Rendőrnek öltözött fegyveresek rohamoznak meg fényes nappal egy golyóálló üveggel ellátott luxusautót, a kocsiban utazó 14 éves fiút és két megtermett testőrét kiparancsolják, a sofőrt agyba-főbe verik, majd lelövik, az egyik testőrt megfojtják, a fiút pedig elrabolják. Váltságdíjat kérnek a milliomos apától, nyomatékképpen elküldik a meggyilkolt testőr hulláját, majd miután a pénzt megkapják, a fiút is megölik, oszladozó holtteste hetek múlva kerül elő egy parkoló autó csomagtartójából. Mindez nem egy kőkemény amerikai akciófilm jelenete, hanem a mindennapok valósága Mexikóban. Fernandót, az ország egyik leggazdagabb üzletemberének, Alejandro Martínak a júniusban elrabolt és nemrég holtan előkerült tinédzser fiát a napokban temették el Mexikóvárosban.
Az elegáns brit-amerikai iskolába testőrök kíséretében járó Fernando esete korántsem egyedi Mexikóban, ahol valósággal életre keltek a drogbiznisz legsötétebb bugyrairól szóló filmek. Egyre gyakoribb, hogy nejlonzsákba dugott vagy szőnyegbe tekert hullák, lefejezett tetemek kerülnek elő. A halottak sokszor az egymással is vetekedő maffiózófamíliák, kartellek háborújának az áldozatai. Az év eleje óta 2700 halálos áldozata volt az erőszaknak, több mint tavaly egész évben.
A La Reforma napilap szerint tavaly a rendőrség 438 emberrablásról értesült, az idén pedig az eddigi számok alapján akár kétszer ennyi is lehet. Ám ez csak töredéke a tényleges eseteknek, az akciók egy részéről ugyanis a hatóságok nem értesülnek, és emberjogi szervezetek szerint akár háromszor ennyi emberrablás is történhet. A lakosság nemcsak azért nem fordul a rendőrséghez, mert fél a gengszterek haragjától, de azért sem, mert a rendőröktől és a különböző bűnüldöző szervezetek tagjaitól is tart. Soraikban ugyanis annyira elharapódzott a korrupció, a bűnözőkkel való összefonódás, hogy a lakosságnak semmi bizalma bennük. A közharagot csak fokozta, amikor kiderült: Fernando elrablói közül ketten is aktív rendőrök voltak, egyikük magas beosztású.
A korrupció, az erőszak, a gyilkosság, a kábítószerbandák jelenléte lassan elviselhetetlen Mexikó egyes részein. A napokban Jalisco államban egy teljes családot mészároltak le egy meghiúsult emberrablási akcióban, aminek kiagyalója egy emberrablás elleni akciókra kiképzett csoportban dolgozó rendőr volt. A túszejtések növekvő számát szakértők elsősorban annak tulajdonítják, hogy az ügyek zöme felderítetlen marad, ha pedig lebukik is valaki, gyorsan szabadlábra kerülhet, mert a bíróságokon is virágzik a korrupció. Nem hivatalos lapértesülések szerint jelenleg is több tucat módos família tárgyal elrabolt családtagja kiváltásáról. A gazdagabbak általában egy őrző-védő céget bíznak meg a közvetítéssel, a kevésbé tehetősek egy családtagot, és szinte mindegyik fizet. Sajátos üzletág alakult ki: már nemcsak testőrcégek, golyóálló autókat kínáló kereskedések hirdetik magukat, de közvetítő tárgyalást vállaló biztonsági vállalkozások, emberrablási ügyekre szakosodott biztosítótársaságok is.
Az emberrablások és a bűnözések nagy része összefügg a drogüzlettel. A rendőröket, bírókat, tisztviselőket és politikusokat többnyire a dollármilliárdokat mozgató kábítószer-maffiák fizetik le. Az emberrablások és gyilkosságok ma már országosak ugyan, de a legtöbb eset még mindig a kábítószer-kereskedők fő mozgásterén, északon, az amerikai határ mentén történik.
A Fernando-bűntény, úgy tűnik, az utolsó csepp volt a pohárban: nemcsak sokkolta Mexikóvárost, de országszerte tüntetésekre került sor, és a politikusok is úgy érzik, lépniük kell. Felipe Calderón elnök azt javasolta a napokban, hogy az emberrablás felső büntetési határa a jelenlegi hetven év helyett legyen életfogytiglan. Lépett a kormány is: minden eddiginél több pénzt szán a szervezett bűnözés elleni fellépésre és az érintett szervek munkájának összehangolására. E célból e hétre rendkívüli közbiztonsági tanácsi ülést hívtak össze, hogy szorgalmazzák a szövetségi, valamint az egyes államokban, városokban többnyire önállóan működő rendőrségek együttműködését. A vehemensebbek azonban a halálbüntetés visszaállítását és a fegyverhasználat engedélyezését követelik, mások pedig behívnák az amerikai különleges erőket.
Az emberrablások az utóbbi időben átterjedtek az USA határközeli területeire is. Nemrég például néhány fegyveres arra kényszerített egy dél-kaliforniai anyát és tinédzser lányát, hogy hajtsanak át a határon, és csak azután engedték őket szabadon, hogy családjuk 100 ezer dollárt fizetett. A mexikói hatóságok az utóbbi fél évben több mint harminc hasonló dél-kaliforniai esetről számoltak be, az elraboltakat többnyire Tijuanába vitték. A San Diegó-i FBI 16 ilyen esetben nyomoz. A túszok többsége mexikói származású, egy részük kettős állampolgár, az utóbbi években ugyanis a gazdag mexikóiak az erőszak elől tömegesen költöztek át Tijuanából San Diegóba.
VASS PÉTER
