Egyetlen szavazással elvetette szerdán a parlament mezőgazdasági bizottsága azt a több mint kétszáz módosító indítványt, amelyet a képviselők – köztük a bizottság elnöke, a fideszes Font Sándor is – tavaly ősz óta benyújtottak a földtörvényhez. A kormánypárti többség ugyanakkor támogatta hat úgynevezett bizottsági módosító benyújtását, amelyeket valójában a Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozott ki, és amelyekkel teljesen újraírták a sokat vitatott jogszabálytervezetet (a módosítók ezen a linken, az oldal alján érhetők el).

Hiába tiltakozott a szerinte házszabályellenes eljárás ellen Varga Géza jobbikos képviselő, Font annyival elintézte a kérdést, hogy ők nem eljárási kérdésekről, hanem tartalmi részéről kívánnak vitázni. Pedig egy olyan törvényjavaslatot írnak át teljesen, amely már tavaly július óta a parlament előtt van, és már az általános vitája is lezajlott, így a bizottság kivételével senki nem tud már hozzá módosító indítványokat benyújtani. Varga mellett Ángyán József korábbi államtitkár is azt mondta: sokkal tisztességesebb lett volna, ha a kormány visszavonja a javaslatot és újat terjeszt be.

Font és a kormányt képviselő Simon Attila helyettes államtitkár szerint viszont az új változatba beépítettek mindent, ami kétszáz módosítóból összeegyeztethető volt a koncepcióval. Az újraírt törvény valóban nem szakít azzal az elképzeléssel, hogy a termőföld és erdő tulajdonjogát csak földművesnek minősülő magyar, vagy Magyarországon letelepedett EU-s állampolgár szerezheti meg. Annyi könnyítést azért enged, hogy legfeljebb egy hektárt bárki megvehet, és ebbe a korlátozásba nem kell beleszámolni a közvetlen hozzátartozóktól vásárolt területeket.

300+900 hektár, kivéve az állattartóknak

Az új változat jelentősen leegyszerűsíti a korábban meglehetősen bonyolultan meghatározott, többféle birtokmaximumot is: minden földművesnek minősülő (vagy közvetlen hozzátartozójától vásárló) magánszemély tulajdonában legfeljebb 300 hektár föld lehet. Egy mezőgazdasági termelő – akár magánszemély, akár gazdasági társaság – birtokában pedig összesen legfeljebb 1200 hektár föld lehet. Simon szerint optimális esetben tehát valakinek lehet 300 hektár saját földje, illetve bérelhet még 900 hektárt.

Persze a törvényjavaslat új változatában is maradtak kivételek: az állattartó telepek üzemeltetői, illetve a vetőmagtermelők birtokában legfeljebb 1800 hektár föld lehetne. Ez a magasabb limit vonatkozna azokra a cégekre is, amelyek a saját tagjaiktól vagy részvényeseiktől bérelnek földet. Elvileg tehát 1800 hektár lenne a lehető legnagyobb birtokméret Magyarországon, de a törvényjavaslatban elrejtették további kiskapuk megnyitásának lehetőségét is, hiszen az újraírt javaslat már az elején deklarálja, hogy lesz még két másik jogszabály, amely eltérő szabályokat is megállapíthat.

Simon Attila ígérete szerint még ősszel a parlament elé kerül az egyik ilyen javaslat, amely a mezőgazdasági üzemekről szól, később – lehet, hogy már csak a következő ciklusban – pedig jön az integrált mezőgazdasági termelésszervezésről szóló jogszabály. Ezekre utalt Ángyán József, mikor azt mondta: semmi nem szabályozza, hogy hány 1200 vagy épp 1800 hektáros üzem lehet egy ember kezében. Simon szerint természetesen csak egy, de a volt államtitkár úgy fogalmazott: ez jelenleg nincs leírva, olyan törvényekre hivatkoznak, amelyek még nem születtek meg.

A törvényjavaslat első változatban még a foglalkoztatott munkavállalók számához kötötték a maximális üzemmértet, de ez az újraírt szövegből kikerült. Simon szerint a kormány „önkritikát gyakorolt”, mert a magyar agrárium jelenlegi helyzetében ezt nem lehet előírni. Ángyán szerint viszont elképesztő, hogy „nem kell foglalkoztatni a földön”, hiszen a Fidesz egymillió új munkahelyet ígért. A korábbi államtitkár kifogásolta azt is, hogy nem fogadták be a javaslatát, amely a hektár mellett a föld jövedelmezőségét kifejező aranykoronában is megszabta volna a birtokmaximumot, hiszen nem lehet összevetni a bugaci homokot „a felcsúti, 40 aranykoronás földekkel”.

Ángyán József korábban a parlamentben

MTI - Szigetváry Zsolt

Az újraírt javaslatban némileg módosul az elővásárlásra jogosultak sorrendje is. Továbbra is mindenkit megelőz az állam (vagyis a Nemzeti Földalapkezelő megvehet bármely, eladásra kínált földet), de utána a jogosultak sorrendjében mindig a valóban helyben lakó gazdákat részesítik előnyben, és csak hátrább következnek a 20 kilométeren belül lakók. A zsebszerződések ellen a törvényjavaslat új változata azt is előírná, hogy csak külön erre a célra készült, biztonsági elemekkel ellátott papíron lehet benyújtani a földek adásvételi szerződéseit. Simon szerint „ezzel végérvényesen elzárjuk minden potenciális lehetőségét annak, hogy a most még asztalfiókokban megbúvó, dátumozatlan dokumentumok beérkezzenek a földhivatalokhoz.”

Majd' egy éve húzódik

Az új földtörvény megszületése azért sürgető, mert 2014. május 1-jén lejár a moratórium, amelyet Magyarország a 2004-es EU-csatlakozáskor kapott, majd 2010-ben meghosszabbított (utóbbit még a Bajnai-kormány kérte, majd a jelenlegi kabinet tárgyalta le Brüsszelben). Az uniós alapelv ugyan az, hogy tagállamok nem korlátozhatják a tőke szabad mozgását, de persze mindenre vannak kivételek, és lehet olyan részletszabályokat alkotni, amelyek a gyakorlatban korlátozzák a földvásárlást. Ennek ellenére hét hónapja fel van függesztve a tárgyalása, hiszen komoly vitát váltott ki a kormánypártok soraiban is.

Az Országgyűlésnek tavaly ősszel benyújtott földtörvény azonban nem érte volna el teljes mértékben a kitűzött célt, hiszen az EU-s tagállamok polgárai a magyarokkal azonos feltételek mellett vásárolhatnának termőföldet vagy erdőt.  Más tekintetben viszont még túl is lőtt volna a célon, hiszen a magyar állampolgárok döntő többségét is kizárná a földvásárlásból, miután a legtöbben nem minősültek volna földművesnek. Bár az indoklás szerint a kormány a családi gazdálkodóknak akart kedvezni, a gazdasági társaságok által bérelhető földterület nagyságát a javaslat legfeljebb 1200 hektárban szabta meg, amibe nem kellett volna beleszámítani a cég által a saját tulajdonosaitól bérelt földeket (az 1800 hektáros limit ekkor még nem szerepelt a szövegben).

A Fidesz belső ellenzékeként fellépő két korábbi államtitkár, Ángyán József és Bencsik János összesen 55 módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, mert úgy látják, az ellentétes saját pártjuk eredeti elveivel. Ángyán tavaly decemberben és idén februárban, a kormánypártok gyulai frakcióülésén is indulatos vitába keveredett Orbán Viktorral. A frakcióülésen lefolytatott vita során végül az a döntés született, hogy elhalasztják a törvény részletes vitáját, és csak akkor folytatják, amikor már benyújtották az összes módosítót, illetve a mezőgazdasági törvénycsomag többi darabját.

Szerdán azonban kiderült, hogy ez az ígéret nem valósul meg, két fontos törvény benyújtása még várat magára.