Szegedi gondolatok
A lelepleződéstől tartó utcai zavargók is részt vettek a radikálisok hétvégi szegedi egyeztetésén, aminek eredményeképp helyeket kaphatnak majd a Jobbik parlamenti választási listáján a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vagy a futballultrák képviselői.
Szorosan együttműködik a „valódi nemzeti oldal” a jövőben – erről állapodtak meg vasárnap Szegeden az úgynevezett Nemzeti Garancia-találkozón a jobboldali radikális pártok, szervezetek, mozgalmak. A megbeszélésen a Jobbik, a Magyar Gárda, a Betyár Sereg, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Nemzeti Őrsereg, a Magyar Rock Nemzeti Egylet, az Össznemzeti Szurkolói Szövetség (a Fradi, az Újpest és a Diósgyőr drukkereinek képviselői), továbbá Toroczkai László, Budaházy György és Sziva Balázs (a Romantikus Erőszak együttes tagja) vett részt. Jelen voltak a nyilvánosságot kerülő más, hasonló nézeteket valló csoportok, amelyekről úgy tudjuk, az utcai zavargások rendszeres főszereplői, és a lelepleződéstől tartva ragaszkodnak az inkognitójukhoz.
A radikálisok egyelőre nem hozták nyilvánosságra, milyen stratégiában állapodtak meg, és egyáltalán mire készülnek. Csak az biztos, hogy a melegek őszre tervezett felvonulását mindenáron meg akarják akadályozni. Úgy tudni, az egyesített csapat – miközben jelszavakban előrehozott voksolást követel – a 2010-es országgyűlési választásokra készül, és a hétvégi találkozó valójában ennek az előkészítését szolgálta. Úgy tudni, szó esett például a Jobbik listás képviselő-jelölti helyeinek elosztásáról. Úgy tűnik tehát, azoknak a politikai elemzőknek volt igazuk, akik szerint az egykori bölcsészkari ifjúsági kezdeményezés immár a nemzeti radikálisok és egyes szélsőjobboldali szervezetek gyűjtőpártja.
Az együttműködést az EP-választások előtt kezdeményezte Toroczkai László, a HVIM tiszteletbeli elnöke, aki a sajtó előtt a hétvégén hangsúlyozta, az időpont és a helyszín kiválasztása nem véletlen. Szegeden alakult meg 90 éve Horthy Miklós vezetésével a Nemzeti Hadsereg, így szerinte az egyelőre névtelen új társulatot is lehetne nemzeti hadseregnek vagy nemzeti tömbnek nevezni. Azt sem ő, sem a Jobbik elnöke, Vona Gábor nem árulta el, hogy voltaképpen mik a céljaik, és hány szervezet képviseltette magát a szegedi bejelentés előtt az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban tartott egyeztetésen. (Az emlékpark fenntartóját, a Csongrád megyei önkormányzatot nem értesítették az őzpörköltfőzéssel egybekötött találkozóról.) A résztvevők számát firtató kérdésre egyikük sem adott pontos választ, annyit mondtak, a nyilvánosságot vállalókon kívül velük tart még öt-hét szervezet, „köztük a nemzeti kultúra képviselői és a nemzeti zenekarok vezetői, meg mások”.
A radikális jobboldal főszereplői felfüggesztették a korábbi rivalizálást – bár feltűnő a Budaházy–Toroczkai-duóval eddig együtt mozgó blogger, Polgár Tomcat Tamásnak és körének távolmaradása. Annak ellenére, hogy hivatalosan Toroczkait tüntették fel kezdeményezőnek, úgy tűnik, EP-választási sikere segített Vonának, hogy lekoppintsa Csurka István Magyar Út Körök Mozgalmát, illetve Orbán Viktor polgári köreit – a Jobbik-elnök amúgy mindkét szerveződésben megfordult valaha –, és saját oldalán tegyen kísérletet a „tábor” egységesítésére. A Csurka által mostanában keményen támadott Vona ilyen megfontolásból szorgalmazhatta például a Magyar Nemzeti Rock Egylet megalakulását. A Jobbik elnökének felhívására kilenc zenekar (Egészséges Fejbőr, Kugli, OI-KOR, Kárpátia, Ismerős Arcok, Titkolt Ellenállás, Hungarica, Romantikus Erőszak, Magozott Cseresznye) részvételével idén március 15-én alakult az egylet, másnap további nyolc együttes (Déli Terror, Turán, H-599 Rockzenekar, Fehér Virágok, Szebb Napok, Magna Hungaria, Radical, Hamuban sült pogácsa) csatlakozott a fellépésein a Jobbikot támogató radikális szerveződéshez.
Vona három hónapja kezdeményezte a nemzeti egyletek létrehozását. Szükségességükről március 15-ei, Deák téri beszédében azt mondta: „a Jobbik mint politikai erő, a Magyar Gárda mint önvédelmi erő és a nemzeti egyletek mint a civil erő, így, együtt végre sikeresek leszünk”. A Jobbik elnöke akkor azt kérte híveitől, hogy csak legközelebbi barátaikkal álljanak össze – nehogy valaki beépüljön közéjük –, és mint egy baráti társaság, alakítsanak nemzeti egyleteket. Mindezen túl keresik a kapcsolatot a szakszervezetekkel. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete és a Jobbik együttműködése ismeretes, miközben a HVG úgy értesült, hogy a vezetőségből egyesek puhatolóznak a vasutasoknál (a párt Pest megyei elnöke, Korondi Miklós a MÁV vezérigazgatóságán forgalomszabályozási szakértőként dolgozik) és a postai alkalmazottaknál – vagyis olyan irányokba, ahol néhány harcos aktivista is nagy káoszt képes okozni.
Az együttműködés bejelentéséről tartott szegedi sajtótájékoztatón Vona és Toroczkai mellett részt vett a Magyar Gárda főkapitánya, Kiss Róbert, a HVIM elnöke, Zagyva Gy. Gyula és Tyirityán Zsolt szóvivő, aki a nyilvánosság előtt először színre lépett, a Magyar Gárdához hasonló „önvédelmi mozgalmat”, a Betyár Sereget képviselte. Utóbbi Tyirityán szerint az elmúlt hetekben láthatatlanul már részt vett különböző „megmozdulásokon, szerepeltek a hírekben, de csak nagyon kevesen tudták, hogy róluk van szó”. Bár a szóvivő arra nem tért ki, milyen megmozdulásokon, de a nyakában lévő, a sajtótájékoztató előtt az ő arcát is elfedő fekete színű kendő nem hagyott kétséget afelől, hogy a Betyár Sereg is részt vett az utcai zavargásokban.
Toroczkai a Betyár Seregről az internetes Szent Korona Rádió honlapján február közepén ezeket írta: „Amíg magát a rendszert nem tudjuk megváltoztatni, önvédelemből szerveződnünk kell. És nem húszfős alkotmányozó nemzetgyűlésre és bizottságosdira gondolok, hanem a magyar harcosok szerveződésére. Szerte az országban vannak ugyanis 10-15 fős (néha még több), kőkemény magyarokból álló csoportok, amelyek a maguk portáján rendet tartanak a cigányok között, és helyi szinten a hírük is megvan. (...) Kizárólag küzdősportokban jártas, jó fizikumú, a harctól vissza nem riadó férfiemberekre van szükség, akiknek a tekintélyük is adott. (...) Ezeket a szabadcsapatokat nem kell bejegyeztetni, közgyűléseket sem kell tartani, és szavazgatni sem kell. (...) Engem sem zavar, ha valaki közülünk politikai vagy becsületbeli, netán önbíráskodási ügy miatt priuszosnak számít.”