Ingatlan vásárlásakor az ún. visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után pedig 6 százalék. Ha résztulajdonról van szó, akkor a fizetendő illeték a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegének a 2 százaléka. A forgalmi érték ezt meghaladó része után ebben az esetben is 6 százalékos illeték fizetendő. (A számítást kalkulátor is segíti.) Ha a tulajdonos a vásárláshoz lakásépítési kedvezményt vesz igénybe, ennek összegét a forgalmi értékből levonhatja.

Ügyintézés. Mennyibe kerül, ha örökölünk? © Fazekas István

Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok forgalmi értékének a különbözete. Ha a tulajdonosok kettőnél több lakás tulajdonjogát egymás között cserélik, az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete. Ez azt jelenti, hogy ha egy 3 és egy 8 millió forintos ingatlant egy 20 millió forintosra cserélünk, akkor a 3 és a 20 millió forintos ingatlanok értékkülönbözete alapján, tehát 17 millió forintos illetékalapnak megfelelően szabják ki illetéket.

Egy éven belül megúszható

Ha magánszemély lakást vásárol, és másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete. Ez akkor is igaz, ha egy éven belül több lakástulajdont vásárolunk vagy értékesítünk: ilyenkor az értékkülönbözet megállapításánál a vásárlást megelőzően, vagy azt követően tulajdonunkban lévő ingatlan értékét veszik figyelembe, és mindig a kedvezőbb illetékalap szerint számítják ki a fizetendő illeték nagyságát. A illeték többszörös megfizetését tehát ez esetben is elkerülhetjük.

Nem kell vagyonátruházási illetéket fizetnünk, ha beruházó által újonnan épített vagy építtetett, 15 millió forintnál nem drágább új lakás tulajdonjogát szerezzük meg, vagy ilyen lakás tulajdoni hányadát vásároljuk meg. Ha az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot, és másik lakástulajdon eladását sem igazoljuk, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetnünk azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. E szerint a 18 millió forintos új lakás illetékalapja 3 millió forint lesz. Ugyanez a tulajdoni hányadokra is vonatkozik, azaz a 30 millió forintos ingatlan is illetékmentes lehet, ha két tulajdonos fele-fele arányban veszi meg. Ha viszont az ingatlan 32 millió forintos, már 1–1 millió forintos illetékalap szerint kell leróni a járandóságot.

A 35. életévét be nem töltött fiatalok az első lakás, vagy tulajdoni hányad vásárlásakor 50 százalékáig terjedő, de legfeljebb 40 ezer forintos illeték-kedvezményre jogosultak. Ezt azonban csak akkor vehetik igénybe, ha a kiszemelt lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Ha 8 millió forintosnál olcsóbb lakás tulajdoni hányadának megszerzéséről van szó, akkor a kedvezmény mértéke is a tulajdoni hányad nagyságával arányos.

Vannak olyan esetek, amikor nem kell leróni az illetéket. Ha például építési telket, lakóház építésére alkalmas telektulajdont, valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogot öröklünk, és az ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat építünk, nem kell illetéket fizetnünk. A lakóház-építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznunk. Ajándékozási illetéket szintén nem kell fizetnünk, ha a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat építünk. Akkor is mentesülünk a fizetési kötelezettség alól, ha a lakóház építésére alkalmas telek vásárlásától számított 4 éven belül építjük meg házunkat. Ha viszont az illetékmentességet a fentiekre hivatkozva igénybe vesszük, lakást viszont nem építünk, számítanunk kell arra, hogy a meg nem fizetett illetéket késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnünk.

Az ingatlanforgalmazóknak a magánszemélyeknél lényesen kevesebb illetéket kell fizetniük, de csak akkor, ha az ingatlant tovább-eladás vagy pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolják meg. Ez esetben a cégek 2 százalékos illetéket kötelesek fizetni. Ha viszont az ingatlanforgalmazó két éven belül nem adja el az ingatlant, vagy nem igazolja lízingbeadást, akkor pótlólagosan meg kell fizetnie az illeték kétszeresét.

Nem mindegy, kitől kapjuk

Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke az ingatlan értékétől, és az örökhagyóhoz, vagy az ajándékozóhoz fűződő rokoni szálak milyenségétől egyaránt függ. Más szabályok vonatkoznak a közvetlen hozzátartozókra, megint mások az unokákra, nagyszülőkre és testvérekre, és megint mások az egyéb örökösökre és megajándékozottakra. A különbségeket az alábbi táblázat szemlélteti.

Az illeték nagysága öröklés esetén:

Csoport	Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.	18 millió forint összegű értékig 2,5 százalék, 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6 százalék, 35 millió forint feletti rész után 11 százalék
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére	18 millió forint összegű értékig 6 százalék, 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8 százalék, 35 millió forint feletti rész után 15 százalék
III. Minden más örökös terhére	18 millió forint összegű értékig 8 százalék, 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig12 százalék, 35 millió forint feletti rész után 21 százalék

Az illeték nagysága ajándékozás esetén:

Csoport	Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.)	18 millió forint összegű értékig 5 százalék, 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8 százalék, 35 millió forint feletti rész után 12 százalék
II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére	18 millió forint összegű értékig 8 százalék, 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 10 százalék, 35 millió forint feletti rész után 16 százalék
III. Minden más megajándékozott terhére	18 millió forint összegű értékig 10 százalék, 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 százalék, 35 millió forint feletti rész után 30 százalék

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség