Nagyságrendnyit tévedett a Pénzügyminisztérium (PM) a költségvetés tavaly szeptemberi összeállításakor. Mindössze 8,9 milliárd forintos hiánnyal kalkulált a társadalombiztosítási (tb) alapokban egész évre, ezzel szemben hét hónap alatt ennek a tizenötszöröse, 133,8 milliárd forintos deficit halmozódott fel. Ez 85 százaléka a tárca legújabb, a valóságtól talán már kevésbé elrugaszkodott, ám még mindig optimista, 157,1 milliárd forintos éves várakozásának. A derűlátás azért is meglepő, mert szeptember végéig további hiánynövekedéssel számol a tárca. Akkorra együttesen 206 milliárd forintos deficitet várnak a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapban a PM-nél. Ezek szerint az év utolsó negyedében lesz mit ledolgozni.
Egyáltalán nem meglepő viszont az előirányzott hiány sokszorozódása. Ha a költségvetés tervezésekor talán még nem is volt tudható, a törvényalkotási folyamat alatt tavaly ősszel már mindenképpen nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországot sem kíméli a válság, ami növeli a munkanélküliséget, csökkenti a foglalkoztatottságot, visszafogja a béremelést, ezáltal a járulékbevételeket is. Ezt a trendet az év második felében és jövőre jócskán felerősíthetik a Bajnai-kormány javaslatára elfogadott járulékmérséklések. Igaz persze, hogy pozitívumként is felfogható a járulék mértékének csökkentése, ha esetleg éppen ez mentett meg vállalkozásokat a csődtől.
A foglalkoztatottság visszaesését jelzi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint április–júniusban átlagosan csak 3 millió 765 ezer embernek volt munkája, 72 ezerrel kevesebbnek, mint 2008 azonos időszakában. Mindez közel 1 százalékponttal, 55,6 százalékra rontotta az európai viszonylatban amúgy is alacsony magyarországi foglalkoztatási rátát. Utóbbi egyébként az idén volt már rosszabb is, mégpedig fél százalékponttal, az év első negyedében. A foglalkoztatottság gyengülése értelemszerűen érzékelhető a munkanélküliség növekedésében; az állástalanok száma 83 ezer fővel, 402 ezerre duzzadt, s ezzel a munkanélküliségi ráta 9,6 százalékra nőtt, 2 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbit. A hatás nem maradt el, a vártnál kisebbek lettek a bevételek, az egészségbiztosítási kasszánál például az év első hét hónapjában 4,6 százalékkal. Ezen belül a járulékbevételeknél még ennél is nagyobb, 7,1 százalékos az előirányzathoz viszonyított mínusz. Az utóbbi arra utal, hogy a vállalkozások alig-alig engedtek meg maguknak béremelést, sőt, sok helyen csökkentésre kényszerültek. A bruttó átlagkereset idei alakulásáról a január–májusi időszakra vonatkozik a legfrissebb KSH-adat, amely szerint országos átlagban mindössze 1,4 százalékos a növekedés.
A munkanélküliség, illetve az attól való fenyegetettség elől gyakran betegállományba menekülnek az emberek. Azt legalábbis sokan kihasználják, hogy a munkaviszony megszűnését követő három napon belüli keresőképtelenség esetén még egy ideig úgynevezett passzív táppénzen lehetnek. Mindezek feketén-fehéren megmutatkoznak az Egészségbiztosítási Alap idei első hét hónapi táppénzadataiból: a kassza az előirányzatnál 9 százalékkal, a tavalyi azonos időszakkal összevetve pedig 14 százalékkal költött többet. A táppénzen lévők számának 10 százalékos növekedése egyébként a vállalkozások kiadásait is növeli, hiszen ők állják a biztosítottak ilyen ellátásának a harmadát.
A táppénzkiadásoknál az év hátralévő részében fordulat várható, hiszen aki augusztus 1-je után betegszik meg, már alacsonyabb összegű táppénzre számíthat az akkortól hatályba lépő szigorítások miatt. Ezek szerint a legalább két év biztosítási idővel rendelkezők járulékköteles jövedelmük 60 százalékát kaphatják a korábbi 70 százalék helyett, míg az ennél rövidebb időre biztosítottak és a kórházban kezeltek 60 százalék helyett 50 százalékot. Visszanyesi várhatóan a táppénzkiadásokat az is, hogy ugyancsak augusztustól maximálták a táppénz napi összegét is, valamivel 9500 forint fölött. Limitált ezentúl a passzív táppénz is, ami nem lehet több napi 3575 forintnál, emellett legfeljebb 30 naptári napra kapható a korábbi 45 helyett.
Elszaladtak a gyógyszer-támogatási kiadások is, mégpedig 10 százalékkal az előirányzathoz képest, ugyanakkor a fokozódó szegénységet jelzi, hogy a méltányosságból adott gyógyszertámogatások 15 százalékkal nőttek. Ezen a területen alighanem baj volt a tervezéssel is, hiszen a költségvetési törvényben a tavalyi teljesítésnél alacsonyabb számokat lőttek be. A gyógyászati segédeszközöknél viszont a tavalyi tényleges kiadásokhoz képest megemelt előirányzat is kevésnek bizonyult. Utóbbihoz viszonyítottan 15 százalékkal híztak a kiadások, különösen feltűnően a kötszertámogatásnál, ahol 40 százalékot meghaladó az előirányzathoz mért növekedés, miközben gyanúsan megszaporodott az akár több tízezer forintos kötszerek felírása.
2009-től új tételként már teljes egészében az egészségügyi kasszából kell finanszírozni a gyedet (2007-ben még teljes mértékben, tavaly pedig felerészben megtérítette ezt a kassza számára a központi költségvetés). Erre 90 milliárd forint az éves előirányzat, az év első hét hónapjában a kiadás kisebb volt az időarányosan elkölthetőnél. Az utóbbi hetekben a napisajtó hasábjain megjelentek olyan szakmai vélekedések, miszerint az egészségbiztosítási kassza hiányának jelentős részét az okozza, hogy belőle kell finanszírozni a gyedet is. Számszakilag ez nyilván így is van, az az érvelés azonban sántít, hogy ezt a központi büdzséből kellene fizetni, hiszen „szociális” támogatásról van szó. A gyed – ellentétben az alanyi jogon járó gyessel – aligha tekinthető szociális támogatásnak, hiszen kifejezetten biztosítási alapú. Csak az kaphatja, akinek megvan az ehhez szükséges legalább 180 napos biztosítási ideje, emellett az ellátás mértéke is függ attól, hogy milyen összeg után fizetett járulékot a jogosult. A különös éppen az, hogy korábban a központi büdzsé állta ezt a cechet.
Az alapok júliusi bevételeiben még nem tükröződik a járulékmérték július 1-jétől érvényes 5 százalékpontos csökkentése (ebből 3 százalékpontnyi a tb-alapok bevételeit, 2 pedig a Munkaerő-piaci Alapnak átadandó összeget nyesi meg). A havi 143 ezer forintos jövedelemig érvényesíthetik a foglalkoztatók és a vállalkozók, az a fölötti részre a korábbi, összesen 32 százalékos járulékot kell fizetniük (2010-ben már a teljes jövedelemre a csökkentett járulékkulcsot alkalmazhatják). Az alacsonyabb járulék szerinti összeget első alkalommal augusztusban fizetik majd az érintettek, így a következő hónapban további visszaesés várható. Járulékbevételi ágon év végéig sem nagyon remélhetnek fordulatot a kasszák, jövőre pedig tovább nyirbálja az egészségbiztosítási összegeket, hogy megszűnik a munkaadók által fizetett, alkalmazottanként havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás. Ez az idén várhatóan 91,5 milliárd forintos forrást garantál a kasszának.
A drámai adatok ellenére a PM-ben nem aggódnak. Az államháztartás aktuális helyzetéről szóló múlt heti tájékoztatóján Katona Tamás, a tárca államtitkára azt állította, hogy az adóbevételekből pótolható lesz a kieső járulék. Egyelőre azonban e tekintetben sem rózsás a helyzet, a gazdasági recesszió visszafogja a társaságiadó-befizetéseket, a magánemberek óvatosabban költenek, így az állam kevesebb fogyasztásiadó-bevételre számíthat. Társasági adóból például nemhogy bevétele nem keletkezett júliusban a büdzsének, hanem még mínuszban is volt a különböző visszautalások miatt. Az előző év azonos hónapjához képest 3,3 százalékkal, illetve 4,4 százalékkal apadtak az általános forgalmi adóból (áfa) és a személyi jövedelemadóból származó bevételek is. Jószerivel már csak az áfakulcs és a jövedéki adók júliusi emeléséből származó költségvetési bevételi többletben lehet bízni. Ebben is csak akkor, ha az adók növelésével párhuzamosan nem csökken a fogyasztás.
MOLNÁR PATRÍCIA
