szerző:
Kósa András - M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár a közvélemény eddig főleg a Fidesz gazdasági hátországában zajló háborúról értesült, a választások óta olyan hatalmi átrendeződés zajlik a pártban, melyre 2002 óta nem volt példa. Ez nemcsak Simicska Lajost, hanem Orbán másik régi szövetségesét, Kövér Lászlót is érinti, aki számos kérdésben "különvélekedett" az utóbbi időben. Hiába duzzadt hatalmasra a hivatala, Lázár János sem érezheti jól magát: a fejére nőtt a miniszterelnök első számú bizalmasa, Habony Árpád.

„Nincs.” „Nem”– ezeket a rövid válaszokat adta Kövér László a Heti Válasz főszerkesztőjének, amikor arról kérdezte, hogy a Fidesz „fő ideológusaként” van-e köze Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéhez, illetve kérte, értékelje az „illiberalizmus” kifejezést. Majd amikor Borókai Gábor szóvá tette, hogy „aligha lesz hosszú az interjú”, visszavágott: „önön múlik”.

Több fideszes forrás megjegyezte a hvg.hu-nak: ezek az odavetett válaszok jól mutatják azt a hangulatot, mely időnként a házelnököt, a párt választmányának elnökét jellemzik a kormányalakítás óta. „Főleg stílusbeli vitáik vannak, de van, hogy tartalmi kérdésekben is összekülönböznek” – értékelte Kövér és a miniszterelnök-pártelnök viszonyát egy vezető fideszes politikus, hozzátéve, nemcsak kettőjüknek vannak mostanság konfliktusaik házon belül.

Mint a Fidesz belső vitáival foglalkozó cikksorozatunk első részében megírtuk, Orbán az újabb kétharmados győzelme után úgy érzi, már ahhoz is van elég ereje, hogy a tervezett, nagy társadalmi-gazdasági változtatások előtt szakítson a korábbi években megkötött, az új irányt akadályozó kompromisszumokkal. Így többek között azt is a fejébe vette, hogy a politikai döntéshozatal fensőbbségét el kell fogadtatnia azzal a gazdasági erőcsoporttal is, amely legalább két évtizede érinthetetlen volt a Fideszben, ez vezetett az Orbán–Simicska „háborúhoz”.

Már nem köti Orbánt „a hitelesítő pecsét”?

Simicska személyében egy olyan szövetségesével ment szembe a miniszterelnök, akivel még a kollégiumi években barátkoztak össze, és akit 1993-ban bízott meg azzal a feladattal, hogy biztosítsa a párt finanszírozását úgy, hogy a Fidesz ne függjön se belföldi, se külföldi érdekcsoportoktól. Ezt a kérést Simicska teljesítette is, de olyan jól oldotta meg a feladatot, hogy mostanáig a tudtán kívül a párt gazdasági hátországában nem lehet üzleteket kötni.

Orbán és Kövér 2002-ben
©

Simicskán kívül egy olyan politikus maradt meg Orbán mellett, akihez a kollégiumi évek és a Fidesz alapítása óta szoros kapcsolat, politikai szövetség köti: Kövér László – a 37 egykori pártalapító közül szinte mindenki más lemorzsolódott. Forrásaink szerint azonban a pártelnökhöz mindig is lojális választmányi elnök ma már sok tekintetben másképp látja a Fidesz előtt álló lehetőségeket és teendőket, mint Orbán. Vitáikban pedig – a pártban a Fidesz „lelkiismeretének” nevezett – Kövér néhányszor jelezte is: túl nagy az elrugaszkodás a párt alapértékeitől, a szervezet belső szabályai pedig Orbánra is vonatkoznak. A Heti Válasznak adott két héttel ezelőtti interjújában meg is jegyezte: kevesli „azon ügyeknek, témáknak a számát, amelyeket a Fidesz elnöksége megvitat, és amelyekre ráüti a hitelesítő pecsétjét”.

Forrásaink egybehangzó állításai szerint az országgyűlési választások előtti kampányban, és a nyár folyamán is a megszokottnál jóval ritkábban ülésezett a párt kongresszuson megválasztott elnöksége. A politikai irányról inkább a kampánystáb, illetve egy informális, öttagú csapat döntött. A parlament épületében péntekenként ült össze Orbán, a miniszterelnök főtanácsadója, Habony Árpád, valamint Rogán Antal, Szijjártó Péter és Lázár János, illetve a csapat időnként kiegészült az ügyvezető alelnökkel, Kósa Lajossal. Így, ha valaki jóban akar lenni a kormányfővel – legyen akár miniszter az illető – jól teszi, ha az „ötösfogat” valamelyik tagjával van olyan jó viszonyban, hogy értesüljön az itt megszületett döntésekről. A találkozókról természetesen soha nem készül semmilyen jegyzőkönyv vagy feljegyzés, emlékeztető, így a miniszterek rendszerint informális úton, valamelyik szereplőtől tájékozódhatnak a stratégiáról.

Pedig ellenzékben, majd kormányon is nagyon fontos szerepe volt a párt alapszabálya által nagy hatalommal felruházott elnökségnek. Itt döntötték el például – amúgy hosszú órákig tartó viták után –, hogy Schmitt Pált jelölik államfőnek 2010-ben, mik kerüljenek be az új alkotmányba, vagy milyen legyen az új választási rendszer.

De ha nem is lehetett hirtelen összerántani az elnökséget, forrásaink szerint a legfontosabb ügyekben Orbán mindig kikérte Kövér véleményét. Amikor például 2013 elején az Alkotmánybíróság elmeszelte a választási regisztrációt, azonnal áthívta a Miniszterelnökségre a házelnököt (a szobáikat pár folyosó választja el), és csak akkor döntött úgy, hogy nem erőlteti tovább a regisztráció törvénybe foglalását, amikor látta, sikerült meggyőzni Kövért: engedjék el az ügyet. Volt olyan ügy, amikor ez nem sikerült, de órákig győzködték egymást: az előző kormányzati ciklusban ilyen volt Schmitt jelölése, a határon túli magyar szervezetek támogatása, az alkotmány egy-egy vitatott eleme. Ilyenkor rendszerint szavazásra bocsátották a kérdést, és rendszerint Kövér maradt kisebbségben – ám a Fideszhez végletekig lojális választmányi elnök soha nem beszélt ki, a nyilvánosság előtt ő is a többségi álláspontot képviselte.

Kövér, a liberális?

„Kedvenc pártom történetének legszerencsétlenebb ötleteként értékelem. Szerintem ez egyszerűen képtelenség” – Kövér László ezt a Magyar Hírlapnak adott július 10-i interjújában mondta a minisztériumok vidékre költöztetéséről. És az utóbbi hónapokban nem ez volt az egyetlen dolog, amiről nyilvánosan jelezte: különvéleménye van. Kifogásolta ő azt is például, hogy Tasnádi László személyében „a szocializmus titkosszolgálatának emberét” „emelték politikai pozícióba” államtitkárrá történt kinevezésével.

Kövér a 2014-es kampányban - már nem ő a fő ideológus?
©

Nemcsak az „illiberalizmust” nem akarta értelmezni, de ironikusan jelezte a Heti Válaszban, nem örül a frakciókormányzás folytatásának sem, azaz, hogy a kormánypárti képviselők egyéni indítványok tömegével állnak elő az Országgyűlésben. Tény, ezt a felpörgetett – többször hangoztatott véleménye szerint a minőség rovására menő – törvényalkotást már az előző ciklusban is bírálta interjúiban. Azért dolgoztatta ki az új házszabályt, hogy a 2014-től kezdődő időszakban más mederbe terelje a parlamenti munkát, és legyen idő a jogszabályok kimunkálására.

A házelnököt ismerő két forrásunk is egybehangzóan állította: ezzel főleg „stílusproblémái” vannak, de az alapvető nézeteivel sincsenek összhangban. Bár a Fideszben Kövér az, aki 20 éve a legkeményebben, legdurvábban támadta a magyarországi liberális pártot és annak értelmiségi hátországát, kritizálta „az öncélúan jogászkodó” Ab-t, de forrásaink mégis „19. századi liberálisként” írták le. Azaz fontosnak tartja a hatalmi ágak szétválasztását, az írott szabályok (úgymint a párt alapszabálya, házszabály), vagy az íratlan politikai játékszabályok tiszteletben tartását – és állítólag ahogy öregszik, úgy tulajdonít ezeknek egyre nagyobb jelentőséget.

Konszolidáció nincs, és nem is lesz

Részben ebből adódik a megfontolásait ismerő fideszesek szerint, hogy a választások előtt és a győzelmet követő hetekben másképp értékelte a politikai helyzetet, mint a kormányfő. Szűk körben például elismerte, hogy újabb kétharmadra törvényalkotási szempontból nincs feltétlenül szükség, ugyanis forrásaink szerint úgy vélte, a nagy átalakítások 2010 és 2014 között lezárultak, már „gazdasági szükségállapot” sincs.

Orbán Tusványoson - már folyik az illiberális állam kitalálása
©

E mellett úgy látta, hogy néhány alapvető nemzetpolitikai kérdésben szükség lenne valamiféle kiegyezésre az ellenzékkel is. Forrásaink szerint – bár személy szerint nem volt túl jó véleménye róla – remélte, hogy Mesterházy Attila stabilizálni tudja hatalmát az MSZP-ben, mert úgy gondolta, vele lehet tárgyalni, míg Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal szerinte nem lehet, és nem is szabad. Ezzel szemben – ahogy korábban megírtuk – Orbán úgy érvelt a kampánystáb egyik ülésén: a vagyona felét odaadná, ha a baloldal eltűnne a süllyesztőben, nem szabad egyezkedni az MSZP-vel.

A Fidesz előtt álló tennivalókról a Magyar Hírlapnak Kövér azt mondta, „a következő négy évben alapvető törvényi átalakításokat nem, de igazításokat mindenképpen igényelnek a nagy ellátórendszerek”, és a szorgalmazta a születésszám növekedését elősegítő gazdaságpolitikát. Az irányt illetően forrásaink szerint szemben áll a tempót felpörgetni akaró, radikális változásokat követelő Lázár Jánossal is, aki úgy véli, csak az akarhat konszolidációt, aki nem bízik a 2018-as győzelemben, a kormány következő négy éves sikerében. Ebben Orbán is hajthatatlan: a választások után a Fidesz-frakció alakuló ülésén kijelentette, hogy még a konszolidáció szót is kerülni kell a pártban. Mint megírtuk, a miniszterelnök úgy véli, a 2010 és 2014 közötti időszak csak felvezetés volt, most következik az ország teljesen új alapokra helyezése.

Forrásaink viszont hangsúlyozták, Kövérnek főleg a stílus nem tetszik, ám ha valakit, akkor őt könnyű meggyőzni egyik-másik átalakítás szükségességéről. Ráadásul több interjújában kifejtette: neki sincs túl jó véleménye a nyugati országokról, Soros György magyarországi tevékenységéről, és támogatta a megszállási emlékmű felállítását is. Tehát számos kérdésben egy platformon van Orbánnal. Különösen a Simicska visszaszorítását célzó háborúban számíthat rá a miniszterelnök: úgy tudjuk, Kövér már 2011 tájékán jelezte informális úton az LMP-nek, lépjenek fel határozottabban a parlamentben a közpénzek védelmében.

„De ennek semmi köze nincs a párton belüli személyi ellentétekhez, alapvető politikai különbségekhez, amelyek – Fodor Gáborék 1993-as kilépése után – soha nem léteztek, és most sincsenek” – szögezte le a Heti Válaszban jelezve, senki ne számítson arra, hogy a Fideszen belüli ellentétek valaha is szakításhoz vezetnének.

Lázár is meggyengül?

„Bajjá akkor válhat, ha a személyi ambíciók felülírják a közösség szempontjait. Ez a veszély kétségtelenül megvan” – mondta a Heti Válasznak Kövér a Fidesz új generációjának karriervágyait bírálva.

Forrásaink szerint nemcsak Orbán két legfontosabb politikai szövetségesének, Rogánnak és Lázárnak a felemelkedését nézte gyanakvással, kifejezetten rossz szemmel tekint Habony Árpád növekvő befolyására, a főtanácsadó újgazdagokra emlékeztető életvitelére. Ahogy arról a Figyelő a múlt héten beszámolt, két győztes választás után Habony „tovább szeretne lépni”, nem csak a kommunikációval akar foglalkozni. A hvg.hu-nak több fideszes és kormányzati forrás, illetve egy pártközeli cég vezetője is megerősítette, a főtanácsadó befolyása már több kormányzati területen is tetten érhető: a médiától az egészségügyig.

Habony Árpád - főtanácsadó a kapuk előtt
©

Habony ténykedésére nemcsak a – részben miatta – visszaszoruló Simicska Lajos, Kövér László, de a miniszterré előléptetett Lázár is gyanakvással tekint. A Miniszterelnökséget akkor még államtitkárként irányító politikusnak – egy a tárca mozgásait jól ismerő forrás szerint – tavasszal üzent a kormányfő, hogy béküljön ki Habonnyal, mert a gazdasági hátországgal szembeni háborúban szükség lesz az egységre. Ám ez az átmeneti béke forrásaink szerint a kormányalakítás során nem kedvezett a miniszternek: Giró-Szász András kormányszóvivő és csapata, illetve Kumin Ferenc távozásával Lázár fontos szövetségeseket vesztett. A kormányszóvivői irodát Dömötör Csaba vette át, akit Rogán Antal és Habony emberének tartanak. (Dömötör aktív részt vállalt a Fidesz idei országgyűlési választási kampányában.) Bár korábban volt róla szó, hogy előléptetik a szintén egykori századvéges Kern Tamást államtitkárnak, ő továbbra is helyettes államtitkárként dolgozik, a stratégiáért és tájékoztatásért felelős.

Orbán „gondolatminisztériuma”

Ha eddig Kövért tekintették a párt fő ideológusának – ahogy Borókai nevezte a házelnököt –, az új nézetrendszer kidolgozásáért a jövőben a Századvég-csoport lesz felelős. Az intézet eddig főleg szakpolitikai elemzéseket, törvény-előkészítést, közvélemény-kutatásokat végzett a kabinetnek, a minisztériumoknak. Egy, a kutatóintézetben zajló munkára rálátó forrás szerint a Századvég dolga a jövőben a miniszterelnök által „illiberálisnak” nevezett állam megalapozása, Orbán „gondolatminisztériuma” lesz. Kormányzati forrásaink biztosra veszik, hogy rövidesen meghosszabbítják a Századvég a kormánnyal kötött szerződését.

A Habony műhelyének tartott, a kormánynak milliárdokért bedolgozó Századvég átalakítása már az év eleje óta folyik. Miközben a konzorciumból júliusban kivált a Giró-Szász tulajdonába visszakerült Strategopolis Kft., a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságába bekerült Habony titkára, Maurer Szemere – írta szerdán a napi.hu. Megbízható forrásból úgy tudjuk, mégsem megy külügyi szolgálatra Franciaországba Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese, aki Habony jó barátja, korábbi üzletfele. Információink szerint őt személyesen Habony bírta maradásra, hogy segítsen neki továbbfejleszteni a Századvéget.

Forrásaink szerint a változásokkal szinte teljes egészében a kommunikációs főtanácsadó műhelyévé vált az az intézet, melyet Stumpf István indított útjára, majd évekig Giró-Szász, az előző ciklusban pedig a Lázár mellé került csapata irányított.

Ősszel Rogán nyerhet

Egy dologban a kormányalakítás során mindenképpen sikert ért el Lázár: a miniszterelnök egyelőre lemondott arról a tervéről, hogy Rogánt beemelje a hatalom centrumába.

Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán arra szerette volna felkérni a frakcióvezetőt, legyen a jobbkeze, az új kormányban irányítsa ő a miniszterelnöki kabinetet. Mivel a kabinetben nagy jelentősége van annak, hogy kivel áll napi kapcsolatban a miniszterelnök, kin keresztül lehet bejutni hozzá, Lázár ebben az esetben kénytelen lett volna folyamatosan Rogánnal egyeztetni, aki így beékelődött volna a miniszter és a kormányfő közé.

Rogán Antal és Lázár János - ki nyer holnap?
©

Ám úgy tűnik, a miniszterelnök nem mondott le végleg a tervéről: a május 26-án elfogadott, a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvény szerint ugyanis a kormányfőnek lesz külön kabinetje. Kormányzati források egybehangzóan állítják, az október 12-i önkormányzati választások után változások lesznek a kabinetben, így nem zárható ki az sem, hogy Orbán behívja – ahogy egy forrásunk fogalmazott: „minimum miniszteri rangban” – Rogánt, akit Kósa Lajos válthat a frakcióvezetői poszton.

Ugyanakkor egy, a Miniszterelnökségen zajló munkára rálátó forrás felhívta egy másik dologra is a figyelmünket: Lázár úgy kapott meg egy sor feladatot – és hozzá hadseregnyi helyettes államtitkárt – a többi minisztériumtól, hogy azoknak jelentős részét nem ő kérte. Forrásunk szerint ugyan Lázár szeret kérkedni azzal a miniszterelnök előtt, hogy milyen nagy a munkabírása, a terhek egy részével szerinte nem fog elbírni. Eközben Orbán folyamatosan figyeli, hogy haladnak az ügyek, időnként „vizsgáztatja” miniszterét, tehát hosszú távon akár „meg is ütheti a bokáját”. (Arról, hogyan bővültek Lázár feladatkörei, hány milliárd felett diszponál, itt olvashat.)

Cikksorozatunk következő részében arról olvashat, hogy miért van káosz a kormányzati apparátusban, illetve hogyan csapódnak le a párton belül a nemzetközi feszültségek. (A hvg.hu több vezető fideszes politikussal, kormányzati tanácsadóval, a döntéshozatalra rálátó háttéremberrel beszélgetve megpróbálta kibogozni a szálakat, mi vezetett a „házon belüli” vitákhoz. Az elemzés elkészítéséhez több interjút is felvettünk, beszélgetőpartnereink viszont – elsősorban a pártfegyelemre hivatkozva – kérték, ne szerepeljenek névvel a cikkben, illetve lehetőleg a betöltött funkciójukat se nevezzük meg.)

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
M. László Ferenc Itthon

Orbán olyat venne el Simicskától, amit még a hőskorszakban kapott

Évtizedes szálakat szakított szét Orbán Viktor, amikor nekiment legrégebbi szövetségesének, Simicska Lajosnak. Értesüléseink szerint a milliárdos vállalkozót elsősorban az zavarja, hogy vissza kellene vonulnia abból a pozícióból, amit még 1993-ban foglalt el, és fel kell adnia azt az építkezést, amit két évtizede folytat. A miniszterelnök – akit szövetségesei is győzködnek, hogy szorítsa vissza egykori kollégiumi szobatársát – úgy látja, Simicska túl nagyra nőtt, és „árnyékot vet” a többi „nemzeti tőkésre”, akiknek viszont az új gazdaságpolitikában főszerepet szán. Fideszes és kormányzati forrásokkal beszélgettünk a kormányalakítás óta folyó háborúról.

Okosbörtönt tesztel Hongkong, és ez nagyon rossz hír a bűnözőknek

Okosbörtönt tesztel Hongkong, és ez nagyon rossz hír a bűnözőknek

Blikk: hírhedt bankrabló a meglőtt túszejtő

Blikk: hírhedt bankrabló a meglőtt túszejtő

Varga Mihály: Legalább két fokozattal kellett volna felminősíteni Magyarországot

Varga Mihály: Legalább két fokozattal kellett volna felminősíteni Magyarországot

Nagy a baj: tehetetlenül sodródik az űrben az oroszok megsüketült teleszkópja

Nagy a baj: tehetetlenül sodródik az űrben az oroszok megsüketült teleszkópja

Berlin kiterjesztené az elektromos cégautók után járó adókedvezményt

Berlin kiterjesztené az elektromos cégautók után járó adókedvezményt

Gyilkosság Zuglóban, egy autóban találták meg az áldozatot

Gyilkosság Zuglóban, egy autóban találták meg az áldozatot