Tetszett a cikk?

Sokszor heves ellenállás közepette vezették be az ebben élenjáró Európában a házszámozást. Az ok egyszerű: az adószedés, a katonai sorozás, a bekvártélyozás nem örvendett közkedveltségnek.

Az éj leple alatt festett számokat a házakra 1779-ben Marin Kreenfelt de Storcks, az Almanach de Paris szerkesztője néhány jó emberével együtt a francia fővárosban. A polgárok ugyanis gyanakvóan figyelték a címjegyzék készítőjének szokatlan magánkezdeményezését, elvégre a házszámozás akkoriban korántsem az idegenek tájékozódását vagy a levelek kézbesítését volt hivatott megkönnyíteni. Franciaország vidéki városaiban 1768-tól - csakúgy, mint Poroszországban 1737-től - hatóságilag lajstromozták a házakat, hogy senki se bújhasson ki a katonák bekvártélyozásának kötelezettsége alól.

"A házszám a felvilágosodás korának egyik legfontosabb találmánya" - összegzi kutatásainak eredményét Anton Tantner osztrák történész házszámhistóriájában, amely Történet a rendről és a rendetlenségről alcímmel nemrég jelent meg Bécsben. Azt ugyan neki sem sikerült tisztáznia, kinek köszönhető a találmány, de tény, hogy nagy szükség volt rá. Egyre nehezebb volt ugyanis, afféle falusi módon, a szomszédokhoz vagy nevezetesebb középületekhez képest elmagyarázni, ki hol lakik. Még a házak elnevezése sem segített - a 18. század végi Bécsben például már 29 ház viselte az Arany Sas nevet.

Eleinte, a 18. században mégis leginkább valamiféle hatósági összeírás céljából alakították ki a városokban a házszámozási rendszereket. A népszerűtlenség egyik oka az is lehetett, hogy időnként megbélyegző jellege is volt a procedúrának: Prágában például a zsidókat vették ekképpen nyilvántartásba. A Habsburg-monarchia cseh és osztrák tartományaiban a sorozást szolgálta, Bécsben pedig a rendőrség még a koldusok és csavargók kiszűrésére is igyekezett használni. A bécsi polgárok ellenérzései miatt azonban a számozás sokáig csak a hivatalos iratokban jelent meg, a házak falán nem. A párizsi elővárosokban előbb az engedély nélküli építkezéseknek próbálták elejét venni a számozással, a forradalom után pedig már a telekadó miatt számozták újra a házakat. Zürichben a tűzbiztosítási kötvények sorszáma díszítette a kapualjakat.

A numerózás maradandó emlékei között szokás említeni az 1794-ben végigszámozott Köln esetét. Az ottani Harang utca 4711-es száma a világ egyik leghíresebb kölnivizének is nevet adott. De figyelemre méltó a 2583-as szám is, a sekrestyés szerény, ám ingatlanadó-köteles lakása, melynek adómentes toldaléka a 2583 1/2 jelet viselte. Utóbbi a kölni dóm.

A semlegesnek tűnő házszámok a kezdetekkor még a polgári egyenlőséget is feszegethették. Csehországban például a zsidó tulajdonú házakat római számokkal jelölték, ellentétben a szokásos "német" (vagyis arab) számokkal. Felekezetközi adásvételnél értelemszerűen újraszámozták a házakat - példázza Tantner két 1773-as turnaui (Turnov) ügylettel.

Magyarországra nézvést 1786-ban rendelt el házszámozással egybekötött népszámlálást II. József, a jobbító szándékú reformokat futószalagon gyártó kalapos király. Sejtve, hogy a magyar nemesek berzenkedni fognak ellene, a királyi helytartótanács eleve arra hivatkozott, hogy még az a palota is számot visel, amelyben őfelsége lakik. Mindhiába: a nyilvántartással várhatóan együtt járó adófizetéstől és a sorozástól tartó alattvalók heves - számlálóbiztosok megveretésével, sőt halálával járó - ellenállást tanúsítottak az első magyarországi népszámlálás idején. A házakon utóbb mégis megjelentek az előírásszerűen a kapu mellé vagy fölé festett, legalább 3 hüvelyk (körülbelül nyolc centiméter) magas fekete számok. Egészen II. Józsefnek halálos ágyán, 1790-ben tett legendás tollvonásáig, mellyel visszavonta legtöbb rendeletét, köztük a házszámozást előírót is. A végrehajtás több mint látványos volt: Tantner szerint helyenként katonazene és díszlövések kíséretében távolították el a számokat a falakról.

Napjainkban egyébként mindennek a fordítottja is előfordult, amikor demonstrálók mindenáron házszámot akartak maguknak. 2000-ben Bécsben a Schüssel-Haider kormánykoalíció alakítása ellen tüntetők a kancellária szomszédságában egy konténerben megnyitották "az aggódó polgárok nagykövetségét". Polgártársaik leveleinek fogadására készülve önhatalmúlag fel is rakták rá a Ballhausplatz 1A házszámot - az 1-es számot a császári palota, a Hofburg egyik bejárata viseli a téren, amely cím alatt ma a kancellária hivatala található.

Pesten és Budán 1855-re tehető a maihoz hasonló utca-házszám rendszer bevezetése, a Duna felől induló számozással - idézte fel a HVG-nek Gajáry István, a Fővárosi Levéltár munkatársa. Sok más európai nagyvároshoz hasonlóan korábban itt is folyamatosan számozták végig a városrészekben a házakat, többnyire a templomtól, de Óbudán például a Zichy-uradalomtól kezdve.

A máskülönben Párizsból és az Egyesült Államokból származó páros-páratlan számozás egyébként ma nem mindenhol természetes. Berlinben és az egykori Poroszország más városaiban - de akár régi londoni utcákban is - a patkóminta dívik: a számozás az utca végén visszakanyarodik a szemközti oldalra, így az utca elején a legalacsonyabb és a legmagasabb házszámok kerülnek szembe egymással. Igaz, a városból kivezető, folyamatosan benépesülő főutakon nem alkalmazható e rendszer, ott átvették a páros-páratlan szisztémát. Madridban és Mainzban több száz éves múltja van a háztömbönkénti és azon belül házankénti számozásnak. Firenzében a lakóházak fekete és az üzletek piros táblái dupla számozást adnak ki. Amerikában vagy Ausztráliában pedig a nagy távolságok miatt akad olyan számozás, amely - a kilométertáblákhoz hasonlóan - a háznak az utca elejétől mért távolságát mutatja. New York az amerikai gyakorlatiasság másik, ismert példája: a manhattani sugárutakon keresztutcánként ugrik a számozás (például a 2. utcától fölfelé 2-vel, a 11. utca sarka után 11-gyel kezdődnek az akár négyjegyű házszámok), így könnyen be lehet lőni, hová esik a cím.

Ehhez képest komoly lemaradásnak tűnhet, hogy sok világvárosban ma sem utcanevek és házszámok alapján tájékozódnak. Szöulban csak 2010-re tervezik e rendszer bevezetését. A harmadik világ sok országában a külföldi segélyprogramok keveset emlegetett része a házszámozás bevezetése. A Világbank külön kézikönyvet is kiadott idevágó programjainak megalapozására. Nem várható viszont változás Japánban, ahol sem Tokióban, sem a többi nagyvárosban nincsenek utcanevek. Az eligazodás mégsem olyan bonyolult, mint az idegenek hiszik: a kerületeken belül részkerületek, azon belül házcsoportok alapján lehet behatárolni a célt, maguk a házak pedig meg vannak számozva. Igaz, aki azt szeretné, hogy könnyen megtalálják, kis térképvázlatot nyomat a névjegyére vagy üzletének reklámjára.

BEDŐ IVÁN

Minden adott ahhoz, hogy Magyarország kilépjen a Nemzetközi Büntetőbíróságból, pont akkor, amikor az Moszkva célkeresztjébe került

Minden adott ahhoz, hogy Magyarország kilépjen a Nemzetközi Büntetőbíróságból, pont akkor, amikor az Moszkva célkeresztjébe került

Ön is észrevett valami furát Sulyok Tamás fotóin? Saját logót kapott az államfő

Ön is észrevett valami furát Sulyok Tamás fotóin? Saját logót kapott az államfő

Száj- és körömfájás: új szigorításokat jelentett be Nagy István

Száj- és körömfájás: új szigorításokat jelentett be Nagy István

A SPAR-vezér szerint Győrből már mindenki Szlovákiába jár vásárolni

A SPAR-vezér szerint Győrből már mindenki Szlovákiába jár vásárolni