Először olvasható magyarul a holokauszttúlélő író és Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista Elie Wiesel Éjszaka trilógiájának mindhárom kötete. Miért kellett 2025-ig várni a harmadik kötet megjelenésére? Miben más a holokauszttúlélők harmadik generációja, mint a korábbiak? Miről adnak számot Wiesel regényei?
„Jobban bízom Hitlerben, mint bárki másban. Egyedül ő tartotta meg valamennyi ígéretét, amit a zsidó népnek tett.” Így érvel Elie Wiesel Az éjszaka című regényének (1958) egyik szereplője, amikor arról győzködi koncentrációs táborbeli rabtársát, hogy nincs esélyük élve megúszni a háború végéig. A regény főhőse, a 16 éves Eliezer mégis életben marad, de kishúga, édesanyja és édesapja odavész. Az apa a fiú karjai között hal meg.
Az éjszaka önéletrajzi regény, a leírtak szinte teljes egészében megtörténtek a szerzővel, a 2016-ban, 87 évesen elhunyt Elie Wiesellel. Folytatása, A hajnal (1960) és A nappal (1961) viszont már jórészt fikciós írások, amelyek mégis szorosan összekapcsolódnak Az éjszaka eseményeivel. Éppen ezért különös, hogy magyarul most először jelent meg a teljes trilógia a GABO Kiadócsoporthoz tartozó Trubadúr Könyvek gondozásában.
Az éjszaka közvetlenül a rendszerváltás után, 1990-ben a Láng kiadásában Balabán Péter fordításában volt olvasható. A második rész, A hajnal jóval később, 2001-ben jelent meg az Ulpius-háznál, ezt N. Kiss Zsuzsa fordította. A nappal eddig nem volt magyarul hozzáférhető, most Takács M. József fordításában került be a trilógiakötetbe.
Arra, hogy a holokausztirodalom egyik alapművének tartott Az éjszakát miért csak a rendszerváltás után adták ki Magyarországon, magyarázat lehet, hogy a szocialista időszakban erős kontroll alatt tartották az erről szóló narratívát is. Amiről azt gondolták, hogy valamiért nem illik a fősodorba – ilyen volt például Galló Olga csak idén megjelent Tíz hónap Babilonban című lágernaplója –, az nem, vagy csak erősen cenzúrázva jelenhetett meg.
Először adják ki eredeti formájában az Auschwitzot is megjárt Galló Olga lágernaplóját, a Tíz hónap Babilont. Az írás a szocialista cenzúra áldozata lett, 1978-ban csak magánkiadásban jelenhetett meg a napló megcsonkított változata. A szerző unokája, Fullajtár Andrea főszereplésével színdarab is készült a műből, amit az auschwitzi haláltábor felszabadításának 80. évfordulóján mutatnak be.
Arra viszont, hogy a rendszerváltást követően miért csak az első két kötetet adták ki magyarul, nincs igazán magyarázat.
