Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
„Most nem jó az autóm, de egyelőre nem viszem el megjavíttatni, mert arra várok, hogy mikor ér rá a szervizes ismerősöm, vele összetörjük a kocsit, aztán a biztosító pénzén megcsináltatom a járgányt.” Ez a javítási mód nem szokatlan: az ilyen és ehhez hasonló visszaélések teszik ki a biztosítási csalások nagy részét.
© Marton Szilvia |
A főtitkár a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a biztosítási csalók évente több százmilliós kárt okoznak, leginkább a gépjárművekkel történő visszaélések által, aminél az egyéni akciók mellett kifejezetten megfigyelhető, hogy szervezetten hajtják végre. „Az viszont, hogy milyen járművel, mondhatnám, kártyafüggetlen dolog, ugyanis például az önrész nélkül, lízingre vagy egyéb konstrukcióra megvett autó eltüntetésével kiváltják a biztosító fizetési kötelezettségét, hiszen a nulla százalékos önrészhez előírják a pénzintézetek a cascót.”
Biztosítási csalások, |
2003 – 536 |
© Végel Dániel |
Szintén erre hívta fel a figyelmet Kántor Gerzson alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi és Pénzmosás Elleni Osztályának vezetője, aki rámutatott arra, hogy az adatok alapján a rendszerváltás óta csökkent a biztosítási csalások száma, ami természetesen csak a – a biztosítóktól vagy az állampolgároktól – tudomásukra jutott ügyeket jelenti. Szerinte egyébként a csökkenés azt jelzi, hogy egyre kevésbé éri meg ilyen típusú bűncselekményeket elkövetni. „A visszaélések többsége a gépjárművekkel történő biztosítási csalás, amelyeknél jellemző, hogy vagy a nulla százalékos önrésszel elvihető, casco-biztosítással rendelkező autókra követik el – nem akarják, esetleg nem tudják fizetni a biztosítási díjat –, vagy francia és japán gépkocsikkal „ügyeskednek”, mert ezeknek a javítása drága, és szétszedve alkatrészként jó áron értékesíthetők.”
Az alezredes közölte, tavaly 134 volt a felderített biztosítási csalások száma, amiben persze nemcsak az autókkal kapcsolatos visszaélések szerepelnek. A járművekkel elkövetett biztosítási csalások kategóriájában viszont egy-egy ügyben több gépkocsi is érintett lehet.
A bűncselekmények számát azért sem lehet tudni – hangsúlyozta Kántor Gerzson –, mert nem lesz mindegyik csalásból ügy, vagyis feljelentés, hiszen előfordul, hogy a biztosítótársaság megegyezik az ügyféllel, mert az például lemond a kárigényéről, a cég pedig eláll attól, hogy rendőrségi útra terelje a dolgot.
„A biztosítók a jogszabályok által megadott keretek szerint kommunikálnak egymással, hogy kiszűrjék a több társaságnál próbálkozó csalókat, illetve a kárigények pontosabb elemzésével igyekszenek ráakadni a nem valós fizetési kérésekre. Persze volt már olyan, hogy a kárszakértő együttműködött a tettesekkel, de egy idő után itt is lebuktak a csalók.” Az osztályvezető hozzátette, hogy a biztosítók igyekeznek bebiztosítani magukat, és mielőtt egy kárra fizetnének, alaposan körbejárják a bejelentések valódiságát. Amennyiben a legkisebb gyanú felmerül, hogy az ügyfél igénye nem jogos, akár polgári pert is indítanak.
Kántor Gerzson kitért arra is, hogy a gépkocsik mellett nem maradnak ki a biztosítási csalásokból a mezőgazdasági vagy munkagépek sem. „A legnagyobb divat azonban most a robogókkal kapcsolatos visszaélés: ezeknek alacsony a biztosítási tételük, és kisebb eséssel komolyabb sérülést lehet okozni a járműn, ami egy kis szervizben könnyen javítható.”
A robogókról és motorkerékpárokról az egyik legnagyobb biztosítótársaság, az Allianz Hungária Zrt. gépjármű-terület vezetője, Hoványi Sándor is hasonlóan vélekedett. Tájékoztatása alapján ezeknek a szezonális járműveknek a téli, használaton kívüli időszakban csak állandó költségei vannak – például törlesztőrészlet, biztosítás, tárolás –, ezért többen azt gondolják, a kiadásoktól úgy tudnak a legjobban megszabadulni, ha a biztosítóhoz „fordulnak.” Egy olyan színlelt káresemény, amelynek során gazdasági totálkárt szenved a motor, szerencsés esetben biztosítja a nyári motorozás költségeit.
A csalás módszertana |
- Finanszírozott gépkocsik esetében fiktív lopáskárt jelentenek be cascóra, ezt követően pedig az autót alkatrészeire bontják, és ezeket értékesítik. Ez az eljárás azért is népszerű, mert a teljes gépkocsi értékesítése az egyre szűkülő legalizálási lehetőségek miatt már nem kifizetődő, a célpiacok egyre távolabbiak, új felvevő piacként pedig az afrikai országok jöhetnek szóba. - Saját hibából összetört, casco-fedezettel nem bíró autók balesetét felelősségi kárként jelentik be, esetlegesen a párosítható gépkocsi ismételt ütköztetésével. |
© Végel Dániel |
© Müller Judit |
Amatőrök és profik |
A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó kis cég magánnyomozójának tapasztalata szerint a biztosítási csalók közül leginkább az amatőrök buknak le. A profik, akik szervezetten „űzik az ipart”, figyelnek arra, hogy tökéletes baleset történjen az általában nagy értékű autójukkal, például Audijukkal. Természetesen ehhez megvannak a megfelelő embereik, kárszakértőik, szervizeik. A magánnyomozó úgy véli, a legtökéletesebb biztosítási csalás az, ha a nulla százalékos önrészre kihozott gépjárművet külföldön lopják el. Az ottani hatóságok nem feltételezik, hogy csalást akarnak az autóra elkövetni, s kiállítják a „bűncselekményről” a feljelentést, amivel az ember besétál a biztosítójához, s kéri, hogy a cascójára térítsék meg a kárát. Közben pedig lehet, hogy az autó el sem hagyta az országot. |
© Marton Szilvia |
„Egyéni próbálkozókkal és szervezett csapatokkal is találkozunk, közülük mostanában sikerült lebuktatnunk egy társaságot. Ők az ikerítés módszerével éltek” – mondta Boros. Jellemzően Németországból, vagy Nyugat-Európa más országaiból papíron hoznak be olyan autókat, amelyeknek az adatait meg tudták szerezni. A bűnözők aztán itthon lízingelnek egy nagy értékű autót, mondjuk egy A8-ast, továbbra is csak papíron, még cascót is kötnek rá. Utána a rendőrségen bejelentik, hogy valaki meglovasította a járművet, s az eredménytelen nyomozás után a biztosító fizet nekik. Ezek 18-20 millió forintos történetek; az Audi mellett a Mercedest és a BMW-t is megemlítette Boros, mint a csalók által különösen kedvelt típusokat. A szakmai igazgató elmesélt egy másik felderített ügyet is. Ebben munkagépekkel követték el a biztosítási bűncselekményt: több százmillió forintot akart a bűnözői csapat kihúzni az egyik biztosítótársaság zsebéből úgy, hogy több, egyenként mintegy 60 millió forintot érő munkagép ellopását jelentették be. Ám végül nem jutottak a remélt haszonhoz.
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Az Amerika Párt megalapítását az elnöktől elhidegült topmilliárdos az X-en szavaztatta meg a követőivel.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.