HVG

Állami testamentumkönyv - röviden így titulálható az új központi regiszter, a Végrendeletek országos nyilvántartása (VONY), amelynek vezetéséről heteken belül rendeletet készül kiadni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. A tárca honlapján olvasható, 25 paragrafusból álló, 2009. január 1-jén hatályba léptetni kívánt új jogszabály szerint az állami testamentumkönyvbe 72 órán belül be kell majd vezetni minden közjegyző által írásba foglalt végintézkedést. Ugyancsak regisztrálni kell majd ott az örökhagyók által készített, ám a közjegyzőknél letétbe helyezett végrendeleteket is.

A VONY nem vadonatúj találmány. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara saját elhatározásból már a kilencvenes években vezetni kezdett egy hasonló regisztert Végintézkedések központi nyilvántartása (VKNY) címen. Ez utóbbi jegyzék azonban önkéntes alapon működik, vagyis az örökhagyók szabadon dönthetnek arról, engedik-e felvenni adataikat a számítógépes rendszerbe. Az állam által - a telekkönyv és a cégnyilvántartás mintájára - meghonosítani kívánt új közhiteles jegyzékbe viszont minden olyan testamentumot kötelező erővel be kell majd jegyezni, amit egy közjegyző bármilyen formában kezel.

HVG

A végrendelkezők arányáról pontos adatok nem állnak jelenleg itthon rendelkezésre. A testamentumot készítők számáról ma egészen biztosan csak annyit lehet tudni, hogy miközben Magyarországon jelenleg évente 130-135 ezren halnak meg, a közjegyzők központi nyilvántartásába esztendőnként másfél-két ezer új örökhagyó neve kerül be. Ez utóbbi adat eleve nem tartalmazza persze azoknak a magánvégrendeleteit, akik végintézkedésüket például otthon őrzik (ez utóbbiak "jogereje" természetesen semmivel sem marad el az úgynevezett közvégrendeletekétől). Az ilyen örökhagyók száma akár többszöröse is lehet azoknak, akiknek a nevén jelenleg összesen 25 ezer végintézkedés szerepel a VKNY-ben. A közjegyzők országos önkormányzatának ügyvezetője, Horváth Gyöngyi a HVG-nek mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy a háború előtt elevenebben élt itthon a végrendelkezés szokása, mint jelenleg.

A végintézkedések száz évvel ezelőtti gyakoriságáról mindmáig többet lehet tudni idehaza, mint az aktuális adatokról. Amikor ugyanis a 20. század elején új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítése vette kezdetét Magyarországon (hasonlóan a jelenlegi időszakhoz), átfogó adatgyűjtés kezdődött a lakosság öröklési szokásainak feltárása érdekében (ez most elmaradt). Az 1904-ben felvett adatokból többek közt az derült ki, hogy Borsodban például 6, Pest megyében 10, Veszprém megyében 16, átlagosan pedig a felnőtt lakosság 9,6 százaléka készített annak idején végrendeletet. (A lakosság 40 százaléka akkoriban egyébként még írástudatlannak számított.)

Magyar jogi népszokások című, 1981-ben kiadott monográfiájában Tárkány Szűcs Ernő utólag mindenesetre még a vándorcigányok egykori fába rótt végrendeletéről is említést tett. A régi forrásokból az is kiderül, hogy a végrendeletek közhiteles nyilvántartása egyáltalán nem újdonság. Zalaegerszegen például már a 18. század elejétől a városi levéltárban, Makón az úgynevezett leveles tárban, Hódmezővásárhelyen pedig a testamentomkönyvbe jegyezték be a közmegőrzésre szánt ilyen dokumentumokat - megelőzendő például, hogy az örökségre várók között vita legyen arról, volt-e végrendelete az elhunytnak.

A végintézkedés mint jogszokás a szakértők szerint ma ismét felfutás előtt áll. "A végrendeletek száma növekvő tendenciát fog mutatni. Ebbe az irányba ösztönöz nyilvánvalóan a hagyatékok értékének növekedése" - jósolja például az új Ptk. kodifikációját 1998 és 2007 között irányító Vékás Lajos akadémikus. A parlament által szeptember óta tárgyalt új magánjogi kódex egyébként több ponton vissza kíván térni az 1959-es Ptk. előtti magánjogi normákhoz. A tervezet fél évszázados szünet után ismét lehetővé tenné, hogy a házastársak (s új szabályként az élettársak) közös végrendeletet tegyenek. Ilyen végintézkedést készített házastársával együtt egyébként 1943 karácsonyán Bajor Gizi, aki nyolc évvel később tragikus körülmények között vesztette életét. Az 58 éves színésznőt orvosprofesszor férje, Germán Tibor attól való indokolatlan félelmében, hogy feleségének agydaganata van, s keserves halál fenyegeti, 1951 februárjában morfiummal megölte, majd ezt követően önmagával is végzett (HVG, 2001. június 2.).

Az öröklési jogi szabályokat az új Ptk. egyébként részben szigorítaná, részben lassítaná. A jövőben csak a legszigorúbb végszükség esetén volna lehetséges például szóbeli végrendeletet tenni, aminek érvényességét a jelenlegi három hónapról harminc napra készülnek csökkenteni. Módosítanának néhány formai szabályt is: ezentúl nemcsak a géppel, hanem a kézzel írt (úgynevezett holográf) végrendeleteket is "ellenjegyeztetni" kellene például két tanúval. A keltezéssel kapcsolatos formaságok viszont lazulnának, csak a végintézkedés időpontjának a rögzítése lesz továbbra is érvényességi kelléke az ilyen dokumentumoknak. A helyszínt illetően a testamentumból csupán annak kell kiderülnie, melyik országban készült az irat.

A közjegyzők által kezelt végrendeletek kötelező központi regisztrálása nemcsak azt a célt szolgálja, hogy az örökhagyók akarata garantáltan érvényesüljön idehaza. Az új állami nyilvántartás beindítása uniós kötelezettség is - derül ki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jogszabálytervezetéből. Az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács jogi információs munkacsoportja ugyanis egy uniós igazságügyi portált készül létrehozni, integrálva ebbe például a már jelenleg is működő kereskedelmi, illetve büntetőjogi elektronikus nyilvántartásokat. Az új igazságügyi portálon nemcsak a nemzeti telekkönyvek, a cég-, illetve csődfelszámolási nyilvántartások, továbbá a bűnügyi regiszterek lennének elérhetők, hanem a tagállamok központi testamentumkönyvei is.

BABUS ENDRE