HVG

Az amerikai Google elsöprő fölénnyel uralja a keresőprogramok piacát, de nem mindenütt. Főleg az angoltól nagyon elütő nyelvű országokban – Cseh- és Oroszország, Dél-Korea, Japán, és Kína – kell kapaszkodnia. Miközben a Google egyik alapítója, Sergey Brin Moszkvában született – és családjával hatéves korában vándorolt ki Amerikába –, Oroszországban a helyi Yandex a piacvezető. Utóbbi a minap a Google tőszomszédságában, Kaliforniában nyitott kutatóirodát, hogy közvetlen közelről kövesse a legfrissebb technológiai újdonságokat, és rajta tartsa a szemét vetélytársán. A világháló orosz nyelvű részét a keresőmotorjával uraló Yandex szeretné megvetni a lábát az internet angol részén is.

„Büszke vagyok arra, hogy a semmiből teremtettünk valami értékeset, egy márkanevet, amely azt üzeni Oroszországról, hogy itt is vannak nagy tehetségek” – nyilatkozta a cég 45 éves alapító vezérigazgatója, Arkagyij Volozs, utalva arra, hogy a mára 5-6 milliárd dollár értékűre becsült vállalat egy húsz éve kutatómatematikusok és programozók által alapított szövetkezetből nőtte ki magát. Az 1980-as években még számítógépek importjával foglalkozó Volozs sikert hozó ötlete az volt, hogy nyelvészek bevonásával olyan algoritmusokat dolgoztak ki, amelyek alkalmazkodnak a szóvégződéseket gyakran változtató orosz nyelv sajátosságaihoz, és ez előnyt jelent az ilyeneket nem használó angol nyelvre épült Google-keresővel szemben.

A társaság két évvel 1997-es színre lépése után megelőzte az addig az orosz piacot uraló keresőmotort, a Ramblert. Azóta a világ tíz legnépszerűbb szolgáltatója közé került, a nem angol nyelvű keresők közül pedig csak a kínai éllovas, a Baidu előzte meg. Népszerűségét elismerve tavaly a Firefox böngésző új orosz nyelvű verziója, a felhasználók megkérdezése után, az addig használt Google-t a Yandexre cserélte le keresősorában. A gemiusTraffic piackutató cég felmérése szerint a magyar piacot a Google uralja 97 százalékkal, és rajta kívül 2,4 százalékkal csak a Microsofthoz tartozó MSN mérhető.

A több oroszországi és ukrajnai városban is irodát működtető cég 1700 alkalmazottat foglalkoztat. Tulajdonosai felerészben az alapítók, a cégvezetők és más kisebbségi tulajdonosok, bő harmadrészt két – orosz és külföldi befektetőket összefogó – alap, az Internet Search Investments, valamint a Baring Vostok Capital Partners, 15 százalék erejéig pedig a Tiger Technologies amerikai internetes vállalkozás. Tavaly a Yandex 80 százalékkal, 300 millió dollár fölé tudta növelni – a túlnyomórészt a keresések eredményéhez tematikusan is kapcsolódó – reklámokból származó bevételeit (a Google 2008-ban több mint 21 milliárd dollárhoz jutott ebből a forrásból). Az eredmény – amit rontott az októberben beköszöntött visszaesés – akár csalódás is lehet, hiszen a 2002-ben nyereségessé vált társaság korábban évről évre duplázott, 2007-ben még 130 százalékkal növelte forgalmát. A bevételek az idén – az orosz valuta jelentős leértékelődése miatt – elemzők szerint legfeljebb rubelben növekednek, dollárban jó, ha szinten maradnak.

Terveit is kénytelen volt módosítani a Yandex. Tavaly ősszel az amerikai elektronikus tőzsdén, a Nasdaqon szerettek volna részvényt kibocsátani, az ebből várt 2,5–3 milliárd dollárból a kiszállni akaró tulajdonosokat fizették volna ki. A gazdasági válságot kísérő tőzsdei krízis miatt azonban az akciót elhalasztották.

A napi 8 millió látogatót vonzó portálnak – amelynek neve az orosz jazik (nyelv) és az angol index szó összeolvasztásából született – forgalomnövekedést is hoz a krízis, mert az oroszok sokkal aktívabban kezdték használni a világhálót. A válság előtti – ma talán túl optimista – előrejelzések szerint a jelenleg mintegy 30 milliós oroszországi internetes közösség létszáma néhány éven belül megduplázódhat, a most még csak a lakosság tizede számára elérhető szélessávúinternet-kínálat pedig a háromszorosára nőhet. Az idei évre még a pesszimisták is 7,5 milliárd rubeles reklámbevételt várnak a világháló orosz részében. Egy felmérés szerint a hirdetési piac legnagyobb megrendelőinek számító vállalatok több mint fele tovább kívánja erősíteni marketingjében az internet szerepét.

A Yandex felkeltette a jórészt a kohászatban érdekelt milliárdos, Aliser Uszmanov érdeklődését is, ám 10–25 százalékos tulajdonrészre tett ajánlatát elutasították. A tőkebevonás elmaradása ellenére a cég menetel előre, bővíti a levelezőrendszertől az időjárás-előrejelzésen, a friss híreken, a vasúti menetrenden át egészen a közösségi hálóig amúgy is jórészt piacvezető szolgáltatásait. Az internetes vásárlást vagy akár a telefonszámla fizetését és a hiteltörlesztést is megkönnyítő virtuális pénztárcákat üzemeltető Yandex Gyengi például nemrég az egyik legnagyobb orosz pénzintézettel, az Alfa Bankkal kötött megállapodást, amelynek értelmében szabaddá tették a forgalmat a virtuális és a banknál vezetett számlák között. A több mint húsz oroszországi és ukrajnai városban a közlekedési dugókat figyelő oldal, a Yandex Probki pedig már az internetre csatlakozó autós navigációs berendezéseknek is segíteni tud abban, hogy automatikusan a forgalmi akadályokat elkerülő útvonalat tervezzenek.

POÓR CSABA / MOSZKVA