Türelmetlenül várja a miniszterelnök, hogy véget érjen a választási év, és az önkormányzati voksolás után nekifuthasson a kormánya több terület további átalakításának. Forrásaink szerint a tettvágytól duzzadó miniszterelnök még azzal is számol, hogy a változtatások okozta érdeksérelmek népszerűségvesztéssel járhatnak, ezért stábja már azon dolgozik, hogyan lehet ennek hatásait kivédeni. Ennek hatásait médiafronton már látni.

„Ha az előző négy évet forradalomnak neveztük, akkor egyszerűen nincs elég erős kifejezés arra, ami most következik” – beszélt egy, a Miniszterelnökségen zajló tervezésre rálátó forrás arról, hogy milyen nagyszabású bejelentések, új folyamatok várhatóak az önkormányzati választást követő napokban. Két, a kormányfővel kapcsolatban álló forrás is azt állította a hvg.hu-nak, Orbán Viktor egyre türelmetlenebb, alig bírja kivárni, hogy véget érjen a választási kampány és kormánya nekikezdhessen a nagy rendszerek átalakításának.

Arról, hogy milyen szűk körben születnek a kormány és a Fidesz politikáját meghatározó döntések, és még a hagyományos döntéshozó szerv, a párt elnöksége is kiszorult a stratégiaalkotásból, már korábban beszámolt a hvg.hu. Ahogy arról is, hogy ez feszültséget gerjesztett a két legrégebbi szövetséges, Orbán és Kövér László között is. Ráadásul a kormányzati apparátus is lebénult attól, hogy még a miniszterekkel, államtitkárokkal sem közlik, hogy mik lesznek a harmadik Orbán-kormány csapásirányai.

Egy magas rangú kormányzati forrásunk szerint ennek a következő okai vannak:

  1. az önkormányzati választás előtt nem akartak belevágni nagyobb átalakításokba;
  2. vissza akarták szorítani a politika mozgásterét korlátozó lobbikat a kormányzatban (részben ezzel magyarázzák az Orbán–Simicska-háborút is);
  3. az április 6-i választás óta folyik az ötletelés és a tervezés Lázár János és Seszták Miklós minisztériumában az átalakításokról;
  4. Orbán szűkebb környezete azt is végig akarta gondolni, hogy a reformoknak milyen politikai hatása lesz, hogyan kezelhető hosszabb távon az ezzel járó népszerűségvesztés.

Mindez persze részben annak is a beismerése, hogy az elmúlt négy év leginkább a hatalom bebetonozásáról szólt, és a rengeteg változtatás ellenére a nagy rendszerek hatékonyságát, fenntarthatóságát nem sikerült előmozdítani.

Fájni fog!

„Egy szűk körű beszélgetésen kifejtette: számol azzal, hogy a kormány jövőbeni döntéseit nem lehet megúszni népszerűségvesztés nélkül. De az elkövetkező három évben semmilyen választás nem lesz, így ez kevésbé zavarja, mint az elmúlt ciklusban. Tudja, hogy a változtatások még a Fidesz szavazótáborát is kedvezőtlen érinthetik” – állította egy, a döntéshozatal központjára rálátó forrás, mivel kalkulál a miniszterelnök.

Tűkön ül
©

Egy másik forrás szerint Orbán annyira rákészült már a reformokra, hogy egy alkalommal kijelentette, az önkormányzati választási kampány már nem is hozza „intellektuálisan lázba”. A kormányfő és szűkebb köre források szerint annyira visszafogja az információáramlást, hogy a Fidesz-frakció múlt heti ülésén Orbán szinte semmit nem mondott a kormánya előtt álló teendőkről, inkább az ukrán helyzetet elemezte, de erről sem mondott többet, mint amit már nyilvánosan is kifejtett korábban. Még a költségvetési tervek nyilvánosságra hozatalát is odébb tolta az önkormányzati választás miatt a kabinet: szeptember 12-én került a parlament elé az a tervezet, ami kimondja: választási évében elég, ha október végéig nyújtja be a kabinet a büdzsétervezetét.

A Miniszterelnökségen zajló munkára rálátó források szerint a miniszterelnöki vízió alapvetése: hogyan lehet úgy átalakítani az egyes rendszereket – különösen az egészségügyet, oktatást és a közigazgatást –, hogy a jövőben csökkenteni lehessen az „államból élők arányát”. Mint korábban megírtuk, a stratégiai döntéshozatalra rálátó egyik forrásunk korábban például arról beszélt, mindeddig fideszes tabunak számító kérdésekről is élénk gondolkodás folyik, például arról, hogy a magántőkét miként engedjék be minél nagyobb arányban az egészségügybe, mivel a kabinetben is "tisztában vannak vele, hogy azt a robbanásszerű technológiai fejlődést, ami ezen a téren is zajlik, állami forrásokból soha nem lehet teljes mértékben finanszírozni". Arra a felvetésünkre, hogy ennek ellentmond a központosítási, államosítás hullám, forrásunk azt mondta, Orbán és Lázár hisz abban, hogy a központosítás és a modernizálás növeli a hatékonyságot, lehetővé teszi a párhuzamosságok felszámolását, tehát hosszú távon lehetővé teszi a közszolgák kiválogatását és a leépítéseket is.

Az állami apparátus átalakítása, a közigazgatás átszervezése már régóta foglalkoztatja Orbánt. Decemberben a Magyarországra akkreditált nagykövetek előtt egy zártkörű reggelin arról beszélt: a kormány nem véletlenül költött rengeteg fejlesztési pénzt a kormányhivatalok, kormányablakok kialakítására. Orbán szerint ezekre alapozva a lehető legtöbb területen szeretnék az e-közigazgatást bevezetni, a cél a minél gyorsabb ügyintézés, elsősorban a vállalkozások számára. Szerinte az átalakítás során a közigazgatásban dolgozóknak is „fel kell venniük az új ritmust”, mert „akinek ez nem sikerül, attól megválnak”.  Hasonlóan nyilatkozott Lázár, amikor szeptember elején bejelentette: készül az Államreform 2 nevet viselő csomag, aminek az a célja, hogy „jóval kevesebb hülye szabály legyen az életünkben”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter is tett megjegyzést arra, hogy az államapparátusnak „elsősorban fejben kell megváltoznia”, és bajba kerülhet, aki erre nem képes.

Hajrá, bürokraták!

A választások után fogja elnyerni végső formáját a harmadik Orbán-kormány – állítják a miniszterelnök és jobbkeze, Lázár terveit ismerő források. Így lezárul a Külgazdasági és Külügyminisztérium már korábban beharangozott átalakítása: nemcsak minisztercsere történik, de az új tárcavezető, Szijjártó Péter további kirúgásokat tervez, forrásaink szerint akár 220 embert is leválthatnak. Szintén karcsúsítás várható a helyettes államtitkároknál, hiszen azzal, hogy a korábbi kormányból többen a helyükön maradhattak, és közben újakat neveztek ki, közel 100-ra nőtt a számuk. Forrásaink szerint a tervezési szakaszban mind a miniszterek, mind Orbán figyelte a teljesítményüket, így novemberben várhatóan szelektálni fognak. Ahogy arról korábban a HVG beszámolt, miniszteri szinten is változás várható: a hetilap két hete arról írt, Hende Csaba honvédelmi tárcavezető távozását biztosra veszik a kabinetben.  

A kirúgások mellett forrásaink szerint több munkára is rá akarják venni az apparátust. Lázár a Miniszterelnökségen már elvárja a munkatársaitól, hogy fél nyolctól este fél hatig bent legyenek, a tervek szerint ezt a munkarendet ki akarják terjeszteni a többi minisztériumra is, elvárják a hivatalnokoktól, hogy aláírják a beleegyező nyilatkozatot.

A Lázár csapata által kidolgozott bürokráciaellenes csomagot ismerő egyik forrás szerint a nyilvánosan bejelentett csomag "leányálom" ahhoz képest, ami a papíron van. "Durva központosítás következik" – állította a forrás, aki úgy tudja, szinte minden, még megmaradt helyi szintű hivatali önállóságot megszüntetnek, jogköröket fognak elvonni és összevonni, háttérintézmények, hatóságok szűnhetnek meg. Forrásunk szerint olyan mértékű lesz a közigazgatás átalakítása, karcsúsítása, hogy "szinte csak a NAV őrizheti meg maradék önállóságát". Egy másik forrásunk szerint az adóhatóság sem fogja megúszni nagyszabású személyi változások nélkül (Tiborcz Péter Sándor, Orbán Ráhel sógora augusztusban lett az informatikai és fejlesztési főosztály vezetője.)

Álmok álmodói

Lehet, hogy Orbán fejében megszületett a nagy ország vízió, de ezt kevesen értik még, így részletesen kimunkált tervekről is túlzás beszélni, főleg, hogy a tervek átdolgozása, átírása eddig is rendszerint menet közben, például törvénymódosítókkal történt – állította egy kormányzati forrás, aki szerint inkább csak egymással vetélkedő modellek vannak a minisztériumokban.

Továbbra sem világos, hogy ki lesz az iskolákat felügyelő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője, illetve hogyan szervezik át a szervezetet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban azt közölte a hvg.hu-val, annak ellenére, hogy Marekné Pintér Arankát még a nyáron leváltották, formálisan augusztusi 31-ig mégis csak státuszban maradt. Igaz, „megbízott elnökként”, Hanesz József került a szervezet élére, aki a korábban kormánymegbízottként dolgozó közoktatási államtitkár gazdasági tanácsadója volt Esztergomban. Ám hiába járt le az augusztus végi határidő, a hivatalos kinevezés még mindig nem történt meg, az okokat firtató kérdéseinkre a minisztérium két hete nem válaszol. A kormány a múlt héten ismerte el, a Klik még három évre visszamenőleg tartozik a pedagógusoknak a bankszámla-vezetési költségekkel is, ráadásul "a területi egyenlőtlenségek felszámolása miatt" 20 milliárd forinttal kell kisegítenie a kabinetnek a központot.

A kormányzati terveket ismerő forrásaink egyike szerint azt a minisztérium – a korábbi átvilágítások révén is – felismerte, hogy a Klik működésével komoly problémák vannak, ám az egyelőre nem dőlt el, hogyan alakítja át a szervezet. Ráadásul a források szerint a kormányon és a minisztériumon belül is versenyt futnak a különféle erőcsoportok, koncepciók. Arra mind a miniszter, Balog Zoltán, mind a közoktatási államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit utalt nyilatkozataiban, hogy decentralizálnák a szervezetet. A budapesti kormányhivatal vezetője, György István viszont az InfoRádióban augusztus közepén arról beszélt, elképzelhető, hogy a tankerületek felügyeletét átteszik a kormányhivatalokhoz. Forrásaink szerint Lázár – akit korábban a miniszterelnök az Emmi élére szánt – kifejezetten elégedetlen az oktatási igazgatás teljesítményével, erről vitába is keveredett Baloggal, ezért akár át is veheti az apparátust. Ugyanis, ha januártól megvalósul az, amiről György beszélt, akkor az igazgatás a Miniszterelnökséghez kerülhet, a tankerületek szakmai felügyelte maradhat az Emminél.

Az sem világos forrásaink szerint, hogy pontosan milyen menetrend szerint nyúlnak hozzá az egészségügyhöz. Miközben Orbán Viktor Baján, a Szent Rókus Kórház új épületének átadásán arról beszélt, hogy magánosításról szó sem lehet, mert „az egészség nem üzlet”, Zombor Gábor egészségügyi államtitkár, Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója és Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára is részt vett azon a szeptember 9-i sajtótájékoztatón, ahol egy külföldi tulajdonban való magánkórház építését harangozták be. Ráadásul a tervekről korábban egy magas rangú kormányzati forrás ezt mondta a hvg.hu-nak: „ma már a leggazdagabb nyugat-európai államok számára is nyilvánvaló, hogy azt a technológiai fejlődést, ami a gyógyításban végbemegy, egyetlen ország sem lesz képes adóbevételek újraosztásából finanszírozni. Tehát ha korszerű ellátást akarunk biztosítani, szükség van a magántőkére.”

Figyelnek Őszödre

„Elolvastam Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr balatonőszödi beszédét, mind a két részletet, nemcsak azt a minimális részt, ami nyilvánosságra került, hanem amiben az állam átalakításáról beszélt (…) Ennyi év távlatából, némi higgadtsággal kezelve a helyzetet, nagyon tanulságos, lehetne belőle sok mindent figyelmébe ajánlani a mindenkori kormányzóknak, már akik az országot kormányozzák. (…) Csak azért mondom, hogy időről időre pártállástól függetlenül felmerül az, hogy mi is a kormányzás” – ezt nem egy MSZP-s politikus, hanem a Miniszterelnökség vezetője jelentette ki még július 10-én, amikor az egyik parlamenti bizottság meghallgatta.

Lázár János – még Gyurcsánytól is tanult
©

Az egyik forrásunk szerint nem véletlen, hogy Lázár erről beszélt. Ugyan a miniszterelnök szerint nem kell annyira rágörcsölni a következő években a népszerűségi mutatókra, a Fidesz vezetői azt is modellezik, hogyan lehet a reformok idején fékezni a népszerűségvesztést, és 2018-ban ismét győzni. Egy kormányzati beszélgetőpartnerünk így értelmezte Lázár őszödi beszédre utaló megjegyzéseit: van kockázata szerinte annak, ha a választási év miatt egyértelmű utasításokat nem kapó apparátust hirtelen megterhelik a reformok végrehajtásával, sőt, komoly megrázkódtatást okozhat, ha a hónapokig titokban tartott tervek hirtelen komoly érdeksérelmeket okoznak.

Forrásaink szerint nem véletlen, hogy a nyár folyamán nekiálltak a médiapiac teljes átalakításának. Úgy tudjuk, a legfelsőbb körökben úgy látják, „mindenképpen” meg kell próbálni elmagyarázni a reformokat, de forrásaink arra is tettek utalásokat, hogy a kabinet elejét szeretné venni, hogy az ellenzék összeroppanása után a média – akár a kormánypárti sajtó – zúdítson össztüzet a kormányra a reformok okozta érdeksérelmek nyomán. Orbán a külföldre akkreditált magyar nagykövetek előtt mindenesetre azt mondta, zavarja, hogy „a magyar sajtó provinciális”, szerinte nem folynak értelmes viták az ország helyzetéről, továbblépési lehetőségeiről.

(A cikk megírásában közreműködött Kósa András.)