szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A védők a vádlottak felmentését kérték a Wieszt-ügy hétfői tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken; a perben várhatóan január 13-án születhet ítélet. Wieszt János az utolsó szó jogán csak annyit mondott, hogy nem követett el bűncselekményt. Korábban a politika áldozatának nevezte magát, évekig nem tett részletes vallomást, csupán az eljárás idei, szeptemberi tárgyalásán.

A Wieszt-ügy 2010 tavaszán, a választási időszakban pattant ki. Az Indexen megjelent egy rejtett kamerával készített videófelvétel, amely a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint bizonyítja, hogy Wieszt János, az MSZP akkori helyi frakcióvezetője, korábban az újbudai vagyongazdálkodási bizottság szocialista vezetőjeként több millió forint csúszópénzt fogadott el évekkel korábban egy önkormányzati üzlethelyiség eladásakor. A Központi Nyomozó Főügyészség Wieszt Jánost vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolja.

Az ügy októberi tárgyalásán az eljáró ügyész súlyos, a középmértéket meghaladó, Wieszt esetében hét évnél, két társa, két jogász esetében az ügyletekben való közreműködés miatt öt évnél hosszabb börtönbüntetés kiszabását kérte, valamint közügyektől eltiltást és pénzmellékbüntetést indítványozott.

A védők ugyanakkor hétfői perbeszédeikben bizonyítottság hiányában történő felmentést kértek. Valamennyien vitatták a videófelvétel készítőjének szavahihetőségét, továbbá a felvétel hitelességét.

Wieszt János ügyvédje a felvétel készítőjét "egy, a politikához dörgölőző helyi magyar vállalkozóként" jellemezte, akiről korábbi, szerinte ellentmondó vallomásai alapján "kiderült, hogy nem az igazság bajnoka".

A tanúról egy korábbi tárgyaláson az hangzott el, hogy 1989 óta dolgozik a magánszektorban, és több száz milliós - egyes években milliárdos - forgalmat lebonyolító vállalkozást irányít, amelytől titkos információszerzéssel foglalkozó állami szervek is vásárolnak olykor. A védő a hétfői tárgyaláson kérdésként vetette fel, hogy ennek fényében nem tudni, hogy az ügynek milyen operatív előzményei lehetnek.

Perbeszédeikben az első- és másodrendű vádlottak védői is felvetették, hogy az ügyben nem lehet megkerülni a politikai vonatkozású elemeket. Az elsőrendű vádlott védője azt firtatta, hogy nem egyértelmű pontosan mikor készült a felvétel, 2005-ben vagy 2007-ben, továbbá miért őrizgette azt éveken át a férfi, miért 2010-ben hozta nyilvánosságra. Úgy fogalmazott, "itt valami motiváció, konspiráció kellett, hogy legyen". A másodrendű vádlott védője ugyancsak azt firtatta, hogy az évekkel korábban készült felvétellel a vállalkozó a politikailag ellenérdekelt félnél jelent meg előbb és csak ezt követően a hatóságoknál.

Viszonválaszában az ügyész visszautasította, hogy manipulált lenne a felvétel és hangsúlyozta, az ügyben eljárt szakértő sem állapított meg ilyet. A vádhatóság képviselője korábbi perbeszédében is meggyőző bizonyítéknak nevezte a felvételt, amelyen látható a pénzátadás.

Wieszt János az utolsó szó jogán csak annyit mondott, hogy nem követett el bűncselekményt. Korábban a politika áldozatának nevezte magát, évekig nem tett részletes vallomást, csupán az eljárás idei, szeptemberi tárgyalásán. Ennek lényege, hogy pénzszűkében volt, ezért kért kölcsön vállalkozóktól, s az egyik kölcsönátadáskor készülhetett a felvétel. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanakkor a felvételt készítő tanú vallomása döntő és egyértelműen cáfolja Wieszt védekezését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!