HVG

Több ezer elhagyott autó parkol a dubai nemzetközi repülőtéren, némelyik szélvédőjén bocsánatkérő levéllel. A városból távozó külföldiek hagyják hátra kocsijukat, mert munkahelyük megszűnése miatt nem tudják fizetni az adósságaikat. Az emirátusban börtönbüntetésre számíthat, aki nem tudja kiegyenlíteni számláit vagy az ingatlanára felvett jelzáloghitel részleteit. De az adósságba nem keveredett, elbocsátott vendégmunkások is távozásra kényszerülnek, mivel az állás elvesztésével együtt ugrik a vízum is, és egy hónapon belül el kell hagyniuk a várost. Dubai másfél millió lakosának 80-90 százaléka külföldi vendégmunkás, akik közül a diplomások is tízezrével hagyják el a héttagú Egyesült Arab Emírségek második leggazdagabb városállamát.

Az elbocsátások az utóbbi hetekben váltak tömegessé, miután tavaly novemberben egyik napról a másikra vége szakadt a hatéves ingatlanfejlesztési konjunktúrának. A világ legmagasabb felhőkarcolójával, legnagyobb mesterséges szigetével és legelegánsabb luxusszállodáival büszkélkedő Dubaiban 250 milliárd dollárnyi ingatlanberuházást – a projektek felét – állítottak le finanszírozási problémák miatt. A város szélén félbehagyott toronyépületek sorakoznak, egész negyedek néptelenedtek el.

Az építkezések zömét külföldi hitelekből finanszírozták a beruházók: főleg állami vagy az uralkodócsaládhoz tartozó cégek. A források elapadása miatt a kormány 10 milliárd, az al-Maktúm emír famíliájának érdekeltségébe tartozó vállalatok pedig 70 milliárd dollárnyi adósságot halmoztak fel, ami Dubai tavalyi hazai össztermékével (GDP) egyenértékű. A kormány azt állítja, hogy 90 milliárd, cégei pedig 260 milliárd dollár tartalékkal rendelkeznek, ez azonban kétséges, Dubai ugyanis a napokban az államszövetség leggazdagabb tagjától, Abu-Dzabitól kért segítséget. A kormány 20 milliárd dolláros kötvénykibocsátásának a felét az Emírségek fővárosaként is működő Abu-Dzabi központi bankja kötötte le, némiképp megnyugtatva az egy év alatt 70 százalékot zuhant dubai börzét.

Az 1971-ben létrejött, a világ ötödik legnagyobb kőolajexportőrének számító Emírségek többi tagja valószínűleg nem hagyja magára kistestvérét, ám az olajtartalékok 90 százalékával rendelkező Abu-Dzabi aligha gyámkodik ingyen. Az önálló városállam szerepében tetszelgő Dubainak ezentúl várhatóan sokkal inkább a föderáció tagjaként kell majd viselkednie, és kénytelen lesz feladni független külpolitikáját.

Önálló gazdaságpolitikáján is változtatnia kell, a növekedés ugyanis a válság által most leginkább sújtott kereskedelemre, luxusfogyasztásra és turizmusra épült. Az ingatlanárak a tavalyi csúcs óta átlag több mint a negyedével csökkentek, és a félelmek szerint az idén további 80 százalékos esés várható. A használt luxusautók ára két hónap alatt 40 százalékkal zuhant. A korábbi években két számjegyű bővülést produkáló gazdaság visszaesésének mértékét viszont nem tudni, a kormány titkolódzik, tovább csökkentve a bizalmat.

Az ingatlanlufi kipukkanása nem kímélte a Palm Dzsumeirah nevű, pálma alakú mesterséges szigetet sem. A világsztárok – így az angol David Beckham focista vagy a német Michael Schumacher volt Forma–1-es pilóta – által is vásárolt villák értéke 60 százalékot zuhant. A szigetből kiemelkedő, 1,5 milliárd dolláros luxusszálló állítólag kong az ürességtől.

Az igazi vesztesek azonban az egyiptomi, jemeni, iraki származású taxisofőrök, kertészek, szállodai alkalmazottak, az indiai, bangladesi és pakisztáni építőmunkások. Az utóbbiak például néhány száz dolláros havi fizetésért dolgoztak, konténerlakásokban éltek, hogy otthon maradt családjukat eltarthassák. Táborokat töltenek meg a hazautazásra váró kizsuppoltak, csak az indiai követség 20 ezer visszatérővel számol. Sok ázsiait azonban otthon adósságcsapda vár: falubeliektől kértek kölcsönt, hogy kifizethessék a dubai munkaközvetítésért 3500 dollárt kérő ügynökségeket.

KERESZTES IMRE