szerző:
Csikász Brigitta

Hat év és egy jogerős bírói ítélet sem volt elég ahhoz, hogy egy dabasi nőnek kifizesse a Generali-Providencia biztosító az autójában keletkezett kárt, pedig a vétkes sofőr elismerte hibáját. Cikkünk szereplőjét a cég "meg is fenyegette", majd feljelentette csalás miatt. Az érintett jogi képviselője viszont a biztosítót jelentette fel.

Ahelyett, hogy a kifizette volna a vétkes autós által elismerten okozott kárt a Generali-Providencia Biztosító, előbb megfenyegette, majd fel is jelentette Juditot. Pedig amikor 2006 április 28-án a dabasi nő Budapest XIX. kerületében karambolozott, még úgy tűnt, sima ügy lesz a kocsiban keletkezett 750 ezer forintos kár rendezése. A vétkes autó sofőrje elismerte, hogy ő hibázott, így a kárfelvétel, és a javíttatás után el is küldték a számlát az autós felelősségbiztosítójához, a Generali-Providenciához.

A cég azonban nem akart fizetni, majd Judit többszöri érdeklődésére hetek múlva „egyeztetésre” hívták őt. Ott legnagyobb megdöbbenésére közölték vele: a Generali által felkért szakértő szerint úgy, ahogy bejelentették, semmiképpen nem történhetett a baleset. Ezután a nő szerint nyíltan megmondták: nem fizetnek egy fillért sem. Sőt felszólították, hogy mondjon le a kárigényéről. Mikor Judit erre nem volt hajlandó, közölték: csalás miatt feljelentik.

Judit fenntartotta a kárigényét, mire a biztosító is beváltotta ígéretét. A nő és a másik autós ellen vádat is emeltek csalás miatt, a bíróság azonban jogerősen felmentette őket. A tárgyaláson ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az eljárás egyetlen szakértői véleményen alapult. Ráadásul olyanén, akit nem a hatóság rendelt ki, hanem az ügyben érintett biztosító, így ő magánszakértőnek számít, akinek a véleménye nem döntő erejű.

Még az ügyészség is elnézést kért

A bíróság emiatt felkérte Melegh Gábor igazságügyi szakértőt, aki a rendelkezésre álló adatokból, fényképekből (ugyanazokból, amikből a másik szakember is dolgozott) teljesen más következtetésekre jutott. A felmentő ítélet után már Judit sem hagyta annyiban: szintén csalás, valamint hamis vád miatt ezúttal ő jelentette fel a Generali-Providenciát. A hvg.hu birtokában lévő feljelentésben a nő ügyvédje, Gál András arra is felhívta a Budapesti Nyomozó Ügyészség figyelmét, hogy amint az ügyészség szembesült az új szakértői megállapításokkal, azonnal a vádlottak felmentését indítványozta, és sajnálkozását is kifejezte. (A vádhatóság a biztosító szakértőjével szemben is felléphetett volna ugyan, de nem kezdeményezett eljárást.)

A tavaly év végi jogerős döntés ellenére a Generali-Providencia a mai napig nem fizetett. A biztosító ellen tett feljelentésben az ügyvéd hangsúlyozta, az ügyészségnek azért is kellene lépnie, mert ügyfelének esete, mint kollégái körében végzett kérdezősködése során kiderült, nem egyedi jelenség. Sőt „az is tudomásomra jutott, hogy egyes biztosító társaságok az általuk megrendelt magánszakértői véleményeket a munkadíjon felül, annak sikeressége esetén jutalékkal honorálják” – írta az ügyvéd a feljelentésében, általánosságban utalva a más ügyvédek által szerzett tapasztalatokra.

Imitált baleset: a biztosítók a kártérítést is szívesen imitálják
©

A feljelentésben az is szerepel: előfordul, a biztosító biztonsági céget bíz meg azzal, hogy lebeszélje az ügyfelet a kárigényéről, és ha sikerrel jár, a munkát jutalékkal – például az így ki nem fizetett összeg 15 százalékával – díjazzák. Az ügyvéd szerint mivel az igazságügyi szakértők által megcáfolt magánszakértői vélemények több ügyben hamis tartalmúnak bizonyultak, így az ezekre alapuló eljárásokban szereplő vádak hamis tartalmúak, ezért az ügyészségnek hamis vád bűntette és csalás gyanúja miatt el kellene járnia.

A feljelentés elbírálása folyamatban van – mondta a Fővárosi Főügyészség szóvivője, Bagoly Bettina a hvg.hu-nak. Arra a kérdésünkre, mely szerint milyen gyakran fordul elő, hogy később hamisnak bizonyult szakértői jelentésekre alapozva nem fizetnek, vagy jelentenek fel biztosítók károsultakat, Bagoly Bettina azt mondta: „általánosságban elmondható, hogy az ügyészség több esetben folytatott vizsgálatot más által hamisnak állított szakértői vélemény miatt indult ügyben, de tájékoztatás csak konkrét ügyre vonatkozó megkeresésre adható”.

„Nem feltétlenül hamisnak, hanem inkább elfogultnak mondanám azokat a szakértői véleményeket, amelyeknél felmerül, hogy alaptalanul kedvez a biztosítónak, megállapítva, hogy nem kell fizetnie a károsultnak” – mondta a hvg.hu-nak Kovács Kázmér ügyvéd. A Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke úgy vélte, „ismert jelenség, hogy akadnak ilyen esetek, de ez nem meglepő, hiszen minden szentnek maga felé hajlik a keze”. Mind az Autóklubnál, mind Kovács Kázmér ügyvédi praxisában előfordult olyan eset, amikor a szakértő véleményére hivatkozva a biztosító olyankor is elzárkózott a kárrendezéstől, amikor a tanúk vallomása, vagy más szakértők szakvéleménye alapján ez nyilvánvalóan alaptalan volt.

Sorozatos "tévedések"

„Régebben a Casco-biztosításoknál volt arra példa, hogy a biztosító lopáskároknál a „kulcsnyilatkozatokra” hivatkozva utasította vissza a jogos kárigények kifizetését is, és ezekben az ügyekben rendszeresen ugyanazt a szakértőt kérték fel” – mondta Kovács Kázmér. Szerinte egy szakértőt az is motiválhat ilyen esetben, hogy ha egy biztosítónak rendszeresen kedvező szakvéleményt ad, bízhat a gyakori megrendelésekben a társaság részéről. Kovács Kázmér tud olyan esetről, amikor egy szakértő szakvéleményei sorozatban bizonyultak aggályosnak, ami miatt „helyes lett volna, ha az ügyészség vizsgálatot indít”. „Ez különösen akkor indokolt, ha a biztosító csak formálisan ’külső’ szakértője a pártatlanság látszatát keltve, mint független igazságügyi szakértő jelenik meg” – mondta.

A Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke szerint ugyanakkor amióta vannak biztosító társaságok, azóta vannak biztosítási csalások is, amit a cégek persze megpróbálnak kiszűrni, és ez egyáltalán nem baj. „A gond ott van, amikor a biztosítók a csalások miatt keletkező veszteségeiket úgy próbálják orvosolni, hogy a gyengébb ellenállás felé haladva nem a tényleges visszaéléseket szűrik ki, hanem egzisztenciális és intellektuális fölényüket kamatoztatva, olyankor sem mindig akarnak fizetni, amikor az esetleges bizonytalanság kockázatait a biztosítás lényege értelmében nekik kellene viselniük.”

Elvárt szakvélemények a biztosítóktól: „hivatalosan nincs tudomásuk róla”

Korábban írt a hvg.hu arról, hogy a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai alapján a biztosítási csalások száma évenként néhány százra rúg, bár valószínűleg az ügyek ennél sokkal nagyobb része nem derül ki. „Ezeknek az eseteknek a 75-80 százalékáról azonban hosszú távon kiderül, hogy bűncselekmény történt.” A csalók évente több százmilliós kárt okoznak, leginkább a gépjármű-biztosításokkal manipulálnak, gyakran szervezett formában.

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez beérkezett, a biztosítók tevékenységével kapcsolatos panaszok száma csökken, szakértői elfogultsággal kapcsolatos kifogásokról pedig nem tudnak – közölte most lapunkkal a Mabisz szóvivője, Gilyén Ágnes. "A panaszoktól függetlenül szükséges megjegyezni, hogy a biztosítók törvényben foglalt feladata és kötelessége nemcsak a jogos kárigények kezelése és kielégítése, hanem a jogtalan kárigények visszautasítása is. Ennek érdekében is rendelnek el például a biztosítók gyakran „okozói kárszemlét”, amelynek során lehetőségük van arra, hogy a nyomok, illetve a két – vagy több – gépjárműben keletkezett károk, sérülések együttes szemléje alapján a baleset körülményeit részletesen fel tudják mérni." A jogtalan károk elhárítása azért is fontos, mert ellenkező esetben a kármentes ügyfeleknek, illetve a jogos károk elszenvedőinek kellene megfizetniük a jogellenes károkat magasabb díjak formájában – tette hozzá a szóvivő.

 

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke, Lovász Zoltán tájékoztatása szerint a kamarához nem érkezett olyan jellegű panasz, hogy egyes igazságügyi szakértők elfogult véleményeket adnának az őket megbízó biztosítónak. A kamarának „nincs hivatalosan tudomása arról, hogy a biztosítóknak a szakértők megbízásakor elvárásai lennének” – közölte. „A MISZK a biztosítók munkáját nem ellenőrzi és olyan információja sincs, hogy a biztosító kiket bíz meg egy-egy káresemény kivizsgálásával. Ha a biztosító biztosítási csalást vélelmez, akkor feljelentést kell tennie; a szakértő ellen indított büntetőeljárás, amennyiben a szakértői tevékenységével kapcsolatos, akkor a szakértői tevékenység felfüggesztésével jár” – tette hozzá a MISZK elnöke.

A ki nem fizetett összeg a biztosítónak hoz hasznot

Kvasz Tibor közlekedési szakjogász szerint egyre több ügy végződik a bíróságon azért, mert a biztosítók nem akarják a kárigényeket fizetni. „Az egyik barátom három éve egy baleset során lebénult. Négy gyerekről és róla kellene gondoskodnia a feleségnek. A biztosítótól ötvenmillió forintot kérünk, de a szerencsétlenség óta csak egymilliót volt hajlandó kifizetni. Peren kívül mintegy harmincmillió forintot ajánlottak, ami lehet, hogy jól hangzik, de egy egész élet biztosításáról van szó” – mondta az ügyvéd.

Szerinte is érthető, hogy a szakértő, akit megbíznak, meg akar felelni az elvárásoknak. Azt viszont már inkorrektnek tartja, hogy a biztosító társaságok ezek alapján döntik el az ügyeket, leginkább azt, hogy nem fizetnek. „A magánszakértői véleményekre alapozva egyébként nem is lehetne pereket indítani, a biztosítók mégis megteszik, igaz, a pereket el is bukják.” Volt arra is példa, hogy a biztosító a tárgyalás előtti nap gondolta meg magát és közölte velük, hogy mégis fizet.

Képünk illusztráció
©

„Nem jó gyakorlat az – tette hozzá az ügyvéd –, hogy azokat az embereket, akiknek nincs pénzük, esetleg egészségük megromlott, az autójuk pedig megsérült vagy totálkáros lett, belekényszerítik a pereskedésbe.” Szerinte egy dologra játszanak ezzel a biztosítók, arra, hogy „az emberek hatvan százaléka nem akarja bíróságon bizonygatni az igazát”. Kvasz Tibor elmondta, egyszer egy biztosító munkatársa elárulta, megéri nekik, ha a jogos kárigényt több évig nem fizetik ki, hiszen addig is meg tudják forgatni a pénzt a tőzsdén.

Generali-Providencia: csak biztosítási csalás gyanúja indokolhatja a feljelentést

A Generali-Providencia Zrt. részéről előbb azt közölték a hvg.hu-val, hogy a konkrét ügyben feltett kérdéseinkre is szívesen válaszolnak, majd egy nappal később meggondolták magukat, és csak általános kérdésekben voltak hajlandóak felvilágosítást adni, végül egy terjedelmes leírást adtak a biztosítási csalások módozatairól. Mint Olt Boglárka szóvivő elmondta, csak abban az esetben tanácsolják az ügyfélnek, hogy mondjon le a kárigényéről, ha a káresemény körülményei „egyértelműen arra utalnak, hogy a biztosító szándékos megtévesztésről van szó. Sajnos a biztosítási csalások kedvelt eszköze a meg nem történt vagy szándékosan előidézett károk bejelentése, ilyenre utalhat, amikor az összejátszó felek közösen „betanult” történetet adnak elő, nem életszerű a beszámoló, például sokadik esetben történik ugyanolyan ütközés”.

Az igazságügyi szakértői véleményekkel kapcsolatban megjegyezték, hogy tévedés történhet, de „szándékosan 'hamis' szakvélemény a biztosító tudtával természetesen nem állítható ki… ha a hamisítás gyanúja felmerülne, a biztosító haladéktalanul megteszi a szükséges jogi lépéseket”. A „biztosító feltétlen elvárása az objektív szakvélemény, a szakértőket semmilyen módon nem befolyásolja”.

„Peres ügyekben gyakran előfordul – jegyezték meg –, hogy ugyanarról a balesetről ellentétes következtetésre jutó szakvélemények születnek. Ez a Generali szerint azt mutatja, hogy a bíróság által kijelölt független igazságügyi szakértők nem mondanak ki százszázalékos kizárhatóságot a megállapításaikban. „A Generali soha nem alkalmaz biztonsági cégeket az ügyfelek befolyásolására” – tették hozzá, illetve közölték azt is, hogy az ügyvéd feljelentésében megnevezett szakértőt jelenleg nem alkalmazzák.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Csikász Brigitta Autó

Biztosítási csalások: „szerviz helyett jól összetörjük a kocsit”

„Most nem jó az autóm, de egyelőre nem viszem el megjavíttatni, mert arra várok, hogy mikor ér rá a szervizes ismerősöm, vele összetörjük a kocsit, aztán a biztosító pénzén megcsináltatom a járgányt.” Ez a javítási mód nem szokatlan: az ilyen és ehhez hasonló visszaélések teszik ki a biztosítási csalások nagy részét.