárd koronával csökkennek. A város ezért is kényszerül takarékossági intézkedésekre, illetve új források keresésére.

Prága saját költségvetéséből tavaly 3,8 milliárd koronával támogatta a buszokat, villamosokat és a metrót üzemeltető fővárosi közlekedési vállalatot. A naponta 3 millió utast szállító vállalat 3,8 milliárd korona bevételre tett szert a jegyekből és bérletekből, az államtól pedig félmilliárdot kapott. A tavalyi évet 3 milliárd koronás veszteséggel zárt vállalat azt tervezi, hogy pénzügyi helyzetének javítása érdekében megemeli a jegyek és bérletek árát, illetve elbocsátja az alkalmazottak 10 százalékát, 1200 dolgozót. A prágai vezetés pedig azt latolgatja, hogy 2009-től - londoni mintára - "dugópénzt" vet ki a városközpontba behajtó gépkocsikra. Pavel Bém főpolgármester szerint az összeg akár 150 korona is lehetne. Mindenesetre januártól alaposan kibővítik a fizetőparkolós zónák területét.

KOKES JÁNOS / PRÁGA