Az egyházi iskolák tanárai általában ritkán beszélnek saját pártszimpátiájukról, de személyes tekintélyükön, példájukon keresztül, illetve a szabadidős programok alakításával jelentős befolyással vannak a diákok politikai szocializációjára - derül ki egy, a Kommentár című folyóirat legutóbbi számában publikált kutatásból. Halasi Endre négy történelmi felekezet (katolikus, református, evangélikus, zsidó) középiskoláit, illetve világnézetileg semleges, önkormányzati fenntartású középiskolákat hasonlított össze a diákok politikai szocializációja szempontjából. Az empirikus felmérés tanúsága szerint az egyházi iskolák diákjai egyfelől nagyobb aktivitást tanúsítanak a politika iránt, másfelől az otthonról hozott politikai irányultságra még rá is erősít az egyházi iskola. A keresztény felekezeti iskolákba jellemzően "jobboldali" és "inkább jobboldali" szülők íratják a gyermekeiket (96 százalék), míg a vizsgált zsidó középiskolában hasonlóan nagy többségben az inkább balra húzó családokból érkeztek a tanulók. A vallási iskolák politikaiattitűd-erősítő szerepét jelzi, hogy az intézmények főáramával szemben álló oldal támogatottsága a választókort elérő diákok esetében nem nő. Az ilyesfajta politikai szocializációs hatások mindazonáltal csak a társadalom kis szeletét érik el: a magyar középiskolásoknak mintegy 8,3 százaléka tanul felekezeti iskolában.